Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Könyv: Megint Hazavárunk (Kun Árpád) – Parti Nagy Lajos Szívlapát
De mindig megmarad azon a szinten, amit a legtöbb ember még nem ítél el, és amely sztorikat olvasva az ember inkább mosolyog, mint bosszankodik vagy felháborodik. Árpád életkorából és születési idejéből adódóan olvashatunk a késő szocializmus, a rendszerváltás vagy éppen a kora 21. Kun Árpád: Megint hazavárunk | olvasóterem.com - az egészséges olvasás támogatója. század időszakáról is egy balfék, ám szerethető kisember szemszögéből. Ezek mellett a sztorik mellett talán Kun Árpád stílusa és rendkívül egyszerű, ám gördülékeny mondatszerkesztése a legélvezetesebb, így gond nélkül, és többnyire jól szórakozva juthatunk ennek a picit túlírt, önéletrajzi elemekben bővelkedő könyvnek a végére. Még ha szerintem a a Megint hazavárunk nem is a magyar irodalom közvetlen élvonalába tartozó alkotás, de mindenképpen biztató és ajánlható szöveg. Én mindenesetre elolvasom majd (előbb vagy utóbb) a Boldog észak ot is...
Megint Hazavárunk Kun Árpád Drama
Ebben az egystrófás, tudatfolyamszerű versben benne foglaltatnak az elbeszélő élettörténetének legmarkánsabb pontjai: szeretet nélküli gyermekkora, felnövésének fájdalmas elhúzódása, valamint az apasággal járó legnehezebb feladat, hogy gyermekkorunk tradícióival, szüleink negatív neveléstechnikáival olykor szakítani kell. S bár a versbetétek szövegbeli szerepe mellőzi – a szerzői és olvasói – interpretálás lehetőségét, az idézettek hangsúlyoznak egyfajta irodalmiságot, egy lehetséges irodalomról való beszédmódot, ami éles kontrasztot alkot a fikcionált önéletírás intimitásával. Bár a mű fikció, a Megint hazavárunk elbeszélője és a szerzője között több életrajzi párhuzam is felismerhető. Az író Kun Árpád maga is Sopronban élte gyermekkorát, bölcsészhallgató volt Budapesten, első felesége Erdélyből származott, második felesége szintén protestáns diakónus volt, aki norvég szakot is végzett. Az önéletrajzi elemekben bővelkedő szöveg pedig felveti az autofikció lehetőségét. Megint hazavárunk kun árpád drama. S ha e fogalom mentén értelmezzük Kun Árpád második regényét, szinte már felemelő úgy olvasni, hogy ezen mű sajátossága egy, a posztmodernnel szembeni beszédmód, aminek nem szándéka a megalkotottságának mikéntjét elrejteni és a szerzőjét zárójelezni, hanem inkább azt a ráismerést állítja az olvasás középpontjába, hogy a hétköznapit ábrázolva képes önmagát értelmezni.
A bonyolult, gyönyörű válasz elkészült.
Első közlés–2013. október 7. Röhögünk, közben meg mi vagyunk azok: mi csináltuk, mi akartuk, és mi hagytuk, hogy így legyen. "Hazám hazám te min – de nem. " - A hét versét ezúttal Keresztury Tibor választotta. Parti Nagy Lajos Szívlapát (holaha zanzák) "hezitt állok, mást nem tehetek" Egy originál haza-ötlet hiányzott péntek éjszaka. Az égbolt füstös, lomha kotlett, szállongott rím és vérszaga. "Elmentem és megyek haza", de hogy hová, az fel nem ötlött, fáradt agyam a fellaza memórián át kikönyöklött. A Duna csak folyt és Plaza, folyott le rajta kurd, török, lett, múlt és jövő híg halmaza, folyott le szerzet és öröklet, elmentem én hová haza, s a rím kedvéért negyed öt lett. Ezernyi fajta népbe töppedt, de hetyke elmebajsza áll, láttam, egy szónok ordibál: csak keze van, mit égbe lökhet, mert bár a múlt merő öröklet, miért, hogy sorsa íly fatál', s csörgőként rázva csontos öklet, azt hiszi, megdeterminál? Ha nyelvvel és ha felesel, ha Cola Light, ha langy melasz, ha pótkávé, mit teleszel kenyérrel nénikém tavasz, ha egyfogaddal megeszel, a nyammogásod is vigasz, ha fel-feldobott kő leszel, ha óvatlan vagy épp ravasz, és mondjuk puff, és rámesel, hazám, hazám, te Mol, te Shell, te szép aranykalászvegasz, tiéd vagyok, bármit teszel, tehozzád mindenem ragasz kodik s adyk.
Parti Nagy Lajos Szívlapát Mai
Főoldal ESEMÉNY XXVIII. TMOV - Csölle Stefánia, Fűr XXVIII. TMOV – Csölle Stefánia, Fűr Az 5. kategória versmondói. Csölle Stefánia (Fűr) Parti Nagy Lajos: Szívlapát című művét adta elő. A háttérzajt, amelyet a búgó neon okoz, sajnos nem tudjuk ennél jobban kiszűrni, emiatt szorgalmazzuk évek óta az országos versenynek helyet adó művelődési ház modernizálását. A XXVIII. Tompa Mihály Országos Verseny országos döntőjének hivatalos eredményei (díjazottak) V. KATEGÓRIA – VERS […] Az 5. Csölle Stefánia (Fűr) Parti Nagy Lajos: Szívlapát című művét adta elő. A háttérzajt, amelyet a búgó neon okoz, sajnos nem tudjuk ennél jobban kiszűrni, emiatt szorgalmazzuk évek óta az országos versenynek helyet adó művelődési ház modernizálását. A XXVIII. Tompa Mihály Országos Verseny országos döntőjének hivatalos eredményei (díjazottak) V. KATEGÓRIA – VERS Név Település /Intézmény Felkészítő Sáv Fodor Péter Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Arany 1. Papp Viktória Arany 2. Csölle Stefánia Fűr Szűcs Szabolcs Arany 3.Parti Nagy Lajos Szívlapát
Ezt a tényt Parti Nagy részvéttel teljes együttérzéssel szemlélve utasítja el, ezt a gesztust foglalja magában az ironikus beszédmód. Másodsorban a versek legnagyobb részének befejezettsége, ke-reksége, zártsága lepheti meg elsősorban azokat az olvasókat, akik nem az összes mű alapján, csak a recepció preferenciái szerint tájé-kozódtak ebben az életműben. Az első alkotói periódust tekintve ez korántsem akkora meglepetés, sőt, a Himnusz Bell Máriához vagy az Ének az esőben kapcsán azt láthatjuk, hogy ebben az összefüggésben egészen szokatlan poétikák, Dsida Jenő vagy nagy László felől is érték impulzusok ezt a költészetet. A későbbi dolgok, elsősorban a Szódalovaglás kapcsán azonban elsősorban a versszöveg nyitottságáról, roncsoltságáról és töredékességéről szoktunk beszélni. Már korábban is írtam, hogy szerintem ez a látszat kissé csalóka, de az időbeli távlat jóvoltából és a Grafitnesz ismeretében egyre inkább úgy látom, hogy a töredékesség nagyon sokszor az eltávolított teljesség oppo- zíciója, mint a szöveg koncepciójára is kiterjesztett ironikus állapot.
Ezért mondom, hogy ez a művekben ritkás időszak valójában a poétikai fordulat időszaka. Az első három kötet és az átmenet több darabja egységesnek látszik abban a tekintetben, hogy bár a beszélő nem azonos a költővel, tehát nincs szó vallomás-líráról, de a narrátor identifikációja sem történik meg. A váltás először a Szódalovaglás vége felé látszik, ahol a mind forgácsszerűbb szövegdarabok mintegy ciklust alkotnak, jelzetlenül, magán a cikluson belül, és olykor megképződik az olvasó előtt egy állandó beszélő figurája. Ezután pedig sorra következnek olyan vállalkozások, mint a Notesz, melyben József Attila fiktív öregkori verstöredékei sorakoznak, A dublini vegyszeres füzet, mely James Joyce regényalakja, Leopold Blum apjának, Virág Rudolfnak a szintén fiktív dilettanciáit közli, végül az utóbbi évek legizgalmasabb Parti vállalkozása, az Őszológiaigyakorlatok címet viselő "részlet", melynek kórházban kezelt szerzőjét "Dumpf Endré"-nek hívják, így, idézőjelben. Tehát míg korábban maga a virtuális műegész volt a beszéd vektoriránya, erre mutattak a narratíva hiányjelei, addig most már rendszeresen egy fiktív főalak áll a narratíva centrumában, akinek egyénített nyelvhasználata mintegy dramatizálja a lírai szöveget.
Monday, 15 July 2024Robogó Automata Szivató Ellenőrzése