Az Oszmán Birodalom Felemelkedése

Tetszett, hogy felhozod az (újra) feltalált hagyományok témáját, az ilyesmi jól rávilágít a belső ellentmondásokra - erre visszatérek a kommentem utolsó részében. Ellenben szívesen hallottam volna egy bővebb tárgyalását annak, hogyan okozták a birodalom belső ellentmondásai annak bukását és mi következett ebből a bukásból. Pl önmagában is érdekes téma, hogyan hódíthatták meg az oszmánok Ny-Anatólia vidékét, hogyan alakították át társadalmi berendezkedésüket letelepedett életmódra és alakítottak ki eközben etnikai és vallási választóvonalakon átívelő szövetségeket a környék uraival. Mi tette ezt lehetővé a Bizánci Birodalomban? Bursza elfoglalása több, mint 100 évvel megelőzi Konstantinápoly elfoglalását, márpedig Bursza max 150-200km Konstantinápolytól, ha körbemennek a Márvány-tenger keleti partján... Amit mondani akarok, hogy bőven birodalmon belül voltak már az oszmánok, jóval azelőtt, hogy elfoglalták volna a fővárost. Eközben sokat tanultak a császárságtól hatalomgyakorlás tekintetében és megörökölték annak sok ellentmondását is.

1. Emlékeztető: Birodalmak felemelkedése: a törökök / Az Oszmán Birodalom felemelkedése 1. évad - Sorozatjunkie
2. Nem a Tigáz volt az utolsó - a MET és a Mészáros-birodalom közös tervei : HunNews
3. Az Oszmán Birodalom felemelkedése
4. Az Oszmán Birodalom felemelkedése - Sorozat.Plus Online

Emlékeztető: Birodalmak Felemelkedése: A Törökök / Az Oszmán Birodalom Felemelkedése 1. Évad - Sorozatjunkie

Noha törökök által rendezett sorozatról van szó, és döntő többségében török színészek is szerepelnek benne, ez cseppet sem változtat a nézőponton, sem pedig a film lényegi elemén – ellentétben ezen sorozat előzményeként számon tartható Fetih 1453 (A hódító 1453) című 2012-ben bemutatott török történelmi drámával és akciófilmmel, ami ugyancsak az ostromot meséli el kizárólag török nézőpontból, az arányok túlzó eltorzítása által. A filmszerű jeleneteket számos európai és világi viszonylatban is elismert történész narrációja (pl. Roger Crowley, Michael Talbot) színesíti, ami egyrészt hitelesíti az eseményeket, másrészt pedig segít elvonatkoztatva, külső szemlélőként megélni a történéseket, és azok jelentőségét. Hiszen itt voltaképpen annak lehetünk szemtanúi, amit maga a film is megfogalmaz a bevezetőjében: " egy birodalom felemelkedéséhez, egy másiknak vesznie kell ". Ez amellett, hogy előrevetíti az események alakulását, bemutatja a szereplők motivációit is. Ami igazán tetszett a sorozatban történelemszakosként az talán az, hogy nem próbálja meg a történet elfeledni az oszmán oldalon történő gyarlóságokat sem.

Nem A Tigáz Volt Az Utolsó - A Met És A Mészáros-Birodalom Közös Tervei : Hunnews

Az viszont pozitívum, hogy a történetben előkerül, hogy keresztény emberként miért pont az oszmán udvarban keres magának támogatókat – ugyanis csak az oszmánok tudták megfizetni a tudományát. A magyar szál ugyanakkor folyamatosan jelen van a sorozat részeiben, ugyanis történelmi tény, hogy a keresztény oldalon felvetült az ötlet, hogy magyar hadjárat indul Konstantinápoly felmentésére. Ennek következtében pedig konkrét pánik tört ki az oszmán seregek között, hiszen a hadjáratot nem más, mint a Magyar Királyságban figyelő, az oszmánok által a rettegett Hadak Villáma ként számon tartott Hunyadi János vezette volna. Az a Hunyadi János, akinek bronz lovas szobra Pécs főterén található, s akinek nevéhez számtalan oszmánok elleni hadjárat köthető. Sajnálatos tény azonban, hogy a nyugati uralkodók saját háborúikkal voltak elfoglalva, így nem kerülhetett sor az ostromlott Konstantinápoly felmentésére. Végezetül pedig érdemes megjegyezni, hogy noha 1453-ban valóban fényes győzelmet, világot megrengető diadalt aratott II.

Az Oszmán Birodalom Felemelkedése

Tény, hogy Mohamed nagyon elhivatott volt, azonban a sorozat jól kiemeli azt is, hogy milyen nehéz út vezette őt el a hatalomig, mennyi nehézségen, ármányon és akadályon kellett keresztülmennie, míg elért a szultáni trónig. A török források ugyanis előszeretettel szeretik elhomályosítani azt a negatív tényt, hogy Mohamed már 1451 előtt az Oszmán Birodalom szultánjaként uralkodott – igaz csak rövid ideig (1444–1446). Ez az uralkodása ifjúsága révén teljes kudarcba fulladt, s végül Halil pasa (aki kiemelt szerepet kap a sorozatban is, mint a szultán egyik legfőbb ellenlábasa) közreműködése révén visszatért apja, II. Murád (1421–1451) szultán, aki visszavette fiától a trónt. Ennek tudatában érthető csak meg igazán a sorozat nyitójelenete is. A másik ilyen érdekes tény Konstantinápoly szerepe. Mohamed számára ugyanis a város megszerzése a fentiekben vázoltak miatt létszükséglet, ami a sorozat részeiben az ifjú szultán szemei előtt mintegy kísértetként jelenik meg újra és újra. Ez kissé túlzónak érezhető akkor, ha rápillantunk a kor térképeire, ugyanis nem túlzás azt állítani, hogy a Keletrómai Birodalom tényleges területét immár csak és kizárólag Konstantinápoly falai jelentették.

Az Oszmán Birodalom Felemelkedése - Sorozat.Plus Online

Szólj hozzá | kategória: ajánló, Ázsia sorozatozik, Rise of Empire: Ottoman Ma. 21:55. Viasat History. Rise of Empire: Ottoman – 1×01 ( előzetes) – a Netflix-es premier után a tévében is, magyar szinkronnal. Még egy, itthon a Netflix-en bemutatott sorozat érkezik a tévébe, bár ez nem "sorozat-sorozat", hanem afféle dokus-fikciós darab, azaz olyan történelmi cucc, amiben beszélő fejek történelmi alapokról beszélnek, ezek mellett pedig megírt és színészek által eljátszott jeleneteket is látunk. A hibrid (nevezzük így) dokudráma II. Mehmed szultán történetét meséli el a 15. századból, aki 13 éves gyerekszultánból lett hatalmas hódító és az Oszmán Birodalom uralkodója. Mondanom sem kell, hogy bőven van benne magyar jelenlét – a tavalyi ajánló posztunkban jó pár nézői véleményt olvashattok. Ez pedig a hivatalos leírás: Ez II. Mehmed szultán eredettörténete, és a Török Birodalom felemelkedésének története Konstantinápoly legendás ostromán és rákövetkező, 1453 májusi bukásán keresztül elmesélve

Az európai muszlimok félelmeinek monitorozását, egységes keretrendszerbe való foglalását eddig jellemzően ideológiailag, vallásilag és politikailag motivált csoportok végezték, akik valójában nem vagy csak kis mértékben voltak/vannak beágyazva a nyugati társadalmak muszlim közösségeibe. Tevékenységük így nem tekinthető valódi érdekvédelemnek. Ezen szervezetek sokszor fősodratba tartozó (elsősorban baloldali és liberális) politikai erőkkel kötöttek szövetséget, akik ettől a muszlim szavazatok megnyerését remélték. Az »iszlamofóbia« elleni harcot az elmúlt időszakban Törökország is eszközként használja fel nemzetközi befolyásának növelésére. Noha az »iszlamofóbiának« nincs konszenzusos definíciója, a fenti csoportoknak deklarált célja, hogy az »iszlamofóbia« a rasszizmushoz hasonló bélyeggé váljon, az azzal vádolt személyek és szervezetek pedig veszítsék el szalonképességüket, és kerüljenek politikai és társadalmi karanténba. A legfontosabb kérdés tehát nem az, hogy mi tekinthető »iszlamofóbiának«, hanem az, hogy mely csoportnak áll hatalmában másra nyomni annak bélyegét. "

Wednesday, 26 June 2024

Unicredit Iban Szám