Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Kik A Tótok W
2008. szeptember 29. hétfő - 11:10 Ma már bántónak számít, ha azt mondjuk, hogy tót, ahelyett, hogy szlovák. Vajon miért alakult át egy Árpád-kori magyar szó jelentése, és hogyan járult ehhez hozzá a Rákosi-korszak. A zóna megkereste a lehetséges magyarázatot. Miért tótok a tótok? Vagy először is: kik azok a tótok? Ha például abból a régi szólásmondásból indulunk ki, hogy "nekiesik, mint tót az anyjának", akkor kézenfekvő a válasz: gúnynév. Azt meg eleve tudni véli az ember, hogy a szlovákoké. Pedig a megállapítás egyik eleme sem igazán egyértelmű. Az értelmező szótár szerint: tót – elavult, pejoratív: szlovák, horvát vagy szlovén. Akkor hogy is van ez? A tót igen régi szavunk. Nyelvészek feltevése szerint már az Árpád-házi királyok idejében használatos volt, írott nyomára legkorábban az 1400-as évek elejéről való szövegekben bukkantak. Ekkoriban tout alakban írták, ami segít föltárni eredetét. Minden bizonnyal az indoeurópai theuthból származik – akárcsak sok más európai nyelv sok más szava –, amelynek jelentése: törzs, nép.
Kik A Tótok Google
Kik azok a tirpákok? A Nyírség különleges nevű lakói, a tirpákok tulajdonképpen tótok: szlovák ajkú kisebbsége Magyarországnak. Őket ünneplik most Nyíregyházán. MTI | 2010. január 27. | A 257 éve Nyíregyházát újranépesítő tirpákság történelmét és kultúráját bemutató háromnapos rendezvény kezdődött a nyírségi nagyvárosban kedden. A valamikori Nyíregyháza a török hódoltság évei során szinte elnéptelenedett, lakosainak száma néhány száz főre csökkent az 1700-as évek közepére. A fenyegető kihalást Károlyi Ferenc gróf úgy igyekezett megakadályozni, hogy 1753. május 16-án pátenslevelet adott ki birtokainak újratelepítésére, amit Petrikovics János szarvasi csizmadiamester szervezőmunkával segített. Károlyit és Petrikovicsot a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely ma városalapítóként tiszteli, hiszen az egykori újranépesítés után indult fejlődésnek a település, amely jelenleg az ország hetedik legnagyobb városa, közel 120 ezer lakosával. Az újratelepítés során 214 szlovák nemzetiségű család Békéscsabáról, Gyuláról, Mezőberényből, Orosházáról, Tótkomlósról és Szarvasról érkezett Nyíregyházára, s mellettük jött 117 família a valamikori Borsod, Gömör, Hont, Nógrád és Zólyom vármegyéből is a Nyírségbe.
Kik A Tótok Z
Már a késő középkor óta lakott az Északi-Kárpátokban néhány teljesen jellegtelen szláv csorda, de azok eredetileg azon a vend nyelven beszéltek, amelyet ma leginkább lengyelként azonosítanánk. Kisebb, keleti részük ugyanakkor oroszul kérte a kocsmában a borókapárlatot. A kettő metszéspontjában pedig kialakult az a máig sem teljesen letisztázott, és még kevésbé közkinccsé vált, nerd makogás, amelyet szlovák irodalmi nyelvnek kiáltottak ki. Csak a 19. században kezdte kínosnak érezni egy szűk álértelmiségi réteg, hogy senkinek se érzi magát, és ekkor Ľudovít Štúr vezetésével kitalálták, hogy majd jól ők lesznek a szlovákok. Mivel teljesen nyilvánvalóan lengyel (azaz cseh) nyelven vesztek össze az utolsó adag lavórovicán (silány minőségű, északi megyéinkben hagyományos szeszesital, amelyet rendes lepárlóberendezés nélkül főznek a benne maradó metanollal mit sem törődő tótok), értelemszerűen el akarták kerülni a lengyelség/csehség látszatát is. Jobb híján fogták hát az orosz zászlót, jobb híján beletették a mi címerünket, s ezzel letudván a heraldikai teendőket, sunnyogva kivárták az I. világháborút, hogy puskalövés nélkül a győztesek közé kerüljenek.
A szlovák etnikum és nép megnevezésére a magyar nyelv két szót ismer: a szlovákot és a tótot. Az értelmezés szempontjából az előbbi egyáltalán nem problematikus, hiszen a szlovák átvett szónak számít, a kifejezés a reformkor időszakában, 1828-ban bukkant fel először: "A Vendek … megértik a' Slowák' (Szlowin) beszédjét is". A szlovák szó a régebbi a szlávra utaló szlovenin alakból eredeztethető, és a fogalom a magyar nyelvben egyértelmű jelentéssel bír. Főnévként a nyugati szláv nyelvet beszélő, főként Szlovákiában élő nép tagja, melléknévként a szlávokkal kapcsolatos, rájuk vonatkozó, tőlük származó. Ugyanakkor Heltai Gáspár (1510-1574) Magyar krónika című művében hasonló alakot használt: "számtalan sok várasok, mezővárasok, várak, faluk és erősségek vadnak Magyarországban, Tótországban, Sklovákországban, Horvátországban, Rácországban, Szilágyban, Maramarosban és egész Erdélyben". A Heltainál felbukkanó sklovák-nak azonban a szlovák népnévvel való kapcsolata nem tisztázható egyértelműen.
Wednesday, 26 June 2024Tesco Rattan Kerti Bútor