Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
A Dune Istencsaszara Online
- (ÚJ BORÍTÓ) A Dűne Istencsászára - Dűne 4 A Dűne Istencsászára 4 241 Ft + 1 390 Ft szállítási díj Részletek a boltban Frank Herbert: A dűne istencsászára /KÖNYV/ #T A Dűne Istencsászára Termékleírás A Dűne sivatagjai, a hatalmas homokférgek és a vad fremenek már csupán legendák – az Arrakis zöldellő világ, a hatalmas Impérium élettel teli központja. Paul Muad-Dib fia, II. Leto, a homoksügérekkel szimbiózisba lépett, jövőbe látó Istencsászár immár három és félezer éve uralkodik az emberiségen. Leto Békéje soha nem ismert stabilitást hozott, megszüntetve a nyomort és a háborúkat. Ám ennek a békének ára van. _x000D_ Leto vasmarokkal igazgatja birodalmát. Hogy elérje célját, és végigvezesse az emberiséget az Arany Ösvényen, zsarnoki elnyomást teremt. Frank Herbert: A Dűne istencsászára (Szukits Könyvkiadó, 2004) - antikvarium.hu. Félelmetes amazonokból álló serege a világegyetem minden zugába elviszi a megtestesült Isten parancsait, fűszer fölötti monopóliuma pedig engedelmességre kényszeríti a csillagközi utazást biztosító Űrligát, a Bene Gesserit rendet, a fejlett gépekkel kísérletező ixieket és az emberi testet megcsúfoló tleilaxiakat.
A Dune Istencsaszara Full
Több évezrednyi uralom után azonban egyre közeledik a nap, amikor talán valaki sikeresen ledönti a zsarnok Atreidest a trónjáról. De ki lehet játszani magát a mindent látó Istent? _x000D_ A klasszikus Dűne-sorozat negyedik kötetében Frank Herbert egy megváltozott univerzumba vezeti be olvasóit, ám a regényében feldolgozott témák ugyanazok, mint korábban: mi az uralom lényege, hogyan működik a vallás, és miként válik átokká a jövőbe látás áldása. A dune istencsaszara video. A Dűne Istencsászára a zsarnoki II Leto története, aki egyszerre elnyomó és áldozat, hosszú uralma alatt pedig bepillantást nyújt az emberiséget mozgató legalapvetőbb törvényszerűségekbe. _x000D_ _x000D_ A szerzőről:_x000D_ Frank Herbert (1920-1986) a modern science fiction egyik legfontosabb szerzője. Első regénye 1956-ban jelent meg, de az igazi sikert az 1965-ben kiadott Dűne hozta meg számára. A könyv több díjat nyert, többször választották a sci-fi legjobbjának, egyetemi tananyagként oktatják, és egyike a legnagyobb hatású regényeknek a zsánerben.
Sally Hacker, az Oregoni Egyetem ökológiaprofesszora szerint a homoknád mesterséges betelepítése és elterjedése mára több növény- és állatfajt is a kihalás szélére sodort, köztük az ezüstös mézontófüvet ( Phacelia argentea), a siuslaw-i szőrösnyakú tigrisbogarat ( Cicindela hirticollis siuslawensis) és a havasi bíbicet ( Charadrius nivosus). Úgy tűnik tehát, hogy bár a projekt sikeres volt abban a tekintetben, hogy az erózió megakadályozásával stabilizálta a dűnéket, újabb problémát hozott magával: a biodiverzitás csökkenését. Rossz ötlet lett volna az aktív dűnék invazív fajjal történő stabilizálása? Nem feltétlenül. Vissza a természeteshez! Már a korai kísérletek is három fázisra osztották az az aktív dűnék stabilizálását. Az első fázisban a parthoz közel kerítéseket állítottak fel, amelyek felfogták a víz felől a szél által a part felé sodort homokot. Mozgó homok, inváziós fajok és a változás szele: túl jól sikerült a tudományos kísérlet, ami a Dűnét ihlette. Ezzel elérték, hogy az aktív dűne ott jöjjön létre, és ne máshol. A második szakaszban erre a kerítés által felfogott aktív dűnére fű- és nádféléket, legtöbbször homoknádat telepítettek, ami stabilizálta a dűnét, vagyis nem engedte szétesni és tovább terjedni.
Sunday, 2 June 2024Dr Jávor László