Kató Béla: Bethlen Gábor Uralkodása Isten Kegyelméből Való Volt – Erdélyi Református Egyházkerület

Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400. évfordulója alkalmából szobrot avatnak a Kolozsvár Alsóvárosi Református Egyházközség templomának kertjében. Ismertebb nevén a Kétágú templom melletti szobor Péterfy László szobrászművész alkotása. A szoboravatás fővédnökei Lezsák Sándor, Magyarország Országgyűlésének alelnöke, Böjte Csaba ferences szerzetes, valamint Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. A közelgő szoborállítás kapcsán Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével Mihály Noémi, az Agnus Rádió munkatársa beszélgetett. Nemsokára felavatják a Bethlen Gábor szobrát, honnan jött a szoborállítás ötlete? Erdély lázban ég ebben az évben, hiszen Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400. évfordulóját ünnepeljük, és azt hiszem már az a tény, hogy olyan sok szervezet, alapítván y, egyesület vette fel az ő nevét az elmúlt időben, mind Magyarországon, mind a Kárpát-medencében sok helyen, jelezte azt, hogy Bethlen Gábor cselekedete, tette, példája nagyon elevenen él az utódokban is.

• Bethlen Gábor - Dél-Erdély
• BETHLEN GÁBOR EMLÉKÉV · 2013 - Bethlen Gábor uralkodása Isten kegyelméből való volt
• Okmánytár Bethlen Gábor fejedelem uralkodása történetéhez. A Magyar Tud. Akadémia Történelmi Bizottsága megbízásából kiadta Gindely Antal. | 140. könyvárverés | Központi Antikvárium | 2016. 11. 25. péntek 17:00 | axioart.com

Bethlen Gábor - Dél-Erdély

Bethlen Gábor Marosillyén született fõnemesi családban. A Bethlen família a XVII. sz. elején jelent meg az erdélyi politikában. Amajdani fejedelem apja székely elõkelõ, erdélyi tanácsúr; Hlye várát katonai szolgálataiért kapta Báthori Istvántól. Az ifjú Bethlen Gábor is a Báthoriak szolgálatába lépett - 13 éves korában került a gyulafehérvári fejedelmi udvarba, és Báthori Zsigmond mellett kezdte meg katonai pályafutását. Korán felismerte, hogy Erdély végsõ pusztulását a Habsburgok és a törökök közötti ügyesen taktikázó, szövetségi politikával lehet megakadályozni. Bethlen Gábor támogatta Báthori Istán politikáját, s a fejedelem hûségéért Hunyad megye grófjává emelte. Pályájának csúcsára 1613-ban érkezett, amikor Kolozsvárott az erdélyi országgyûlés fejedelemmé választotta. Bethlen következetesen törekedett a hatalom megtartására, Erdélyország felvirágoztatására - de uralkodása során nem élt vissza a hatalommal. Bethlennél az uralkodói dilettantizmust a fejedelmi szakértelem váltotta fel.

Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. november 15. - Gyulafehérvár, 1629. ) erdélyi fejedelem (1613-1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620-1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. Pályafutása kezdetén híven szolgálta Báthory Zsigmondot, Székely Mózest, Bocskai Istvánt és Báthory Gábort, majd amikor ez utóbbi a Habsburgokkal akart szövetségre lépni, szembefordult vele, és magát választatta fejedelemnek. Uralkodása alatt megszilárdította Erdély helyzetét, az ország gazdasága és kulturális élete egyaránt fejlődésnek indult - ezt az időszakot általában "Erdély aranykora" néven ismerik. 1629. november 15-én hunyt el Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (ur. 1613-1629), választott magyar király, a török hűbéri sorba kényszerített államocska történetének egyik legjelentősebb uralkodója. Bethlen 16 évnyi uralkodás után fejezte be életét, országlásának köszönhetően pedig Erdély gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben is beléphetett híres "aranykorába. "

Bethlen Gábor Emlékév · 2013 - Bethlen Gábor Uralkodása Isten Kegyelméből Való Volt

LEADER cam 2200265 c 4500 001 000199113 005 20090211104800. 0 008 040119s1890 ji f 001 0 lat d 035 |a 199113 040 |a ELTE |b hun 041 0 |a lat |a ger |a ita |g hun 100 1 |a Gindely Antal 245 |a Okmánytár Bethlen Gábor fejedelem uralkodása történetéhez |b Acta et documenta historiam Gabrielis Bethlen Transsilvaniae principis illustrantia |c a Magyar Tud. Akadémia Történelmi Bizottsága megbízásából kiadta Gindely Antal 246 |a Acta et documenta historiam Gabrielis Bethlen Transsilvaniae principis illustrantia 260 |a Budapest |b [MTA] |c 1890 300 |a 543 p. |c 23 cm 500 |a Hely-, név- és tárgymutatót tartalmaz 546 |a Az okiratok váltakozva latin, német és olasz nyelven, az előszó magyarul 598 |a könyv 600 4 |a Bethlen Gábor |c Erdély: fejedelem |d 1580-1629 651 |a Erdély |x történet |y 1613-1629 |x forrás 850 |a B2 949 |b 10006100009725 |k NYK |l B2_61 |s f |t NYNK |x 6571 925 |a Feltöltve

Ebben az évben vezeti harmadik, egyben utolsó hadjáratát a császár ellen. 1629-ben hunyt el Gyulafehérvárott. Felesége, akit a gyulafehérvári országgyűlés utódlási joggal ruházott fel, férje halála után csak néhány hétig ült a fejedelmi székben. Bethlen Gábor uralkodása alatt Erdély aranykorát élte. Nevéhez 12 iskolaalapítás fűződik. 1622-ben az országgyűlés kimondja az akadémia felállítását előbb Kolozsvárra a Báthori Akadémia helyére, végül Gyulafehérvárra kerül. Fejedelemsége alatt pártolta a szászokat, az erdélyi románoknak püspökséget állított, megtiltotta a zsidók megkülönböztetését, teljes lelkiismereti szabadságot hirdetett. A Bethlen Gábor sátor a nemzetpolitika és kisebbségkutatás iránt érdeklődő táborozókat várja színes programokkal. tusvadmin 2019-07-02T00:15:02+03:00 Page load link

Okmánytár Bethlen Gábor Fejedelem Uralkodása Történetéhez. A Magyar Tud. Akadémia Történelmi Bizottsága Megbízásából Kiadta Gindely Antal. | 140. Könyvárverés | Központi Antikvárium | 2016. 11. 25. Péntek 17:00 | Axioart.Com

BETHLEN GÁBOR SÁTOR - Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor Skip to content Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 – Gyulafehérvár, 1629. november 15. ) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. Pályafutása kezdetén híven szolgálta Báthory Zsigmondot, Székely Mózest, Bocskai Istvánt és Báthory Gábort, majd amikor ez utóbbi a Habsburgokkal akart szövetségre lépni, szembefordult vele, és magát választatta fejedelemnek. Uralkodása alatt megszilárdította Erdély helyzetét, az ország gazdasága és kulturális élete egyaránt fejlődésnek indult – ezt az időszakot általában "Erdély aranykora" néven ismerik. Marosillyén született 1580-ban. Apja Bethlen Farkas, Báthori Zsigmond híve, anyja Lázár Fruzsina. Szárhegyen nevelkedik nagybátyjánál Lázár Andrásnál. Báthori Zsigmond udvarában nevelkedett, 1602-ben, miután Székely Mózes oldalán részt vett a Basta elleni tövisi csatában, török földre bujdosott.

Mellé állt ugyan Nagy András hajdúvezér, ám Báthory erről értesülve 1612. augusztus 12-én elfogatta és lefejeztette a hajdúk legendás generálisát. Ghiczynek tehát új támogatókat kellett keresnie. A brassói ellenzék azonnal kapcsolatokat épített ki vele, így létrejött a Weiss Mihály – Ghiczy András féle szövetség, mely viszont 1612 október 14-én csatát vesztett Báthoryval szemben Brassó mellett Földvárnál. (A szászok főbírája elesett az ütközetben, Ghiczy pedig Magyarországra menekült. ) Brassó viszont továbbra is ellenállt és magas falai közt számtalan bátor harcossal továbbra is dacolt Báthory akaratával szemben. Közben Báthory titokban szövetségre lépett az osztrákokkal és II. Mátyás megbízottaival 1613. április 11-én egy összefogási megállapodást írt alá. Az egyezséget később, 1612. november 20-án, az erdélyi országgyűlés is megerősítette, amikor Báthory kényszerítésére kimondták a törököktől való elszakadást. A tartomány ekkor végképp kettészakadt: a fejedelem és hívei (akik száma ekkorra már nagyon megcsappant) osztrák-párti erőt alkottak, míg velük szemben a törökpárti magyar nemesek és a Brassó várába szorult ellenzék állt.

Tuesday, 25 June 2024

Egyedi Fa Korlát