Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Kapilláris Szivárgás Szindróma
Újabb kérdések merültek fel az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös vakcinájával kapcsolatban, miután néhány oltottnál nagyon ritkán előforduló betegség: szisztémás kapilláris szivárgás szindróma jelentkezett. Az utóbbi pár hétben igencsak rájár a rúd az AstraZeneca-vakcina brit-svéd gyártójára. Az egészségügyi hatóságok és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még mindig vizsgálja, hogy lehet-e ok-okozati összefüggés az oltóanyag és a beadását követő két héten belül - több tucat oltottnál - kialakult vérrögképződéses események között. (Ami miatt több uniós tagállam leállította a 60 év alattiak e vakcinával való oltását. ) Pár napja egy hasonlóan ritka betegséggel, a szisztémás kapilláris szivárgás szindrómával (SCLS) kapcsolatban merült fel ugyanez a kérdés. A közelmúltban AstraZeneca-oltóanyagot kapott öt embernél ugyanis SCLS lépett fel. Minden oltás kockázatokkal jár. Fotó: Getty Images Ahogy arról a beszámolt: a szabályozó testület farmakovigilanciai kockázatértékelési bizottsága most már ezen szokatlan "eseményeket" is vizsgálja, amelyeket lehetséges mellékhatásként jelölt meg a gyártó.
Ema: Az Astrazeneca Vakcina Mellékhatása Lehet A Kapilláris Szivárgási Szindróma | Bumm.Sk
Ugyanakkor ez sem kizárólag az SCLS-re jellemző, mert bizonyos vérképzőszervi daganatos megbetegedések, például a myeloma multiplex velejárója. Ezekre kaphatunk választ a közeljövőben Az EMA az AstraZeneca-vakcina esetében most azt is vizsgálja, hogy beadását követően, annak hatására az immunrendszer "megtámadhatja"-e az ereket, vagyis ösztönözheti-e a kapillárisokat arra, hogy vérplazmát szivárogtassanak a szövetekbe. Egyetlen hasonló esetről érkezett eddig jelentés: 2015-ben egy dializált betegnél kapilláris szivárgás szindróma lépett fel az influenza elleni oltás után. Bár a kutatók akkor nem tudták összekapcsolni az SCLS előfordulását az oltással, mint lehetséges mellékhatást jelentették a Holland Farmakovigilancia Központnak. Egy másik fontos kérdés, amire az EMA szintén választ keres, hogy a kapilláris szivárgás szindróma kialakulása összefüggésbe hozható-e az alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögképződéses esetekkel. Mint mondják, egyelőre erre nincs bizonyíték. És még ha idővel be is bizonyosodik, hogy mindkét rendellenesség kapcsolatba hozható az AstraZeneca oltásával, kialakulásuk akkor is egymástól teljesen független lehet.
Ez lehet a 2 fontos tünet A kapilláris szivárgás szindrómában szenvedők tüneteinek intenzitása teljesen egyéni lehet, ezért a diagnózis felállítása nehéz. Az érintettek fáradtnak érezhetik magukat, és vízvisszatartásuk is lehet (más néven ödéma, ahol folyadék halmozódik fel a testben, ezt a vizesedést leginkább a lábszáron lehet észrevenni). Miután mindkettő viszonylag gyakori - különösen időseknél -, és sok minden okozhatja, ezért kevesen jelentik be az ilyen tüneteket. Mi újság a vérrögképződéses mellékhatással? Ahogy korábban megírtuk, az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinájának egy nagyon ritka mellékhatása, hogy az alkalmazása utáni két hétben vérrögképződéssel, ezzel párhuzamosan pedig a vérlemezkék (trombociták) számának kóros csökkenésével járhat. Erről a gyártó korábban úgy nyilatkozott, hogy azokban az országokban, ahol az aggodalmak felmerültek, nagyon részletesen vizsgálják az eseteket, de eddig egyetlen ország egészségügyi felügyelőhatósága sem jelezte a gyártónak, hogy összefüggést tapasztalnának a vakcina alkalmazása és a vérrögképződés között - hangsúlyozták.
Friday, 17 May 2024Sumamed Szirup Ára