Adam František Kollár

Kollár Ádám Ferenc (szlovákul Adam František Kollár; Tyerhova, 1718. április 15. – Bécs, 1783. július 15. ) szlovák jogtudós, császári és királyi tanácsos, a bécsi királyi könyvtár igazgatója. 1718. április 15-én, Tyerhován született. Szüleivel öt éves korában Besztercebányára költözött, s ott kezdte meg alsóbb tanulmányait, amelyeket később Selmecbányán fejezett be. Nagyszombaton retorikát és poézist tanult, itt 1737-ben belépett a jezsuita rendbe. Bécsben három évig bölcsészetet hallgatott, ezután Szentmiklóson a gimnáziumban tanári állást vállalt, grammatikát és szintaxist oktatott. Innét ismét Bécsbe helyezték, ahol főleg keleti nyelvekkel, illetve teológiai tanulmányokkal foglalkozott. 1744-45-ben a kun nyelvet utolsóként még beszélő Varró István neki diktálta le Bécsben a Kun Miatyánk már erősen torzult szövegét. 1748-ban kilépett a rendből, s a magánéletbe vonult vissza, hogy minden erejét a tudományoknak szentelhesse. 1748. június 10-én kinevezték a bécsi udvari könyvtár első írnokának, 1749. március 12-én második őrré, 1758-ban első őrré léptették elő.

Kollár Ádám Ferenc Született 1718. április 17. [1] [2] 1723. április 15. [3] Tyerhova Elhunyt 1783. július 10. (65 évesen) [4] [1] [2] 1783. július 15. (65 évesen) [3] Bécs Állampolgársága magyar Nemzetisége szlovák Foglalkozása író, történész, könyvtáros, jogász Iskolái Bécsi Egyetem (–1740) A Wikimédia Commons tartalmaz Kollár Ádám Ferenc témájú médiaállományokat. Kereszténi Kollár Ádám Ferenc ( szlovákul Adam František Kollár; Tyerhova, Trencsén vármegye, 1718. április 15. – Bécs, 1783. július 15. ) szlovák jogtudós, császári és királyi tanácsos, a bécsi királyi könyvtár igazgatója. Pánszláv, magyarellenes körök vezető személyisége. Élete [ szerkesztés] 1718. április 15-én, Tyerhován született. Szüleivel ötéves korában Besztercebányára költözött, s ott kezdte meg alsóbb tanulmányait, melyeket később Selmecbányán fejezett be. Nagyszombatban retorikát és poézist tanult, itt 1737 -ben belépett a jezsuita rendbe. Bécsben három évig bölcsészetet hallgatott, ezután Liptószentmiklóson a gimnáziumban tanári állást vállalt, grammatikát és szintaxist oktatott.

1748 és 1751 között az egyetemen görög előadásokat tartott az orvosnövendékeknek. 1773. október 6-án a könyvtár ideiglenes, 1773. január 7-én végleges igazgatójának nevezték ki, ezzel együtt az udvari tanácsosi címet is elnyerte. A " De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra apostolicorum regum Hungariae " címlapja Tótnak vallotta magát, a felvilágosult abszolutizmus híveként a magyar rendi nacionalizmussal szemben az összbirodalmi állampatriotizmus eszméit, az államhatalomnak az egyházat is magában foglaló felsőbbségét hirdette. [5] 1764-ben e szellemben, udvari támogatással megjelent könyvében (De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra apostolicorum regum Ungariae libellus singularis magyarul "Magyarország apostoli királyainak a vallási dolgok körüli törvényhozó hatalmának eredetéről és örökös gyakorlatáról") éles támadást intézett a nemesi kiváltságok ellen. Az 1764–65-ös pozsonyi országgyűlésre időzített és a magyarországi főpapság és nemesség kiváltságait megkérdőjelező műve miatt a felháborodott rendek és a klérus a mű elégetését, szerzőjének pedig száműzetését követelve elérték, hogy az udvar 1764. augusztus 1-jén Magyarországon királyi rendelet tilalom alá vetette, és az Apostoli Szentszék is a tiltott könyvek lajstromába iktatta.

VI. … carmen. 1782. Historiae iurisque publici regni Ungariae amoenitates. Vindobonae, 1783. Online (Ism. M. Könyvház IV. 423. l. Ez ellen írta Baerenkopf, De dominio nobilium Hungariae … Posonii et Comaromii, 1790. c. munkáját. Online) Ad Petri Lambecii commentariorum de augusta bibliotheca caes. Vindobonensi libros VIII supplementum liber primus posthumus. Edidit Michael Denis. 1790. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899. Kollár Ádám Ferenc levelezése. A leveleket sajtó alá rend., a bevezetőt írta és a jegyzeteket kész. Soós István. Budapest, 2000. (Magyarországi tudósok levelezése IV. ) Irodalomértelmezések a felvilágosodástól napjainkig, Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 18014167 OSZK: 000000014840 NEKTÁR: 355113 LCCN: n84154822 ISNI: 0000 0001 1873 5601 GND: 118564846 NKCS: mzk2002142121 BNE: XX1672282 Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Különösen kitűnt a történelem, valamint a héber és a török nyelvek ismeretében. 1748 és 1751 között az egyetemen görög előadásokat tartott az orvosnövendékeknek. 1773. október 6-án a könyvtár ideiglenes, 1773. január 7-én végleges igazgatójának nevezték ki, ezzel együtt az udvari tanácsosi címet is elnyerte. Szlováknak vallotta magát, a felvilágosult abszolutizmus híveként a magyar rendi nacionalizmussal szemben az összbirodalmi állampatriotizmus eszméit, az államhatalomnak az egyházat is magában foglaló felsőbbségét hirdette. 1764-ben e szellemben, udvari támogatással megjelent könyvében (De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra apostolicorum regum Ungariae libellus singularis) éles támadást intézett a nemesi kiváltságok ellen. A felháborodott rendek és a klérus a pozsonyi országgyűlésen a mű elégetését, szerzőjének pedig száműzetését követelve elérték, hogy az udvar 1764. augusztus 1-jén Magyarországon valóban királyi rendelet tilalom alá vetette, és a Szentszék is a tiltott könyvek lajstromába iktatta.

Szerepet vállalt Mária Terézia nagy nevelési reformjának, a Ratio Educationisnak a kidolgozásában.

Friday, 28 June 2024

Novotel Hotel Szeged