A Kiskakas Gyémánt Félkrajcárja Szöveg / Zselici Tájvédelmi Körzet

Ilyen kérdések felvetését követően kezdek hozzá egy magyar népmese interaktív könyv formájában való megtervezésébe. A magyar tartalommal az elsők között járnak, így e munka egyúttal a hazai szakmai figyelem középpontjába is került, másrészt a műfaj propagálását is szolgálja – a közönség számára. Tervezési elvek Feldolgozandó műként "A kiskakas gyémánt félkrajcárja"című népmesét választották – Arany László szövege szerint, s megőrizve a mese népi fordulatait, archaikus nyelvi elemeit. A választás azért is esett erre a történetre, mert az interaktív alkalmazás szempontjából szerencsések a mese ismétlődő, ráolvasás jellegű és mozgással kapcsolatos mozzanatai. Arany László: A kiskakas gyémánt félkrajcárja. Élő bemutató két helyszínen is: A MOME TechLab első interaktív meséje, A kiskakas gyémánt félkrajcárja az Ünnepi Könyvhét és Gyerekkönyvnapok alkalmából két helyszínen is megjelenik. Június 6-án, csütörtökön 15 órakor Székesfehérváron, a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében "Az interaktív könyv" című rendezvényen az új alkalmazás több oldalról is megismerhető.

1. Arany László: A kiskakas gyémánt félkrajcárja
2. Zselici Tájvédelmi Körzet, Kaposvár

Arany László: A Kiskakas Gyémánt Félkrajcárja

Iratkozz fel a bal alsó kis harang ikonra kattintva! Egy mindenki által ismert magyar népmese a kiskakasról KerekMesés köntösbe bújtatva. A kiskakas gyémánt félkrajcárja (magyar népmese) dalszöveg, mese szöveg Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kiskakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár. Meglátja a kiskakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki: – Kiskakas, add mekem a gyémánt félkrajcárodat. – Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak. De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincseskamrájába. A kiskakas megharagudott, felszállott a kerítése tetejére, elkezdett kiabálni: – Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! Megharagudott erre a török császár: – Eredj te szolgáló, fogd meg a kiskaklast, hogy ne kiabáljon, vesd bele a kútba! A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kiskakas csak elkezdi a kútban: – Szídd fel begyem a sok vizet, szídd fel begyem a sok vizet!

A keménytáblás könyvet Réber László remek illusztrációi díszítik. A kötetben a címadó mese mellett olvasható még az alábbi másik két mese is: • A szomorú királykisasszony, és • A kóró és a kismadár. A kutatás hátteréről így vallanak: már eleve az is egy az izgalmas kihívás, megválaszolni, hogy mi is az interaktív könyv? Milyen lehetőségek rejlenek eme új műfajban a kisgyermekek számára? Sok szülő és pedagógus aggódik, hogy az interaktív kütyük mellett kihal a hagyományos könyv és vele az olvasás, míg például Dél-Koreában örömmel készülnek lecserélni az összes egyetemi tankönyvet és jegyzetet interaktív, tabletes tananyagra. A MOME TechLab egyik kutatási témája az interaktív mese. Az új érintőképernyős, kézbesimuló eszközök sok lehetőséget adnak arra, hogy – az olvasó, vagy éppen még olvasni sem tudó gyerek aktivitása nyomán, vagy automatikusan – megelevenedjen az illusztráció. Milyen a "jó" interaktív mese? Hogyan segíthetik – vagy éppen ronthatják – az interaktív lehetőségek a mesélés élményét, az olvasás megkedvelését, a szövegértést?

A halastavak művelésével mára felhagytak, így az elmocsarasodó, lebegő hínáros, sásos, nádas élőhely ma a vízimadaraknak nyújt biztonságos fészkelő- és táplálkozóhelyet. A zárt erdőségek, és a vizes területek közelsége okozza, hogy a Zselicben több pár ritka fekete gólya is fészkel. A mocsaras völgyekben gyakori a nagy kócsag, a szürke- és a vörös gém, és récék, nádi és parti madarak több faja is költ a területen. Az erdőkben rétisas, darázsölyv, zöld küllő, fekete harkály és kis énekesek sokasága fészkel, szarvas, vaddisznó, őz gazdag állománya, valamint vadmacska, borz, nyest és vidra él. Zselici Tájvédelmi Körzet, Kaposvár. A Zselicben jelenlegi ismereteink szerint a védett növényfajok száma 67, ebből a Tájvédelmi Körzet területén bizonyosan vagy valószínűsíthetően előfordul: 52 faj. Zselici Sötét Égbolt Rezervátum [ szerkesztés] A "nemzetközi csillagoségbolt-park" (International Dark Sky Park) címet a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség alapította. Európában elsőként a Zselici Tájvédelmi Körzet nyerte el – a skóciai Galloway Parkkal közösen – ezt az elismerést 2009. november 16-án.

Zselici Tájvédelmi Körzet, Kaposvár

A fakitermelés, így a táj arcának változása (elnyűvése) csak a XVII. századra vált jelentőssé. Mivel a földművelés az erdőktől megtisztított völgyekben zajlott, a falvak lélekszáma nem nőhetett robbanásszerűen. Sőt elterjedt az "egykézés", vagyis az a törekvés, hogy a családi tulajdonban lévő föld fölaprózódását az utódnemzés visszafogásával akadályozzák meg. A valamikor sűrű településhálózat a török idők végére nagyrészt el is néptelenedett. Természet A megmaradt erdők természetközelinek nevezhető foltjai igen sajátosak. A mikroklíma miatt van itt a hegyvidékre jellemző bükk, mellette jelentős mennyiségű és jól fejlődő ezüsthárs, illetve őshonossággal gyanúsított erdei fenyő. Sajnos azonban az elmúlt évszázad erdőgazdálkodása sokszor azokra a lankákra is homogén, egykorú tölgyest álmodott, ahol az ezüsthársas–bükkös társulás lett volna az úr. Aki szeretné szemügyre venni, milyen lehetett egykor a zselici erdőrengeteg, tegyen egy kirándulást a Ropolyi Erdőrezervátum felé. A bükköt szerepeltető társulások gyakran adnak otthont olyan kora tavaszi hagymásoknak, amelyek között a vadvirágok legkorábban nyíló és általában igen látványos képviselőit találjuk.

A másik jellemző erdőtársulás a hűvösebb völgytalpakban és a szárazabb peremvidékeken az ezüsthársas-gyertyános-tölgyes. Gyepszintjében jellemző a kisvirágú hunyor és a meténg. Ahogy az ezüsthársas-bükkösben, úgy itt is megtalálható örökzöld növények a szúrós és lónyelvű csodabogyók. Szinte mindenütt előfordul a pettyegetett tüdőfű és kis egyedszámban, de szintén sok helyszínen találunk orchideákat. A Dél-Dunántúl természetes növényzetében számos déli származású (illír, balkáni, atlantimediterrán, pontusi-mediterrán és szubmediterrán) növényfaj él, ezek a növények adják a Tájvédelmi Körzet jellegzetességeit. Ezeknek a fajoknak az elterjedési területe a Dél-Dunántúlon éri el északi vagy keleti határát, északabbra és keletebbre már nem, vagy csak elvétve fordulnak elő. A kelet-alpesi és a nyugat-balkáni (illír) növényvilág nyugat felől érkező fajai például a zalai bükköny, a kakasmandikó és a nyugati csillagvirág; csak a dombvidék nyugati pereméig terjed a kelet-alpesi erdei ciklámen. A kelet-balkáni és dél-erdélyi (ún.

Sunday, 14 July 2024

Jobb Here Fájdalom