A Valentin-nap eredete
Míg egyesek úgy vélik, hogy a Valentin-napot február közepén azért ünneplik, hogy megemlékezzenek Valentin haláláról és temetéséről – mely valószínűleg Kr. u. 270-ben történt -, mások szerint a katolikus egyház döntött úgy, hogy február közepére teszi Szent Valentin napját, annak érdekében, hogy "kereszténnyé tegye" a pogány Lupercalia ünnepet. Feburár 15-e ugyanis ennek napja volt: a Lupercalia egy termékenységi ünnep, melyet Faunusnak szenteltek, a mezőgazdaság római istenének, valamint Róma alapítóinak, Romulus-nak és Remus-nak. Valentin nap eredete son. A Lupercalia mindazontáltal túlélte a kereszténység terjedését, de betiltották – mivel keresztény-ellenesnek bélyegezték -, majd az 5. század végén Gelasius pápa Szent Valentin napjává nyilvánította február 14-ét. Nem sokkal később már a szerelemmel hozták összefüggésbe. A középkorban Angliában és Franciaországban úgy tartották, hogy február 14. a madarak párzási idejének kezdete, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szerelem, a romantika napja lett a Valentin-napból.
A Valentin Nap Története, Eredete – Videó | Valentin Napi Ajándékok, Tippek
A valentin-nap minden évben hatalmas felhajtást okoz a szerelmesek körében. De honnan ered a szerelem ünnepe? Íme néhány érdekes tény az év legromantikusabb napjáról. A Valentin-nap, vagyis Bálint-nap a ázad végétől az egész világon szerelmes-ünnepként terjedt el, melyen a szerelmesek megajándékozzák szívük választottját. Az ünnep névadója, Szent Bálint, a szerelmesek és a lelkibetegek védőszentje volt. A nap vallási eredete azonban sok helyen háttérbe szorult, mint például, Magyarországon, ellentétben az angolszász országokkal, nem alakult ki jelentős egyházi kultusza. Angliában Szent Bálint a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált. Később az angol kivándorlók magukkal vitték a Valentin-napi szokásokat az Amerikai Egyesült Államokba. A Valentin-nap Európában való elterjedéséről, később, a második világháború idején az amerikaik gondoskodtak. Németországban, 1950-ben Nürnbergben volt az első Valentin-napi bál. Valentin nap eredete youtube. Ekkor hivatalosan is bevezették a Valentin-napot. A legnépszerűbb és legklisészerűbb ajándékok a virág, üdvözklőkártya, vagy csokoládé.
Túl az ajándékokon és a nagy hasznon a lényeg mégis csak a szeretet. Mert ha szeretet van, akkor mindenünk megvan. Talán ez a Valentin-nap legfőbb üzenete. Források:; Wikipedia;;;;;
És haj, még közöttük is vannak kétfajták: boldogok és boldogtalanok. ( Tömörkény István) || c. jaj! Hajh azóta csak bút látott, Hogy a gazda sírba szállott. ( Vörösmarty Mihály) Haj! ne kérdezd honnomat! | … Ah, én hontalan vagyok. ( Vörösmarty Mihály) El kelle buknunk – haj, minő tanulmány! ( Arany János)
2. sajnálatos, és bár (ne) úgy lenne …; hej! Haj de kár, hogy elmúlt a nyár! Ettől [= az ideáltól] minálunk a Legjobb is, hajh, messze áll. ( Arany János) De hajh, ez már nem az az ifjú bánat, Mely csupa kéj volt. ( Tóth Árpád)
3. hej! Hajh, megutáltam az életet. ( Ady Endre) Haj, ez a kutya élet. Ez kellett nekem … ( Móricz Zsigmond)
4. hej! Hajh de veszett egy idő! ( Arany János) Hajh aki adta! hajh aki vette! Tiltakoznak a kommentelők! Az emberek nem akarják, hogy a füves Juhász Péter mozgalmat indítson! Márpedig emberek nélkül nem megy! – MINDEN SZÓ.hu. Hát ilyen [hűtlen] emberekkel van tele a világ! ( Jókai Mór)
5.
Kölcsey Ferenc: Himnusz | Verstár - Ötven Költő Összes Verse | Kézikönyvtár
ó jaj! Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben. ( Kölcsey Ferenc) Hajh elközelget majd az enyészet igy! | Eltörli a nép bajnoki tetteit. ( Vörösmarty Mihály)
6. hej! Haj, vitézek haj, leventék! | Micsoda föld ez a vidék, Hogy itt a nap száll keletre? | Nem, mint máshol, naplementre? ( Arany János)
7. hej! Haj de szép is volt! Édesanyám, haj de szépen neveltél! ( népköltés) De szépen szól az ezered bandája, Haj de messze hallik annak zúgása! ( népköltés) Akkor jön a jó ebéd, haj, azok a pompás magyaros ételek … ( Móricz Zsigmond) || a. Haj [4] | A magyar nyelv értelmező szótára | Kézikönyvtár. Mi megmunkáltuk, hajh, jól a lelkek … Izzadtságos, rossz magyar földjét. ( Ady Endre) Nézzétek a tengert, Kissé ősz lett, De, hajh, semmi, de semmi nem változott. ( Ady Endre) || b. ( ritka) hej! Az én apám, ha egyet szólna, Hajh, megremegnének sokan.
Haj [4] | A Magyar Nyelv Értelmező Szótára | Kézikönyvtár
A cím típusában a Himnuszéhoz hasonlít. A cím rövidsége itt is találó és előrevetíti a hangnemet. Mindkét mű keretes szerkezetű. A Himnusznál az első és az utolsó versszak, a Szózatnál az első kettő és az utolsó kettő alkotja a keretet. A keret első fele nevezhető bevezetésnek is, mert ebben található a tételmondat, és a kérés (ódához illően). A Szózat első két sora a tételmondat, ami nem csak Vörösmarty idejében volt helytálló. Felszólítja a magyarokat, hogy igenis legyenek büszkék rá, hogy magyarok, és tegyenek a hazájukért. Kölcsey Ferenc: HIMNUSZ | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. A mai időkben is e parancs szerint kéne minden magyarnak élnie, és éreznie. A két mű versformája hasonló. Mindkettőben nyolc és hat szótagos sorok váltják egymást. A Himnusz trochaikus lejtésű, az időmértékes sorokba. A strófaszerkezet keresztrímes. A Szózat skót ballada formában íródott, félrímes, sorai jambikus lejtésűek, azaz emelkedőek, ellentétben a Himnusszal. Ebben a későbbi időszakban készült el a Szózat (1836) is, ami az 1832-36-os országgyűlés feloszlatása alkalmából született.
Tiltakoznak A Kommentelők! Az Emberek Nem Akarják, Hogy A Füves Juhász Péter Mozgalmat Indítson! Márpedig Emberek Nélkül Nem Megy! – Minden Szó.Hu
Zagyvaság a magyar irodalom remekei után! Hej, ha én is köztetek lehetnék! Hej, ha én is tudnám, amit Ti. Hej, ha csak árnyékotok lennék,
mit nem adnék! Ti! Kik uraljátok a világot,
Ti kik bajnokok vagytok,
sárt és iszapot dagasztotok
A lábatok nyoma cement és mész. (Hová is mész? ) Ó, csak ha olyan lehetnék! Nyár volt. Ősz volt. Tél volt s tán tavasz is lesz. Haj, de bűneink miatt gyúlt harag
kebledben s adtál nekünk
MIÉP és MDF-eket. Adtál nekünk FIDESZ-t, MSZP-t és
SZDSZ-t és ki tudja még miket. Előbb rabló mongol nyilát zúgattad fellettünk,
majd török rabigát nyögtünk,
de annyi viszály után, még jön
egy kor, mely után a
buzgó imádság sem ment meg minket:
hogy a szabadság ne legyen más
mint a Rabság. Rabok legyünk vagy szabadok,
ez nem kérdés, hallgassatok! S csak hull, csak hull a hó. Roppant lábak tapossák,
hiszik több hó már nem eshet,
és csak az ő lábuk nyomát őrzi e nép e valóság
Tán jó lesz szerénynek lenni,
tán el kell hinni: legfelsőbb Úr a nép. S ha minden olyan szép (bársonyszék)
talán úgy kellene élni és élni hagyni
hogy a magyar maradjon magyar,
hisz a Dunának Oltnak egy a hangja,
s ha fájó is, a világ nélkülünk is megvan.
Lackfi János
Plaza Balassi című verse melyik nagy költőnk
művének az átirata? Keresgélj a neten! Radnóti Miklós
Március
Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt
s zajong a március. A fázós rügy nem bujt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók. Weöres Sándor Szembe fordított tükrök
Örömöm sokszorozódjék a te örömödben, hiányosságom váljék jósággá benned. Egyetlen parancs van, a többi csak tanács:igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában. Szösz-szonett
Verskardigánom összement,
Szöszök lepik a szövetet,
Melyeket mostan összeszed
E szösszenetnyi szószedet. Hisz a költészet köz-terep,
Hol ki-ki köthet üzletet,
Kilátást néz vagy őgyeleg,
Csinálja, amit ő szeret. Ott fenn az égen szösz lebeg,
A parkban őszi díszletek,
Én egy padon szöszölgetek,
S megszületik e szösz-lelet,
Mit most tovább pöckölhetek.
Nagypéntek nélkül, a halál közelsége nélkül nem érthető a feltámadás sem. Most tavasszal az életről van ugyanis szó és az élet értéke mindig az elmúlás a megsemmisülés a halál ellentéte. A mi életünk minden napja csoda és csoda a feltámadás ereje is, ahogy belép az életünkbe és új erőt ad számunkra. Mindezek mellett benne van e nemzetnek minden fájdalma is a nagypéntekben, hiszen a húsvéti feltámadás a nemzet feltámadása nem érthető az elszenvedett fájdalmak nélkül. A veszteségeidet számon tartod? S akarsz helyükbe új erőt és életet? Aztán húsvétvasárnap ragyogó hófehér terítőre cserélik le a feketét. Mert a húsvét a fény, a tisztaság az élet, a megújulás, a feltámadás ünnepe: Krisztus feltámadott, kit halál elragadott! Húsvét nekünk, magyaroknak a legnagyobb egyházi ünnepünk évszázadok óta. Lehet, hogy már a reformáció előtt is, de a mohácsi vész és a magyarság évszázadról évszázadra való pusztulása óta a húsvét ad valódi reménységet a jövő felől. Ez a húsvéthoz kötött reménység nem csak a hívőkben van meg, hanem benne van csendesen, a szívek mélyén az egész nemzetben.