Rádió 1 Hírek – 1956 Október 23. Emlékére | Zene Videók

Az FM95 Rádió 1 (Debrecen) pozitív életérzést sugalló, dinamikus helyi rádió..... a térség sikereit, eredményeit, ugyanakkor problémáit, nehézségeit is hitelesen mutatja be. A célcsoportot illetően a 20-49 éves korosztályra koncentrálunk. Ez a korosztály többnyire családos, legalább érettségizett, jellemzően városi lakos. Nagy részük kialakult egzisztenciával rendelkezik, ezért fontos nekik a kultúra, a város gazdag program- és sport kínálata. Erőteljes részükről a helyi hírek iránti igény is, a rádió igyekszik ezeknek az elvárásoknak maximálisan megfelelni. A zenei tartalomban, a hír- és közéleti műsorokban életigenlő hangvételt valósítunk meg, felhívva a figyelmet a mindennapi örömökre, az elégedettség érzetre. Rádió 1 hitek.fr. Kiemelt szerepet szánunk műsorainkban a programoknak, a kultúrának, a sportnak és minden olyan területnek, ami az élet – többnyire – örömöt adó része. A leírt elveket szem előtt tartva a műsorok tartalmát is ennek szellemében állítjuk össze. Eltökélt szándékunk az, hogy a saját gyártású hírműsoraink is ezt az elvet kövessék.

1. Hírek - Mária Rádió Erdély
2. 1956 október 23 avril
3. 1956 október 23 forradalom
4. 1956 október 23 mars
5. 1956 október 23 tüntetés
6. 1956 október 23 helyszínek

Hírek - Mária Rádió Erdély

Hétfőtől péntekig Balázsék! 06. 00 – 10. 00 A reggeli műsorsávban ellátjuk a hallgatókat napi alapinformációkkal, figyelembe véve az életviteli szokásokat is. Sebestyén Balázs, Vadon János és Rákóczi Ferend szórakoztatja a haéégatókat. Györke Attila 10. 00 – 12. 00 Könnyed, lendületes, informatív műsor, sok zenével, érdekességekkel. Ebben a sávban is elsősorban helyi híreket közlünk. Szilágyi László/Keserű Tamás 12. 00 – 14. 00 Sokszínű műsor tele játékokkal: Születésnapi játék, névnapi játék, munkahelyi ebédjátk. Sok zene és információ az utakról. Györke Attila 14. 00 – 17. 00 Pozitív szemléletű, dinamikus műsor rövid, lényegre törő információkkal, véleményekkel és sok zenével. Mixműsor 17. 00 - 18. 00 1 órán át a legjobb mixek! Rádió 1 hírek olvasása. Házigazda: Juhász Gergő (Juhász Geri) és Lotfi Begi. Kívánságműsor 18. 00 – 20. 00 Kérheted kedvenc dalaidat és üzenhetsz ismerőseidnek, barátaidnak, szerelmednek. Házigazda: Juhász Geri Disco's Hit 20. 00 – 21. 00 Népszerű magyar DJ-k pörgetik a mixeket. World is Mine 21.

Cím: Szigetszentmiklós, Tököli utca 19/B, 2310 Telefonszám: (06 24) 444 599 Sárosi Optika Szigetszentmiklóson, a Losonczi utca 1-ben, és Ráckevén, a Kossuth Lajos utca 11. szám alatt. Telefonszám: 06/24 467-179 A Fakanál régi helye megújult, Hárosi Misi Bácsi megnyitotta Szigetszentmiklóson a Pizzériáját. Kóstold meg Te is az ételeiket, házhozszállítással vagy elvitellel! éjePizza

A hatalmat november 4-én Kádár János szovjetek által támogatott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya vette át, a fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11. táján törte meg a szovjet túlerő. Az 1956-os események számos áldozatot követeltek. A Központi Statisztikai Hivatal 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti emberveszteség országosan 2652 halott (Budapesten 2045) volt. 1956 október 23 mars. A forradalom leverését kegyetlen megtorlás követte: a kivégzettek száma (az eltérő adatokat közlő források szerint) 220-340 volt. Koncepciós per után végezték ki a forradalom vezetőit: Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót 1958. június 16-án. Szilágyi Józsefet, Nagy Imre személyi titkárát 1958 áprilisában végezték ki, Losonczy Géza államminiszter még a per tárgyalása előtt hunyt el a börtönben. A megtorlás részeként ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra. Az októberi eseményeket évtizedekig csak ellenforradalomként lehetett emlegetni.

1956 Október 23 Avril

Egy kis nép mert szembe szállni a vörös diktatúrával, Dávid a Góliáttal. Szabadságért, emberhez méltó életért, alapvető emberi jogokért, az igazi demokráciáért. 56-ban olyan példát adtunk a világnak, amely esemény mindig szerepelni fog az emberiség történelmében. Légy büszke magyar ifjúság, légy büszke magyar nép, mert adott időben, adott pillanatban csodákra vagy képes. Az előzményekről vázlatosan A II. 1956 október 23 tüntetés. világháború kimenetele megpecsételte az ország sorsát, meghatározta Magyarország politikai hovatartozását és további fejlődésének lehetőségeit. A Szovjet Vöröshadsereg által történt "felszabadítás" pedig végleg elszakította az országot az európai vérkeringéstől és a "Balkánhoz" csatolta azt. A fokozatos és tervszerű kommunista hatalomátvétel a szovjet katonai megszállók árnyékában teljessé tette a lerombolt és gazdaságilag kifosztott ország gyarmati sorsba süllyesztését. Az első fázisban az idegen hatalom segítségével az ország vezető pozícióiba juttatott idegenszívű politikusai művészi tökéllyel valósították meg hazánk vezető rétegének teljes félretételét.

1956 Október 23 Forradalom

A tüntetés átszakította a félelem gátjait. A reformista jelszavak is mind élesebbé váltak. "Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba! " "Aki magyar, velünk tart! " "Ruszkik haza! " – skandálta a Parlament előtt a már kétszázezer főre duzzadt tömeg. 1956 október 23 avril. Ezrek gyülekeztek Budapest más pontjain is. A tömegek által a vezetésbe visszakövetelt Nagy Imre a szocialista demokráciáért tüntető magyar ifjúságot a rend, a fegyelem megerősítésére szólította fel. Az események gyorsan követték egymást. Nagy Imre beszédével közel egy időben a tüntetők ledöntötték a Sztálin-szobrot, a Rádió épületét védő – elsősorban államvédelmi – erők az akkor még fegyvertelen tüntetőkre tüzet nyitottak. Gerő Ernő és Hruscsov egyeztetését követően a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok fő erői megindultak Budapest felé. Budapesten a Rádió épületénél eldördülő, halálos áldozatokat is követelő sortüzet követően a civilek fegyverszerzési akciói elsődleges célpontjává a Budapest és környékén lévő laktanyák, rendőrségi objektumok – kapitányságok és rendőrőrsök – fegyver és lőszerraktárai váltak, és hamarosan lefoglalták és szétosztották a budapesti nagyüzemek egy részében tárolt fegyver- és lőszerkészleteket is.

1956 Október 23 Mars

Vér- ver. Aléltan elhever. A puszta föld. Ököl. Szorít, elernyed. Földedbe bevernek, mint jelzőkarót. Élethosszig fizetheted ezt az adót! Jön a defterdár, s tőle megtudod: néhány szép napért mennyi az ár. Mi volt az életed? Hiába kérdezed Ahogy a helyed nézed népeknek sorában, légy büszke arra: ha csak kicsiny kokárda vagy Világnak gomblyukában.

1956 Október 23 Tüntetés

Október 16-án Szegedről indult útjára a kezdeményezés, hogy az 1848-as márciusi ifjúság példáját követve megfogalmazzák: "Mit kíván a magyar nemzet? " Külpolitikai téren a legfontosabb követelések közé tartozott a szovjet– magyar kereskedelmi szerződések felülvizsgálata az egyenjogúság alapján és a békeszerződés értelmében az összes szovjet csapatok Magyarországról való kivonása. Az egyetemisták új nemzeti jellegű címer és katonai egyenruha bevezetését is követelték. Október 23-án – a műegyetemisták előző nap elfogadott döntésének megfelelően – folytatódott a demonstráció szervezése. A belügyminiszter betiltotta a felvonulást, és azzal fenyegetőzött, hogy ha kell, a tüntetést a fegyveres erők alkalmazásával fogja megakadályozni. A párt és a kormány vezetői a tűzzel játszottak. Marosán György és Révai József a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága ülésén nyíltan kimondták: "Ha kell, lövetni fogunk! A forradalom kezdete – 1956. október 23.. " A diákok egyébként sem sokat törődtek a belügyminiszter tilalmával, sőt a tilalom mozgósító erővé vált.

1956 Október 23 Helyszínek

A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió. A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első titkára – akit júliusban állítottak Rákosi helyére – rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és minden engedményt elutasított. 1956. október 23. - A Turulmadár nyomán. A beszéd elhangzása után a békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd – a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után – fegyveres szabadságharccá változott. Az esti és éjszakai órákban a fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a pártlap, a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került.

Ehhez a réteghez nem csak a Horthy-kormányzat katonai, egyházi és politikai vezetői tartoztak, hanem a paraszti társadalom tehetősebb tagjai (a kulákok) is, valamint az értelmiség számottevő része (tanárok, jogászok, stb. ) Egymásután következtek a mesterségesen létrehozott kirakatperek. A leglátványosabb volt az ország második legfontosabb személyiségének (a király után) Mindszenty József bíboros hercegprímásnak 1949-es pere, amellyel ország-világ előtt nyilvánvalóvá tették, hogy kiké a hatalom az országban és milyen szabadságot jelentett a "felszabadúlás". Bem tér 1956. 1956. október 23 | Általános Iskola. október 23-án A Rákosi-Révai-Gerő-Farkas vezette rendszer még a saját politikai eszmetársait sem kímélte. Gondoljunk csak Rajk László perére és kivégzésére, Kádár János akkori belügyminiszter börtönbe zárására, avagy Nagy Imre földművelésügyi miniszter félreállítására. Az egész magyar nemzet megalázottságban, félelemben és kiszolgáltatottságban élt. Rögtönítélő népbírósági perek, éjszakai elhurcolások, kitelepítések stb.

Saturday, 6 July 2024

Erős Antónia Szellő István