Magyar László Katona József Színház

Az ifjú primadonna hamvasan romlott, a túlérett amorózó játékosan szenvelgő. Lukács Sándor bravúros játékokkal egészíti ki Almády ripacsériáját. Tahi Tóth László keményen tartja magát a lakáj mindent tűrő szerepében, Csőre Gábor titkára valódi mimózalélek. A darab leghálátlanabb szerepében, Ádáméban az egyetemi hallgató Molnár Áron kicsit mulya kedvessége megjegyezhető. A színész életkora persze csak annyira érdekes, amennyire a színpadon látszik. Sőt még annyira sem, ha ez a látszat nem zavarja a darabbeli viszonyokat. Melancholy Rooms: Tematizált magány a Katona színpadán - Fidelio.hu. Főképp a számjátékok kedvelőinek lehet érdekes, hogy a kecskeméti Annie anyakönyv szerint éppen annyival idősebb az ő Ádámjánál, mint amennyivel fiatalabb a hozzá rendelt Almádynál. A színen ebből éppen annyi látszik, amennyi kell: láthatjuk, hogy az elragadtatásra hajlamos ifjú érettebb primadonnáért rajong, akinek a belső vitalitáson, a lélek örök ifjúságán túl púder, festék, paróka is szükséges a varázslat folyamatos fenntartásához. Ebben Danyi Judit remekel, mindössze sokszor erősen sustorgó "s"-ei zavarnak.

1. Melancholy Rooms: Tematizált magány a Katona színpadán - Fidelio.hu

Melancholy Rooms: Tematizált Magány A Katona Színpadán - Fidelio.Hu

Az idegen szavakat és a köznyelvben szokatlan szókapcsolatokat gyakran karikírozva, túlzón és affektálva ejtik, nyilván azért, mert ez a menedzserek sznobizmussal fűszerezett munkanyelve: ez a szókincs különbözteti meg őket a hétköznapi emberektől, szakértelmet, felsőbbrendűséget sugall, egyébként pedig az előadás komikumának egyik forrása. A "hunglish" és a vállalati kultúrákat jellemző rövidítések kívülállók számára ma is mulatságosan hangzanak, de ezek a gesztusok kevésbé viccesek, okafogyottnak és feleslegesnek tűnnek. Azóta, tetszik vagy sem, együtt élünk a "multikulti" és az internetes idegennyelvi szókinccsel. A plazmatévé és a smartphone már nem csak a nagykutyák sajátja. A tizenéveseknek pedig nem nagyon van fogalma a fax működéséről. Az évek alatt megkopott szöveget ellenpontozza, hogy a Tonit játszó Vajdai Vilmos az előadás első részében – a gyakorlatokat szabotálva – okostelefonját babrálja, és lájkokat gyűjt: az előadásról készített fotókat vagy éppen videókat real time posztolja a facebookon is.

Így e rendezői trükk mindössze arra jó, hogy tovább fokozza az előadás szétforgácsolását. Pedig azt már a szereposztás is előre kódolja. A darabhoz ugyanis legalább egy jelentékeny, súlyos színészegyéniség szükségeltetik, végtére is az a drámaíró, azaz maga Molnár önapoteózisa. A trükk, amellyel megvigasztalják s egyben átverik a gyanútlan ifjú zenészt, persze magában is eléggé szórakoztató, de azért a néző azt is elvárja, hogy legyen egy hős, akit maradéktalanul szerethet, s akiben ezúttal Molnár a szakmájában perfekt, hibátlanul működő agyú, idősödő férfi eszményi alakját, azaz történetesen önmagát írta meg. Szerémy Zoltánból mindössze az emberi-színészi jelentősség hiányzik. A személyiség súlya. Játékból játszik, mulatságból. Megmarad egynek a nyitó jelenet álarcosai közül. Pusztaszeri Kornél Gálja pedig nem ellenpontja vagy szürkébb, középszerűbb kiadása, hanem mindössze vicces rezonőr. Idézi is egy alkalommal a korabeli kabarék-bohózatok nyújtott hangú kisember-ábrázolását. Mertz Tibor szakszerűen és ízléssel jelzi Almády ripacskodását, Balsai Mónika Annie-ja olyan gyermetegen romlott a lelke legmélyéig, hogy az már maga az ártatlanság.

Friday, 28 June 2024

Nosalty Ebéd Ötletek