Miért Buknak El Nemzetek - Fidesz Frakció Tagjai

Van valami roppant furcsa abban, hogy a válságok okait mindig olyan szerzők vizsgálják a legélesebb szemmel, akik sikeres államok polgárai, vagy efféle államokban volt szerencséjük letelepedni s ott dolgozni. Furcsa és mégis érthető jelenség, elvégre, ha a bajba került államok polgárai látnák ilyen éles szemmel saját helyzetüket, akkor minden bizonnyal változtatnának azokon a körülményeken, amelyek sorsukat olyannyira megrontják. Számos olyan mű látott napvilágot az elmúlt bő két évtizedben, amelyek nagyon komoly tényfeltárással hívták fel a figyelmet az "első", a "második" és a "harmadik" világ fejlődésében mutatkozó iszonyatos eltérésekre, s ekként embermilliárdok nyomasztó életére s utódaik bizonytalan jövőjére. Könyv: Miért buknak el nemzetek? (Daron Acemoglu - James A.Robinson). A múlt évben jelent meg a két kiváló amerikai közgazdász, Daron Acemoglu és James A. Robinson Miért buknak el nemzetek? című kötete, a HVG Könyvkiadó pedig épp az elmúlt hetekben adta ki a mű magyar fordítását. A szerzők véleménye szerint téves volt az az elképzelés, mely égövi okokra vezette vissza a szegénységet, a rossz kormányzást, s ezzel mélységesen egyet lehet érteni, akárhogy is kedveljük egyébként az elmélet egyik kidolgozójának, Montesquieu-nek a munkásságát.

1. Könyv: Miért buknak el nemzetek? (Daron Acemoglu - James A.Robinson)
2. A Fidesz-KDNP frakció tagjai is felajánlást tettek Ózdon - Hírözön

Könyv: Miért Buknak El Nemzetek? (Daron Acemoglu - James A.Robinson)

Acemoglu és Robinson fejtegetéseinek ez egyik alappillére, mert azt feltételezi – és szerintem joggal –, hogy a fejlődés és az azzal összefüggő eredményesség tulajdonképpen mindig globális perspektívában zajlott, még ha korábban nem is volt ez annyira látványos, mint manapság. Az, aki képes befogadó lenni, vagyis integrálódni a globális eseménysorba, s ezzel együtt integrálni annak újszerű elemeit, az talpon marad, aki nem, az elbukik. Aktuálisan Európában: a nemzetállami lét fokozatos feladásának igénye jellemzi a sikereseket, a nemzetállamiság erősítésének szándéka pedig az elbukókat. Lényegében erről szól a Miért buknak el nemzetek? – számos rendkívül szemléletes és érdekfeszítő példával, méghozzá nagyon olvasmányosan. És ráadásul számunkra, magyarok számára módfelett tanulságosan. Gyakorlatilag úgy lehet olvasni ezt az 500 oldalas könyvet, mint napjaink magyarországi eseményeinek pontos krónikáját, magyarázatát – pedig nem is Magyarországról szól. Egyfajta látleletet ez, hogy miért tartunk itt, s hogy a jelenlegi kormányzat miért nem kerüli, nem kerülheti el történelmünk unalomig ismert zsákutcáit.

Épp ellenkezőleg: vállalva mindennemű kockázatot, nemzetállami elszigetelődéssel, a gazdaság deliberalizálásával, az oktatás lezüllesztésével, öntudatosan masíroz az egész nemzetet érintő totális bukás felé.

A liberálisoknál így nyolc olyan honatya maradt, aki a rendszerváltozás óta - akkor 90 tagja volt az SZDSZ-frakciónak - folyamatosan képviselősködik. Béki Gabriella, Eörsi Mátyás, Hankó Faragó Miklós, Kis Zoltán, Kuncze Gábor, Magyar Bálint, Pető Iván és Világosi Gábor mellett mandátumot szerzett a '90-es parlament tagjai közül Demszky Gábor is, ám ő feltehetően ezúttal is, ahogyan tette '90-ben, '98-ban és 2002-ben, lemond arról (1994-ben be sem jutott). A szintén rendszerváltó Gulyás József 1998-2002 között nem volt képviselő. Fidesz frakció tagjai 2021. MDF: de törve nem A rendszerváltozás legnagyobb pártjának, az 1990-ben győztesként 162 fős frakcióval kormányt alapító MDF-nek mára két olyan képviselője maradt, aki végigcsinálta a 16 évet: Csapody Miklós és Dávid Ibolya. Katona Kálmán 1994 után tér vissza a parlamentbe, az első országgyűlés kezdetén a Fórum, a végén a Fidesz frakciójának tagja volt, és 1998-2002-ben közlekedési miniszterként (de nem megválasztott képviselőként) is tagja volt a koalíciós Orbán-kormánynak.

A Fidesz-Kdnp Frakció Tagjai Is Felajánlást Tettek Ózdon - Hírözön

A Fidesz-frakciónak két olyan tagja is lesz, aki 12 éves kihagyás után tér vissza a parlamentbe. Tellér Gyula az SZDSZ, míg Lukács Tamás a KDNP frakciójának a tagja volt 1990 és 1994 között. A Fidesz-KDNP frakció tagjai is felajánlást tettek Ózdon - Hírözön. Tellér mellett Szabó Erika is SZDSZ-színekben jutott be még az első parlamentbe, ám ő - az 1994-1998 közötti kihagyás után - nyolc éve már a Fidesz-frakció tagja. Zárta sorait az MSZP A leendő MSZP-frakció 12 rendszerváltó képviselője - Filló Pál, Gál Zoltán, Géczi József Alajos, Horn Gyula, Jánosi György, Katona Béla, Keleti György, Kiss Péter, Suchman Tamás, Szabó György, Vastagh Pál és Vitányi Iván - minden választáson bejutott, és senki nem is ült át tőlük másik frakcióba, így ebből a szempontból a szocialista párt a legzártabb közeg. A mostani képviselőcsoport emellett kiegészül azzal a Mécs Imrével, aki 1990-2006 között az SZDSZ-frakció tagja volt, de kiszorítottnak érezte magát pártján belül azt követően, hogy a tavalyi államfőválasztáson a szocialista Szili Katalint támogatta. SZDSZ: megfogyva bár Méccsel együtt összesen tehát három olyan képviselő van, aki 1990-ban még az SZDSZ frakciójában ült, a mostani országgyűlésben azonban más képviselőcsoportban talákozhatunk a nevével (igaz, Méccsel szemben Tellér és Szabó Erika nem volt végig képviselő).

(Ez utóbbit az [origo]-nak egy másik forrás is megerősítette. ) "Az államfőt meg kell védeni" Orbán Viktor korábbi információink szerint a botrány kipattanásakor a Fidesz elnökségének több tagjával szemben azon a véleményen volt, hogy az államfőt "meg kell védeni", a pártvezetés köztársasági elnököt nem szívelő tagjai között pedig az volt a többségi álláspont, hogy bár "roppant ciki az ügy", az elnököt annak idején formálisan jelölő Fideszt meg kell óvni az államfő lemondásával járó blamázstól, és "a dolgot el kell mismásolni". Egy a miniszterelnök és a pártvezetés több tagjának részvételével tartott február eleji informális beszélgetésen a Schmitt Pál köztársasági elnöki jelölését kezdettől erősen ellenző Kövér László a megbeszélés egyik résztvevője szerint azt mondta Orbán Viktornak, hogy "én megmondtam". Fidesz frakció tagjai magyar. Ezzel arra utalt, hogy bár 2010 nyarán a házelnök (illetve rajta kívül a Fidesz komplett elnöksége, több kormánytag és a jobboldali értelmiség számos alakja) több alkalommal figyelmeztette a kormányfőt Schmitt Pál alkalmatlanságára, a miniszterelnök a tiltakozások ellenére keresztülvitte akaratát, és államfőt csinált a Fidesz korábbi alelnökéből.

Tuesday, 30 July 2024

Dolce Gusto Kapszulatartó