Rusvai Miklós szerint gyorsan tisztázni lehetne, hogy mi igaz abból, amit a kínai járványügyi hatóság vezetője mondott a Sinopharm oltóanyagáról. Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk újabb járványhullámoktól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. Sem igazolni, sem megcáfolni nem lehet azt, amit hétfőn Gao Fu, a kínai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ vezetője a Magyarországon is használt Sinopharm-vakcináról mondott, mert ez az oltóanyag kikerülte az európai transzparens engedélyezési eljárást – nyilatkozta Rusvai Miklós virológus a Népszavá nak. Az oltóanyagról elismert szaklapban sem jelent meg tudományos közlés. Gao Fu az inaktivált vírust tartalmazó vakcinákról mondta el egy előadáson, hogy azok – az mRNS alapú vakcinákhoz hasonlítva – gyengén teljesítenek. Ezután Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján erősítette meg, hogy a magyar kormány nem foglalkozik a kérdéssel.
- Rusvai Miklós virológus Kóbor János haláláról: "Remélem, hogy a tragikus sorsa több oltásellenest is meggyőz"
- Rusvai: nincs már szükség további oltásokra és szigorításokra
- Vírustagadók kérdéseivel szembesítettük Dr. Rusvai Miklóst -állta a sarat! - Blikk
Rusvai Miklós Virológus Kóbor János Haláláról: "Remélem, Hogy A Tragikus Sorsa Több Oltásellenest Is Meggyőz"
Nem oltatja be magát negyedszerre, inkább vállalja a veszélyt – ezt mondta Rusvai Miklós állatorvos, virológus a Spirit FM Aktuál című műsorában. Rusvai Miklós először arról beszélt, hogy a koronavírus szennyvizekben mért koncentrációjából azt lehet látni: a fővárosban már tetőzött a járvány a múlt hét második felében, miközben a vidéki városokban még csak most várható a tetőzés. "A friss fertőzöttek számát értem most ezalatt, hiszen a kórházban, lélegeztetőgépen levők és halottak száma csak ezután fog tetőzni, nagyjából 3 héttel később" – tette hozzá. A szakértő arról is beszélt, hogy szerinte a koronavírus már nem sokkal veszélyesebb az influenzánál. "Nekem meggyőződésem, hogy a kemény koronavírus-járványon már túl vagyunk. Lehet félni attól, hogy esetleg komolyabb megbetegedést okozó variánsok kialakulnak, de ennek a reális veszélyét már nem látom, ugyanis ha lesznek is ilyenek, már nem tudnak olyan mértékben tért hódítani – éppen azért, mert az omikron nagymértékben immunizálta a lakosságot" – mondta.
Rusvai: Nincs Már Szükség További Oltásokra És Szigorításokra
Rusvai: nálunk a COVID kiadta a mérgét "Ezzel az ötödik hullámmal tulajdonképpen nálunk a COVID kiadta a mérgét" - mondta el Rusvai Miklós virológus, aki szerint nincs szükség további oltásokra, szigorításokra. Rusvai: a Covid már kiadta a mérgét Egyértelműen lecsengőben van a koronavírus-járvány, az elhunytak és a kórházba kerültek száma is – a várakozásoktól eltérően – jelentősen a harmadik és a negyedik hullám számai alatt maradt – mondta az ATV műsorában Rusvai Miklós virológus. Arra a kérdésre, hogy szükség van-e további oltásokra és szigorításokra a jelen…
Vírustagadók Kérdéseivel Szembesítettük Dr. Rusvai Miklóst -Állta A Sarat! - Blikk
Rusvai Miklós virológus Kóbor János haláláról: "Remélem, hogy a tragikus sorsa több oltásellenest is meggyőz"
Kóbor Jánosnak könyörögtek a barátai, hogy oltassa be magát, a legendás zenész azonban nem tette ezt meg, bízott az immunrendszerében. Dr. Rusvai Miklós virológus elárulta, mit gondol az Omega frontemberének halálával kapcsolatban. "Nagyon sajnálom, hogy életét veszítette Kóbor János. Én is ahhoz a korosztályhoz tartozom, amelyik az Omega, Illés, Metró zenekar zenéjén nőtt fel. Rajongtunk értük. Ők a mi korosztályunk zenekarai. Őszintén sajnálom őt. Sok jó zenét hallottunk tőle, de remélem, hogy a tragikus sorsa több oltásellenest is meggyőz. Kóbor János a 70 év feletti korosztályhoz tartozott, nyilván a fiatal oltástagadók azt mondják, hogy ebben a korban már akár oltják, akár nem, meghalhat az ember, még akkor is, ha egészséges. A szintén oltástagadó hírében álló Csollány Szilveszter viszont egy sportember, ráadásul évtizedekkel fiatalabb Kóbornál, mégis nagyon rossz állapotban van a vírus miatt.
A kutató szerint fertőzöttek lesznek továbbra is, de betegek sokkal kevesebben. A koronavírus mellett 8-10 egyéb felső légúti, köztük más koronavírus van jelen, és a szakértő azzal számol, hogy a Covid-19 idővel még az influenzánál is enyhébb betegséget okoz. A vírus jelen marad, időnként a felnőttek és a gyerekek is megfertőződhetnek, de koronavírus elleni intézkedésekre nem lesz szükség. Bár a koronavírus terjedése lassult, ezt a betegséget még mindig egyre többen kapják el hazánkban. Borítókép: Origo/Talán Csaba
WriteLine ( "Kérem N értékét: ");
string s = Console. ReadLine ();
int n = Convert. ToInt32 ( s);
bool [] nums = new bool [ n];
nums [ 0] = false;
for ( int i = 1; i < nums. Length; i ++)
{
nums [ i] = true;}
int p = 2;
while ( Math. Pow ( p, 2) < n)
if ( nums [ p])
int j = ( int) Math. Pow ( p, 2);
while ( j < n)
nums [ j] = false;
j = j + p;}}
p ++;}
for ( int i = 0; i < nums. Length; i ++)
if ( nums [ i])
Console. Write ( $"{i} ");}}
Console. Prímszámok 100 in english. ReadLine ();
Programkód C++-ban [ szerkesztés]
Optimális C++ kód, fájlba írással
//Az első M (itt 50) szám közül válogassuk ki a prímeket, fájlba írja az eredményt - Eratoszthenész Szitája
#include
#include
#include
using namespace std;
int main ()
ofstream fout;
string nev;
cout << "Nev: "; cin >> nev; //fájlnév bekérése
fout. open ( nev. c_str ()); //fájl létrehozása
const int M = 50; //Meddig vizsgáljuk a számokat
fout << "A(z) " << M << "-nel nem nagyobb primszamok: \n "; //A fájl bevezető szövege
bool tomb [ M + 1]; //logikai tömböt hozunk létre
tomb [ 0] = tomb [ 1] = false; // a 0-át és az 1-et alapból hamisnak vesszük, hiszen nem prímek.
Eratoszthenész szitája a neves ókori görög matematikus, Eratoszthenész módszere, melynek segítségével egyszerű kizárásos algoritmussal megállapíthatjuk, hogy melyek a prímszámok – papíron például a legkönnyebben 1 és 100 között. Az algoritmus [ szerkesztés]
1. Írjuk fel a számokat egymás alá 2 -től ameddig a prímtesztet elvégezni kívánjuk. Ez lesz az A lista. (Az animáció bal oldalán. ) 2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
2. Kezdjünk egy B listát 2-vel, az első prím számmal. (Az animáció jobb oldalán. ) 3. Húzzuk le 2-t és az összes többszörösét az A listáról. 4. Az első át nem húzott szám az A listán a következő prím. Írjuk fel a B listára. 5. Húzzuk át az így megtalált következő prímet és az összes többszörösét. 6. Ismételjük a 3–5. lépéseket, amíg az A listán nincs minden szám áthúzva. A pszeudokód [ szerkesztés]
Az algoritmus pszeudokódja:
// legfeljebb ekkora számig megyünk el
utolso ← 100
// abból indulunk ki, hogy minden szám prímszám
ez_prim(i) ← igaz, i ∈ [2, utolso]
for n in [2, √utolso]:
if ez_prim(n):
// minden prím többszörösét kihagyjuk,
// a négyzetétől kezdve
ez_prim(i) ← hamis, i ∈ {n², n²+n, n²+2n, …, utolso}
for n in [2, utolso]:
if ez_prim(n): nyomtat n
Programkód C-ben [ szerkesztés]
#include
A prímszámok fogalmát valószínűleg már az egyiptomiak és a mezopotámiai népek is ismerték. Első, tervszerű tanulmányozói a püthagoreusok voltak, de a prímszámokra először Eukleidésznél találunk pontos meghatározást. Mivel a prímszámok a természetes számok, illetve az egész számok "atomjai", mindig nagyon foglalkoztatták a matematikusokat. A prímszámokkal kapcsolatos legfontosabb kérdések:
• Prímszámok előállítása. • Prímszámok elhelyezkedése, eloszlása. • Prímszámok fajtái. • Minél nagyobb prímszámot találni. • Hogyan lehet egy számról megállapítani, hogy prím-e? Prímszámok előállításáról:
Mivel az eratoszthenészi szita nagy számok esetén meglehetősen fáradságos (főleg, amikor még számítógépek sem álltak rendelkezésre), sok matematikus próbált a prímszámok előállítására formulát találni, de ezek a kísérletek nem jártak sikerrel. Érdekes megemlíteni Euler képletét: p(n)=n 2 +n+41. Ez a képlet prímszámokat ad n=1-től n=39-ig, de könnyű belátni, hogy n=40 illetve n=41 esetén a kapott szám összetett szám lesz.
Az így létrehozott hálózat, a PrimeNet olyan, mint egy virtuális szuperszámítógép, másodpercenként 29 billió művelet végrehajtására képes, amely valóban a szuperszámítógépekéhez fogható teljesítmény. A két újjal együtt a GIMPS mostanáig 12 Mersenne-prímmel gazdagította az emberiséget. A következő pályázat díja 150 ezer dollár. Az kapja meg, aki százmilliónál több jegyből álló Mersenne-prímszámot talál. 2016-ban talált prímszám:
2018-ban talált prímszám:. Ez a prímszám 23 249 425 számjegyet tartalmaz és ez 50. ismert Mersenne-prím is. (2 77 232 917 –1). 2018. év végén talált 51. Mersenne-prím már 24, 862, 048 számjegyből áll. (2 82 589 933 –1)
Az eddig ismert nagyon nagy prímszámok közül néhányat megtalálsz ebben a táblázatban. Hogyan lehet egy számról megállapítani, hogy prím-e? A fenti gigantikus méretű számoknál bizony nagyon nehéz. De ezeknél jóval kisebb számoknál sem egyszerű. A második Fermat tétel néha segít ennek eldöntésében. A második, vagy kis-Fermat tétel a következőt mondja ki: Ha p prímszám, a pedig egy olyan tetszőleges egész szám, amely nem osztható p -vel, akkor az a p-1 -t p -vel osztva 1 -t ad maradékul.
Például 2 10 =1024. Ha az 1024-et elosztjuk 10+1=11-el, akkor a maradék 1 lesz. A 11 pedig tényleg prím. Ha viszont a 2 11 =2048-al tesszük ugyanezt, azaz 2048-at elosztjuk 11+1=12-vel, akkor 8-at kapunk maradékul, nem 1-et, de hát a 12 nem is prím. Ezek egyszerű példák, de az a p-1 -nek p-vel való osztási maradékának a meghatározása viszonylag hatékony, ezért ez egy elég jó eljárás egy szám összetettségének megállapítására.