Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Tagi Kölcsön És Osztalék Kifizetés Elengedése Végelszámoláskor - Adó Online
A fizetend illetéket a NAV szabja ki az elengedés bejelentését követen. A tagi kölcsön a tagi kölcsönt folyosító személynél vagyonosodási vizsgálat elrendelését vonhatja maga után. Az olyan nagy összeg tagi kölcsön, amely csak papíron létezik a cégben, büntetjogi következményekkel járhat. A tagi kölcsön, illetve a tagi hitel leggyakrabban az alábbi esetekben fordul el: - a minimális tkével alapított cégek esetén, mivel az alaptke hamar elfogy, és a cég mködési költsége jóval magasabb - ha a cég a bevételeirl nem, vagy csak ritkán (részben) ad számlát, és ezért a kiadásait a "hivatalos" bevételei nem fedezik - ha a cég szabályosan mködik / számláz, de tartósan veszteségesen mködik. Az ilyen cégek pl. hitel vagy pályázat megnyerése érdekében tagi kölcsönnel, illetve tagi hitellel nyereségesre "hamisítják" könyvelésüket és a pénzügyi egyensúlyt tagi kölcsönnel, tagi hitellel kompenzálják. Adóellenrzés során a revizorok kiemelt figyelmet fordítanak arra, ha egy cég, illetve vállalkozás könyvelésében tagi kölcsön, illetve tagi hitel van feltüntetve.
Tagi Kölcsön Elengedés Könyvelése
chevron_right Közterhek elengedett tagi kölcsön után hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2018. 03. 11., 06:13 Frissítve: 2018. 11., 11:41 6 Ha egy kft. -nél a tagi kölcsönt el szeretnék engedni, mert ezzel a tavalyi év veszteségét ellensúlyoznák, akkor milyen adó- és illetékfizetés jár vele? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt. SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Illeték Ha az elengedő magánszemély tag: Az illetékekről szóló törvény értelmező rendelkezése előírja, hogy ingyenes vagyonszerzés (elengedés) esetén a követelés vagyoni értékű jognak minősül, amelyről ha ellenszolgáltatás nélkül lemondanak, abban az esetben ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség keletkezik. [ Itv. 102. § (1) bekezdés d) pont és 11. § (1) bekezdés c) pont] Az ajándékozási illeték általános mértéke a juttatott ajándék tiszta értéke után 18 százalék, amelyet ebben az esetben a szerző fél köteles megfizetni.
Tagi Kölcsön Elengedés Illeték
Az adózó azonban figyelmen kívül hagyta, hogy mint gazdasági társaságra a Sztv. szabályai kötelezőek, de a beszámítás jogintézménye polgári jogi jogintézmény. Így nincs lehetőség arra, hogy a tagi kölcsön miatt keletkezett kötelezettséget veszteségrendezés céljából kapott pótbefizetésnek minősítsék át és a kölcsöntartozás összegét beszámítsák a pótbefizetésekkel szemben. Más cégek úgy is próbálták a kötelezettségüket rendezni, hogy a tagok kölcsön követeléseivel apportként megemelték a társaság törzstőkéjét. Azonban a tartozásnak ilyen módon történő rendezésére sincs lehetőség. Önmagában a cégbírósági változásbejegyző végzés nem teszi a tőkeemelést adójogi szempontból jogszerűvé, ha maga a tőkeemelés az Art. rendelkezéseibe ütközik. Az adózó olyan saját magával szemben fennálló követelést apportált, melynek kielégítésére vagyoni, pénzügyi eszközök hiányában nincs lehetőség és nem is várható, hogy lesz, így az apportált követelés nem bírt olyan vagyoni értékkel, melynek segítségével a társaság eredményes működése helyreállítható lett volna.
ezen rendelkezésével összhangban az Szt. és a Tao tv. szabályai is lehetőséget adnak a követelés apport elszámolására. vonatkozó rendelkezései alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyi hatálya nem terjed ki a követelésre, következésképpen a követelés apport nem keletkeztet illetékkötelezettséget az apportot fogadónál. Ugyanakkor a tartozás ilyen módon történő rendezése esetén sem hagyható figyelmen kívül az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art. ) 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott előírása, miszerint az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglaltrendelkezések megkerülése. A rendeltetésellenes joggyakorláshoz ugyanis jogkövetkezményt fűz a törvény, hiszen az Art. 2. § (2) bekezdésben előírja, hogy ilyen esetben az adóhatóság az összes körülményre, de különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel állapítja meg az adót.
Wednesday, 26 June 2024Joe Bácsi Menü