Szent György Napi Szokások

Április 24. Sárkányölő Szent György napja, vagyis Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek patrónusa. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. - Az állatok kihajtásának első napja. - Rontásra, varázslásra alkalmas nap, pl. földbe ásott kincsek keresése stb. - Rontás elleni védekezés. - Időjárásjóslás Szent György Kappadokiából származott, a római hadsereg magas rangú katonatisztje volt. A legenda szerint legyőzte a sárkányt, amely a líbiai Silena város közelében lévő tóban élt, és akinek naponta egy ember esett áldozatául. György megmentette a sárkánynak áldozatul kiszemelt királylányt. A hőstett hatására a környékbeliek megkeresztelkedtek. Györgyöt keresztény hite miatt börtönbe vetették, ahol megjelent előtte Krisztus és megjósolta hét évig tartó szenvedéseit. Szent Györgyöt 303 táján, a Diocletianus-féle üldözések idején fejezték le, s halt vértanúhalált. Így vált a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények, és a cserkészek patrónusává.

• Szent györgy napi szokások d
• Szent györgy napi szokások menu
• Szent györgy napi szokások biblia
• Szent györgy napi szokások 5

Szent György Napi Szokások D

Isten födgyinek hijják aszt a hejet: kincses hej a" (Sándor M. 1976: 206). Az egész magyar nyelvterületen elterjedt hiedelem él a Szent György-nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatosan. Nagykőrösön a Szent György-nap előtt fogott gyíkot a torokgyík megelőzésére tartották alkalmasnak. A gyík torkánál háromszor végighúzták gyűrűsujjukat, majd megkenték a saját torkukat háromszor. Medvesalji falvakban azt hiszik, hogy amelyik kézzel megfogták a gyíkot, azzal gyógyítani lehet. A jászdózsaiak szerint a Szent György-nap előtt fogott kígyóval tudást lehet szerezni. A moldvai magyarok úgy hiszik, hogy aki Szent György előtt kígyót üt meg, annak nagy lesz az ereje, de ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét. Ugyancsak a magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem él a Szent György-nap előtti mennydörgéssel kapcsolatosan. Turán azt tartották, hogy ha Szent György-nap 147 előtt megdördül az ég, bő áldás lesz. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső.

Szent György Napi Szokások Menu

Szent Mihály napjával kezdődött a lakodalmazások őszi időszaka, mely egészen november 25-ig, Katalin napjáig tartott. A néphagyomány szerint Szent György napkor, azaz április 24-én a legelőre hajtott állatok ilyenkor tértek haza. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt. A Hortobágy vidékén Mihály nap volt számukra a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek. Emlékezetesek voltak országszerte a szentmihályi vásárok, a pásztorok ilyenkor egészítették ki a felszerelésüket. De nem csak a vásározást, a szórakozást, az ismerkedést, hírszerzést is jelentette az embereknek. Szent Mihály-napra vonatkozóan számos, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes, mint például: Szent Mihály lova deres, behozza a telet! vagy Ha Mihálykor dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél. Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. Szent Mihály-nap után egyicce víz, két icce sár.

Szent György Napi Szokások Biblia

Azt tartották, hogy olyan erős lesz a lábuk, mint a lánc. A tojást a szegényeknek adták, hogy imádkozzanak a barmokért. - A legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával védték e napon a házat és lakóit, de főleg az istállót. Ilyenek: - Az istálló körülszórása, körülfüstölése, zöld ágak tűzése az ajtóra, kapura; seprű, só, gatyamadzag az ajtóba; fokhagyma a marha szarvába stb. - Szent György napjához köthető pásztorszokás a kalotaszegi "juhbemérés". Ilyenkor állapították meg, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Ez még a lakodalomnál is nagyobb ünnep volt, ezért evés-ivással és táncmulatsággal zárták a napot. - Szent György-napi kilövés: A lányokat és legényeket összepárosító szokás volt. A legények kikiabálták, "kilőtték" a lányok és asszonyok hibáit. Néhány Garam-menti községből vált ismertté. Egyéb hiedelmek, babonák… A magyar népi hitvilágban Szent György napjára elsősorban a boszorkányok és más rontók felfokozott tevékenysége jellemző, amely elsősorban a tehénre, ill. a tejre irányul.

Szent György Napi Szokások 5

A somogyi uradalmak cselédei régen ezen a napon költöztek új szegődési helyükre, ilyenkor a puszták népe mozgásban volt. A népi emlékezet szerint mindig esni szokott az eső, megáztak az úton lévő cselédek. Egyes helyeken Szent György-napján közmunkákat is végeznek, pl. Szennában régen ilyenkor volt a högyláttatás, azaz a hegyközség tagjai ekkor végezték el közösen a tavaszi mezsgyetisztítást, útrendezést. A Szent György-napi harmattal kapcsolatos egy régi történeti mondánk, melyet a századelőn megjelentetett Somogy megye monográfiája is megemlít. Ezt 1992-ben Némethné Boncz Hajnalka főiskolai hallgatónak Mesztegnyőn még sikerült az élő emlékezetből rögzíteni: "Szentgyörgy harmatját, pünközsd záporát mindig várhatjuk. Mer abba az üdőbe elfogta a török vezér a magyar katonát. Aztá mondta neki, hogy átkozza mög Magyarországot, akkor mögmenekűhet. Letérdēt a magyar katona, főnézött az égre, összetötte a kezit, és aszongya: – Verd mög Isten a szép magyar hazát Szentgyörgy harmatáva, pünközsd záporáva. "

Tánczos Erzsébet írása Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon Tátrai Zsuzsanna: Leányélet Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó GUZSALYAS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

Wednesday, 26 June 2024

Macska Kozmetika Budapest