2022. Évi Pekingi Téli Olimpiai Játékok / Jégkorong - Férfi Rájátszás (Első 2 Harmad)

Az első olimpiai játékokat a hagyomány szerint i. e. 776-ban rendezték, ettől kezdve a görög városállamok versenyzői négyévente gyűltek össze Olümpiában, hogy összemérjék erejüket. A négyéves ciklus egy görög időszámítási rendszer alapja, az olimpia ideje pedig a városok közti béke időszaka volt. A versenyek alapelvének a kalakogathiát tartották: ép testben ép lélek. Az első olimpia egy napig tartott, az egyetlen számban, a kb. 200 méteres stadionfutásban csak férfiak vettek részt. Az olimpia abban a történelmi korban mindvégig a férfiak versenye maradt, nők még a nézők között sem lehettek jelen. Később bevezettek más futószámokat is, a diszkosz- és gerelyvetést, a távolugrást, a birkózást, majd az ökölvívást, a kocsiversenyt és a pankrációt, s a program 5-6 napig tartott. A római hódítás után az olimpiák presztízse csökkent, végül I. Theodosius császár i. u. 393-ban betiltotta az addigra már több mint ezeréves tradíciót megélt játékokat. Index - Sport - A NOB elnöke a nagyhatalmak vezetőinek is üzent az olimpia záróünnepségén. Az olimpiai eszme felélesztését a reneszánsz óta többen felvetették, 1877-ben Athénban a játékok újbóli megrendezését is megkísérelték, ám az csúfos kudarcba fulladt.

• Első olimpiai játékok görögországban
• Első olimpiai játékok
• Első olimpiadi játékok

Első Olimpiai Játékok Görögországban

Az újkori olimpiai játékok eszméjét végül a francia Pierre de Coubertin báró vitte sikerre. Coubertin olyan olimpiát tervezett, amelyen minden nemzet részt vehet, s amelyen az angol fair play-t az antik tradícióval ötvözik. Az 1894 nyarára Párizsba összehívott Nemzetközi Atlétikai Kongresszuson 13 ország 49 sportszövetségének képviselői vettek részt, köztük a magyar Kemény Ferenc. A tanácskozásnak két programpontja volt: az olimpiák felújítása és az amatőrkérdés. Ekkor alakult meg Demetriosz Vikelasz görög diplomata vezetésével a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amely úgy döntött, hogy az új olimpiákon valamennyi nemzet sportolói részt vehetnek. A görög hagyomány miatt az első versenyt Athénbe, a következőt pedig Coubertin tiszteletére Párizsba tervezték, majd négyévenként más-más ország nagyvárosába kívánták vinni a viadalt. Első olimpiadi játékok. A mozgalom jelszava ez lett: Citius, altius, fortius - azaz: Gyorsabban, magasabbra, erősebben. Az 1896. április 6-15. közt megrendezett első újkori olimpia sikere láttán a görög kormány, amely kezdetben ellenezte a játékokat, el akarta érni, hogy a rendezési jog végleg Hellászban maradjon, de ezt Coubertin-nek sikerült megakadályoznia.

Minden idők legnagyobb futója a rhodoszi Leonidasz volt, aki Kr. 164 és 152 között tizenkétszer győzött stadion (hossza 192, 27 méter volt, Héraklész lábméretének négyszázszorosa), két-stadion (hossza 384, 54 méter), és fegyveres futás (25 kilós felszereléssel a kettős stadionfutás távján) versenyszámokban. A stadionfutás az olimpiák történetének legősibb, legelső versenyszáma volt, minden más csak később lett a program része. A fegyveres futás mai szemmel kissé furcsának hathat, ahogy meztelen férfiak sisakban, testpáncélban és pajzzsal futnak, az akkori politikai helyzet ismeretében azonban logikus volt a bevezetése Kr. Az olimpiai játékok legérdekesebb sztorijai – 1. rész. 520-ban. Ekkor éleződött ki a görög-perzsa konfliktus, a táv hossza pedig azért lett két stadion, mert a perzsa íjászok hatótávolsága nagyjából ennyi volt. Leonidasz az egyetlen ókori sportoló, aki négyszeres triasztész volt, azaz négy alkalommal legalább három különböző versenyszámban ért el győzelmet, tehát 12 éven át nem talált legyőzőre a legfontosabb futószámokban.

Első Olimpiai Játékok

Így például Nero római császárnak is, aki Kr. u. 67-ben lovaglásban, kocsi hajtásban – és az újdonságnak számító művészeti ágakban – lírában és tragédiában is elindult. Első olimpiai játékok görögországban. Természetesen nyert, igaz, kocsi hajtásban egyedül állt rajthoz. Az ókori olimpiai játékok végét Nagy Theodosius római császár nevéhez lehet kötni, aki Kr. 393-ban államvallássá tette a kereszténységet és minden pogány rendezvényt betiltott. Etédi Alexa Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Nők egyébként sem vehettek részt az olimpia sporteseményein. Az ókori olimpiák történetében a legeredményesebb sportoló a thaszoszi Theagenész (Kr. V. sz. ) volt, aki 22 éves pályafutása alatt 1103 versenyen győzedelmeskedett ökölvívásban és pankrációban, de egy alkalommal még hosszútávfutásban is nyert. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy e győzelmeit nem kizárólag az olympiai játékokon szerezhette, hanem valószínűleg a négy eseményből álló pánhellén játékok (Olympia mellett a püthói, a nemeai, és az iszthmoszi játékok) mindegyikén, melyek közül az iszthmoszi játékokat két évente rendezték meg. Theagenészről feljegyezték, hogy már kilenc évesen is olyan erős volt, hogy egy életnagyságú bronzszobrot hazavitt magával a város agorájáról, ezért elterjedt róla, hogy Héraklész az apja. Téli olimpiai játékok. Halála után Thaszoszban istenként imádták, s hatalmas szobra a város agoráját díszítette. Egy alkalommal egy irigye megkorbácsolta a szobrot, de az leborult a talapzatáról és halálra sújtotta az embert. A thaszosziak ekkor a tengerbe vetették a szobrot, de ettől kezdve a mezők nem hoztak termést, mindaddig, míg a városlakók vissza nem tették a szobrot a helyére, s ismét istenként kezdték imádni.

Első Olimpiadi Játékok

Így a magyar küldöttség a téli játékok történetében először szerzett egy éremnél többet, és először tudott húsz olimpiai pontot gyűjteni. (Borítókép: Tűzijáték a pekingi téli olimpia záróünnepségén 2022. február 20-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI) (MTI)

Pesty szerint a keresztbe tett befűrészelt botokat egyesek Bosznia címerének tartották, [1] mások szerint Moldva címere volt. [2] A címertanban vannak valódi, többé-kevésbé természetes módon és stilizáltan ábrázolt faágak is. Két hárslevéllel ellátott levágott faág van pl. a Lorántffy és a Rátót nemzetségből származó többi család címerében. Ágas [ szerkesztés] Az ágas- az ágas vonallal megrajzolt mesteralakok egyik megkülönböztető jegyére használt fogalom. Van pl. ágas pólya (de: Astbalken), azaz stilizált ágasosztás sal ellátott pólya. Ugyanilyen az ágascölöp (de:Astpfahl). Első olimpiai játékok. Az ágaskereszt (de: Astkreuz, Knorrenkreuz) egyrészt ágas vonallal megrajzolt kereszt, másrészt olyan kereszt (ágkereszt), melynek szárai két csonkolt ágból állnak. Ez érvényes az ágas András-keresztre (de: Astschragen), illetve az ág-Andráskeresztre (de: Astschragen, Burgundkreuz). Az ág szimbolikája [ szerkesztés] Az ősi ábrázolásokon az életfát jelképező, mágikus erejű leveles ágat nőalak tartja a kezében, mely leggyakrabban almaág volt.

Wednesday, 26 June 2024

Tv2 Bosszú Csapdájában