Francisco Tárrega Tango.Fr

Francisco Tárrega Életrajzi adatok Születési név Francesc d'Assís Tàrrega i Eixea Született 1852. november 21. Vila-real, Castellón Elhunyt 1909. december 15. (57 évesen) Barcelona Pályafutás Műfajok romantikus zene Aktív évek 1874–1909 Hangszer gitár Tevékenység gitárművész, zeneszerző Hangminta Hangminta? * A Wikimédia Commons tartalmaz Francisco Tárrega témájú médiaállományokat. Szobra Vila-realban, Casa de Polo Egy tanítványának szóló ajánlása Bizet Carmen -előjátékának általa készített átiratán Francisco Tárrega Eixea ( valenciaiul Francesc d'Assís Tàrrega i Eixea) ( Vila-real, Castellón, 1852. – Barcelona, 1909. ) spanyolországi zeneszerző és gitárművész, a mai klasszikus gitárjáték technikájának megalapozója. Élete [ szerkesztés] Apja pedellus volt, anyja kisegítőként dolgozott egy közeli apácazárdában. Egy csecsemőkori baleset miatt látása megsérült, ezért családja Castellónba költözött, hogy a fiú ott zenét tanuljon, és ezzel biztosítva legyen majd megélhetése akkor is, ha esetleg teljesen megvakul.

1. Tárrega: Collected Guitar Works: The Early Spanish Editions – Az Editio Musica Budapest zeneműkiadó online kottaboltja
2. Francisco Tárrega – Wikipédia

Tárrega: Collected Guitar Works: The Early Spanish Editions – Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Online Kottaboltja

Az utolsó A hang valójában egy oktávval lejjebb van Tárrega Gran Vals ában. Tárrega a szerzője egy közismert dallamnak, a Nokia csengőhangjának, a Nokia dallam nak (Nokia tune). A híres csengőhang Tárrega "Gran Vals" című művében található meg, melyet 1902-ben írt szóló gitárra [1] (a régebbi Nokia készülékekben ez a csengőhang "Grande Valse" címen van). 1993-ban a Nokia megvásárolta a mű szerzői jogait. [2] A dallam, mely a Nokia hangvédjegye, [3] az első felismerhető csengőhang volt a mobiltelefonokon. [4] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Tony Skinner, Raymond Burley. Classical Guitar Playing: Grade Seven (LCM). Registry Publications Ltd, 10. o. (2002). ISBN 189846667X ↑ Juutilainen, Esa-Markku and Kukkula, Tapio. Lukion Musa 1. WSOY, 41. (2007). ISBN 9789510307564 ↑ Idézet a Nokia 6233 angol nyelvű leírásából: "Nokia Tune is a sound mark of Nokia Corporation. " ↑ Ryzik, Melena Z. : The Nokia Fugue in G Major. The New York Times, 2005. július 10. (Hozzáférés: 2008. április 13. ) További információk [ szerkesztés] Tárrega életének kronológiája spanyolul A Gran Vals (Nokia dallam) midi verziója Francisco Tárrega - Gran Vals, Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 61733213 LCCN: n81118760 ISNI: 0000 0001 2135 8923 GND: 120065894 SUDOC: 087884283 NKCS: jn19990210608 BNF: cb139002956 ICCU: LO1V132851 BNE: XX1036251 KKT: 00552054 BIBSYS: 1088251 MusicBrainz: 59bdd84b-28dd-4aef-bb5b-2e2c98997b10

Francisco Tárrega – Wikipédia

Francisco Tárrega Életrajzi adatok Születési név Francesc d'Assís Tàrrega i Eixea Született 1852. november 21. Vila-real, Castellón Elhunyt 1909. december 15. (57 évesen) Barcelona Pályafutás Műfajok romantikus zene Aktív évek 1874–1909 Hangszer gitár Tevékenység gitárművész, zeneszerző Hangminta Hangminta? * A Wikimédia Commons tartalmaz Francisco Tárrega témájú médiaállományokat. Szobra Vila-realban, Casa de Polo Egy tanítványának szóló ajánlása Bizet Carmen -előjátékának általa készített átiratán Francisco Tárrega Eixea ( valenciaiul Francesc d'Assís Tàrrega i Eixea) ( Vila-real, Castellón, 1852. – Barcelona, 1909. ) spanyolországi zeneszerző és gitárművész, a mai klasszikus gitárjáték technikájának megalapozója. Élete [ szerkesztés] Apja pedellus volt, anyja kisegítőként dolgozott egy közeli apácazárdában. Egy csecsemőkori baleset miatt látása megsérült, ezért családja Castellónba költözött, hogy a fiú ott zenét tanuljon, és ezzel biztosítva legyen majd megélhetése akkor is, ha esetleg teljesen megvakul.

Munkássága [ szerkesztés] Abban az időben, mikor Tárrega a gitár felé fordult, a hangszer évszázadok óta tartó népszerűsége már lehanyatlott. A kor kultuszhangszerei a zongora és a hegedű voltak, a gitár hozzájuk képest sápadtnak, erőtlennek, az érett romantika szenvedélyes életérzésének kifejezésére alkalmatlannak tűnt. Tárregának be kellett bizonyítania, hogy ez a hangszer is meg tud felelni a kor zenei kihívásainak. Ehhez először is egy megfelelő akusztikai adottságokkal rendelkező hangszerre volt szüksége. Antonio de Torres sevillai hangszerész az 1850-es évek közepétől már készített olyan gitárokat, amelyek a célra alkalmasak voltak. Mecénása, Antonio Canesa segítségével Tárrega szert tett egy ilyen hangszerre, melyhez évtizedeken át hű is maradt. Nagy részben Tárrega és tanítványai révén vált ez a hangszerváltozat a koncertgitár 20. századi szabványává. Tökéletesítette a gitárjáték technikáját, sokféle pengetési móddal kísérletezett, hogy felszínre hozza a hangszerben rejlő kifejezőerőt.

Sunday, 19 May 2024

Rozella Papagáj Ára