Szolgalmi Jog Jelentése

Kisszótár Címszavak véletlenül (servitus), idegen dologban való jog (jus in re aliena), amelynél fogva az idegen személynek más tulajdonában levő dolgon bizonyos használati joga van, melyet a tulajdonos tűrni tartozik, vagy pedig a tulajdonos abbanhagyni tartozik oly tényt, melyhez különben tulajdonjogánál fogva joga lett volna. A Sz. -nak alávetett dologról azt mondják, hogy szolgál (servit) és innen az idegen dologban való ily jogot Sz. -nak nevezik. Az osztrák polgári tkv a szolgalmat akként határozza meg, hogy a Sz. joga által köteleztetik a tulajdonos másnak hasznára a maga dolga tekintetében valamit tűrni vagy elmulasztani. A szolgalmakra vonatkozó jogszabályok összességét, de magokat az egyes szolgalmakat is szolgalmi jognak nevezzük. -ról adott fogalommeghatározásból következik, hogy a Sz. Szolgalom - Lexikon ::. csak abban állhat, hogy a Sz. által korlátolt tulajdonos valamit tűrjön; ezek az u. n. servitutes, quae in patiendo consistunt, vagy abban, hogy a tulajdonos valamit ne tegyen; ezek az u. servitutes, quae in non faciendo consistunt; ellenben a Sz.

• Szolgalom - Lexikon ::

Szolgalom - Lexikon ::

tulajdonos, haszonélvező, haszonbérlő) lesznek a jogosultak és a kötelezettek. 2. Létrejötte 2. 1. Szerződés Az ingatlanra telki szolgalmat szerződéssel csak a tulajdonos létesíthet. Ugyancsak a tulajdonos jogosult a szerződés módosítására, vagy a szolgalomról lemondó nyilatkozat megtételére is. A ellenszolgáltatást csak az alapításért lehet kérni, a gyakorlása mindig ingyenes (1959. 168. ) [2013. 5:161. ]. Fontos tudni, hogy a szerződés mellett az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges a szerződésen alapuló telki szolgalmi jog keletkezéséhez. A telki szolgalmi jog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Az ingatlant terhelő telki szolgalmi jogot egész ingatlanra, illetőleg annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni. A bejegyzésben meg kell jelölni a szolgalmi jog tárgyát (átjárási, vízmerítési, vízvezetési, pinceszolgalom stb. ). Annál az ingatlannál, amelynek mindenkori tulajdonosát a telki szolgalmi jog gyakorlása megilleti (uralkodó telek), a tulajdoni lap I. részén kell utalni arra az ingatlanra, amelyre a telki szolgalmi jog gyakorlása vonatkozik (szolgáló telek).

Megjegyzendő továbbá, hogy ahhoz, hogy valaki a maga falában a szomszéd telekre ablakot nyisson, a szomszéd telek tulajdonosának belegyezése nem szükséges, mert ez a jog a fal tulajdonosát tulajdonjogánál fogva megilleti. De ha a szomszéd meg akarja akadályozni, hogy a fal tulajdonosa az ablak útján világosságot, levegőt vagy kilátást élvezzen, joga van a saját telkén emelendő fallal, ültetvénnyel vagy más módon az ablakot elzárni, mert a maga telkén viszont ő az úr; 6. az épület felebb nem emelhetésének szolgálma (servitus altuis non tollendi). A mezei szolgalmak közül említendők: 1. az úti szolgalmak s jelesül: a) a gyalogösvény (servitus itineris); b) a kocsiút (servitus viae) és c) a marhacsapás (servitus actus); 2. a vizi szolgalmak, jelesül: a) a vizmerítés (servitus aquae hausiendae); b) a marhaitatás (servitus pecoris ad quam appulsus); c) vizvezetés (servitus aquae educendae, servitus immitendae); 3. a legeltetési Sz. (servitus pascendis); 4. a faizás és makkszedés (servitus silvae caeduae és glandis legendae); 5. kőfejtés, fövényásás, mészégetés (servitus lapidis eximendi v. cretae eximendae, arenae fodiendae, calcis coquendae).

Saturday, 1 June 2024

Www Akademiai Hu Listening