Törőcsik Mari Körhinta

"Anélkül, hogy a húszéves művésznő tudott volna róla, ő volt a fesztivál legnagyobb sztárja, ő érdemelte volna az Arany Pálmát". A vidéki környezetben játszódó, happy endinggel véget érő kifordított Rómeó és Júlia történetet feldolgozó film végül nem nyert egyetlen Arany Pálmát sem, de a díszbemutatón a törékeny alkatú fiatal magyar színésznőt a közönség hangos ovációval fogadta. A nemzetközi filmsikert követően olyan foglalkoztatott filmszínésznő lett belőle, hogy a forgatások miatt nem jutott ideje vizsgázni, ezért diplomát sem kaphatott. Azonban évtizedekkel később, amikor a Művész Színház igazgatója lett, a főiskola az elmulasztott vizsgák pótlása nélkül kiadta a diplomáját. Édes Anna (1958) A Körhinta nagy sikerei után Fábri Zoltán sorra készítette a nagy magyar írók műveiből adaptált filmeket: 1956-ban Móra Ferenc műve alapján megrendezte a Hannibál tanár urat, 1957-ben Karinthy Ferenc novellájából készítette el a Bolond áprilist, majd egy évvel később jött a Kosztolányi-féle Édes Anna filmváltozata, és Törőcsik Mari 1959-ben megint ünnepelt díszvendég volt Cannes-ban, mert ezt a Fábri-filmet is nagy sikerrel mutatták be a rangos filmfesztiválon.

1. Törőcsik Mari elbűvölően szép volt kezdő színésznőként – Ritkán látott fotók - Hazai sztár | Femina
2. Mari. Marikám. Drágaságom. – Körhinta – popular thinks

Törőcsik Mari Elbűvölően Szép Volt Kezdő Színésznőként – Ritkán Látott Fotók - Hazai Sztár | Femina

"Aktív voltam, jöttem-mentem, mint a mérgezett egér. De tágasabb időben léteztem: volt időm várni a holnapra, belefeküdni a jelenbe és visszakapaszkodni a múltba. Múlt nélkül nincsen élet" – mondja a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Törőcsik Mari. A Nemzet Színészét ma múltidézéssel (is) köszöntjük: számtalan emlékezetes filmes alakítása közül a legnagyobbakra emlékezünk, köztük első sikerére, Fábri Zoltán Körhintájára, és a Pilinszky János írta Déryné-re, amiért Cannes-ban elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat. Körhinta (1956) "Az Isten mindig a tenyerén tartott" – nyilatkozta egy interjúban Törőcsik Mari. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy színészi pályája álomszerűen, egy legendás film legendás főszerepével indult. A Színház- és Filmművészeti Főiskola operett szakának elsőéves hallgatója volt, amikor megkapta Fábri Zoltán Körhintájának, minden idők egyik legszebb szerelmes filmjének főszerepét, és egy csapásra ismert lett. Üde, mély érzésű, maníroktól mentes, egyszerre gazdag és finom játéka Soós Imre oldalán Francois Truffaut rendezőt olyannyira elvarázsolta, hogy egyenesen dicshimnuszt írt róla az 56-os Cannes-i Filmfesztivál után.

Mari. Marikám. Drágaságom. – Körhinta – Popular Thinks

Körhinta Törőcsik Mari, Soós Imre, Szirtes Ádám, Barsy Béla, Kiss Manyi, Suka Sándor, Farkas Antal, Kádár Flóra, Juhász József, Kibédi Ervin Jó állapotban lév ő használt DVD, 1-2 halvány karc van rajta, de ez a lejátszást nem befolyásolja (teszteltem DVDFab-bal). Hang (borító alapján): magyar Felirat (borító alapján): angol Körhinta (1956) (-) Rendező: Fábri Zoltán Szereplők: Törőcsik Mari, Soós Imre, Kiss Manyi, Szirtes Ádám Leírás: Pataki Mari és Bíró Máté a szövetkezeti közös munkák alatt egymásba szeretnek. Az öreg Pataki azonban elhatározza, hogy kilép a szövetkezetből a nagygazda Fekete Sándorral együtt, és házassággal egyesítik a földeket, akár tetszik a lánynak, akár nem. Egy lakodalmi mulatságon Máté botrányt kavarva teszi közhírré vonzalmát Marihoz, aki másnap bejelenti apjának, hogy nem megy feleségül Sándorhoz. Az apa baltával támad lányára, aki világgá indul… A filmet 1956-ban Cannes-ban Arany Pálmára jelölték. Törőcsik Mari első filmszerepe, mely nem csak a hazai sikert, de a nemzetközi ismertséget is meghozta számára.

Lehetetlenség felsorolni a díjait A művészetét elismerő díjakat felsorolni szinte lehetetlen. 1959-ben Balázs Béla-díjjal, számos nagy nemzetközi fesztiválon a legjobb női alakítás díjával ismerték el, 1994-ben életműdíjat kapott a Magyar Filmszemlén. Kétszer tüntették ki Jászai Mari-díjjal (1964, 1969). Kossuth-díjat (1973) és Kossuth Nagydíjat (1999) is átvehetett, 1971-ben érdemes művész, 1977-ben kiváló művész címet kapott. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét ítélték neki oda, 2000-ben a nemzet színésze lett. A Prima díjat 2003-ban, a Prima Primissima Jubileumi díját 2007-ben kapta meg. Többször is elnyerte a Színikritikusok Díját. 2011-ben a Színházi Kritikusok Céhének életműdíjával, 2014-ben a nemzet művésze címmel tüntették ki, 2015-ben Kölcsey Ferenc-emlékplakettet kapott, 2017-ben a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíjával tüntették ki. 2005-ben Budapest, 2018-ban a Vas megyei Velem, 2019-ben Vas megye díszpolgárává avatták. 2019-ben Kossuth-nagydíjjal tüntették ki több évtizedes pályafutása során kimagasló szakmai hozzáértéssel és alázattal megformált alakításai, ikonikus filmfőszerepek és felejthetetlen színpadi figurák sorát felvonultató, kivételesen gazdag művészi életműve elismeréseként.

Sunday, 2 June 2024

Bodrogi Gyula Felesége