Steve Jobs Steve Wozniak

1981-ben Beechcraft Bonanza kisrepülőgépével szerencsétlenséget szenvedett. Néhány évig eltartott a felépülése, majd visszatért az Apple-hez. Azonban 1985-ben úgy döntött, hogy otthagyja az Apple-t, ahol – elmondása szerint – már öt éve rossz irányba tart a vállalatirányítás. Terve volt, hogy létrehoz egy új, univerzális távirányítókat készítő céget. Az Apple II részlegről való felmondásról nem is értesítette Steve Jobsot, aki megsértődött Wozniak lépésén. Ehhez hozzájárult az is, hogy az 1985-ös év nehéz időszak volt az Apple számára, mert a Mac-eladások elmaradtak a várakozástól, és több kulcsfontosságú szakember is elhagyta a céget. Nem sokkal ezután Jobsot és Wozniakot kitüntette Ronald Reagan a National Medal of Technology érdemrenddel. Jobs és Wozniak a ceremónia után megegyeztek, hogy hivatalosan Wozniak a cég alkalmazásában marad 20 ezer dolláros bérért, de feladata mindössze annyi, hogy időnként képviseli a céget szakmai eseményeken. Időközben Wozniak visszatért a Berkeley-re befejezni a tanulmányait Rocky Raccon Clark álnéven, és 1986-ban diplomát szerzett.

Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Walter Isaacson, Steve Jobs életrajza, HVG Kiadói Rt. – 2011, ISBN 9789633040652 Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 266183231 LCCN: n94005735 ISNI: 0000 0001 1048 326X GND: 132222361 SUDOC: 070392870 NKCS: jx20070629003 BNF: cb165509429 KKT: 00477526 BIBSYS: 10007702

Az 70 éves elektromérnök is csatlakozott az úgynevezett right-to-repair mozgalomhoz. Az Apple vásárlóinak jókora része hosszabb ideje próbálja kiharcolni a jogot ahhoz, hogy ők maguk is megjavíthassák a problémás készülékeket, de az almás cég erről hallani sem akar. (Hasonló igény mutatkozik az androidos felhasználók táborában is. ) A csoport úgy véli, nem helyes, hogy az Apple kisajátítja magának a jogot, már csak azért sem, mert a javítás költségei olykor kifejezetten sok pénzbe kerülnek. Az Apple azonban azzal érvel, hogy a cég készülékeit csakis szakszerű módon szabad megbontani, és javítani, így aki nem ért hozzá, kárt tehet a termékben, arról nem is beszélve, hogy a házilagos szerelgetés balesetekhez vezethet. Az ügyben már egy komolyabb mozgalom is szerveződött (ez a right-to-repair), és ennek adott most kisebb löketet Steve Wozniak. Az az ember, aki annak idején Steve Jobsszal együtt létrehozta az Apple-t. A 70 éves elektromérnök a BBC szerint méltatta a csoport célját. Szerinte a cégek nagyrésze csak azért tartja magánál a szereléshez való jogot, mert ezzel ellenőrzéshez és hatalomhoz jutnak.

Fiatalkora [ szerkesztés] Saját kérésre Wozniak a drága Colorado Egyetemre ment, de több probléma után (csínytevések és elbukott vizsgák miatt) 1969-ben inkább átment az apja által preferált De Anza College-ba. Nyugodtabb időszakába ért, és ekkor egy időre olyan cégnél helyezkedett el, amely számítógépeket gyártott okmányirodák számára. Itt szerzett olyan chipeket, melyek segítségével végre megépíthette a korábban tervezett számítógépét. A munkát egy barátja, Bill Fernandez garázsában végezte, aki figyelmébe ajánlotta Steve Jobsot. Jobs-szal kölcsönösen jól megértették egymást, így összebarátkoznak. Apple I [ szerkesztés] Wozniak elmondása szerint egyik legmeghatározóbb estéje 1975. március 5. volt. Ugyanis egyik barátja hívására ellátogatott a frissen alakult Homebrew Computer Club első találkozójára, ahol mintegy 30 lelkes komputer-amatőr gyűlt össze. Bemutatták az új Altair számítógépet, de a legfontosabb az volt, hogy részletes betekintést nyert a mikroprocesszor specifikációjába. Az új technika kapacitása lehetővé tette az "asztali számítógép" kifejlesztését.

A Neumann Társaság több hónapos, intenzív szakmai részvételével valósult meg a Millenáris Álmok Álmodói 20 kiállításának Infokommunikációs csomópontja. Az interaktív tárlat erénye, hogy tágabb összefüggéseiben mutatja meg az informatikát. Kempelen Farkastól a Preziig és a mesterséges intelligenciáig, amelyet a Mesterséges Intelligencia Koalíció együttműködésével a jelenig, sőt a jövőig mutat be a Neumann Társaság idővonala a tárlaton. Az első tárlat huszadik évfordulóján megrendezett Álmok Álmodói 20 kiállítás hatezer négyzetméteren terül el a Millenárison. Látogatói útvonala másfél kilométer hosszú, így akár több órás kirándulást is tehet az érdeklődő a bemutatott "6+1" tematikai csomópont érdekességei között. Mivel napjainkban a digitalizáció az ipar minden területén kiemelt fontosságú, az egyik ilyen kiemelt csomópont az Infokommunikáció. Az interaktív tárlaton rengeteg kép és kiegészítő információ található, jelentős részben a Neumann Társaság virtuális gyűjteményére, tehát az Informatikatörténeti Adattárra építve.

A híres Neumann-gépet idézi a főinstalláció A csomópont leglátványosabb installációja Neumann János híres IAS számítógépét idézi fel: a mai modern számítógépek korai mintájául szolgáló Neumann-féle IAS gép a kiállításon egy hatalmas művészi installációként tornyosul a látogató előtt. A stilizált gépbe akár be is lehet lépni – és ott egy látványos, video-art vetítést lehet megtekinteni, kétoldalt a magyar informatika leghíresebb tárgyainak bemutatóival. A Millenárison emblematikus tárgyak eredetijei is helyet kaptak: az első mikroprocesszor, az Intel 4004, hiszen az Intel cégnél két magyar, Gróf András és Vadász László is úttörő munkát végzett. Kutor László gyűjteményéből Jánosi Marcell világelső mikrofloppyja és a Lukács-testvérek Homelab-1 nevű házi számítógép prototípusának megmaradt doboza is itt kapott helyet a jól ismert, magyar Primo és Proper-16 számítógépek mellett. Magyar mérföldkövek az informatikából Egy tévéstúdiót is meg lehet nézni a tárlaton, és egy olyan speciális enteriőrt is kialakítottak, amelyen Nemes Tihamér és a televíziózás más úttörőinek történetét lehet interaktív módon megismerni.

Wednesday, 26 June 2024

Micro Sd Kártya Euronics