Még Látogatható A Gerhard Richter Kiállítás - Fidelio.Hu

Gerhard Richter kiállítása – Magyar Nemzeti Galéria A világhír, az elemzések és a műtárgypiac által felkapott, sokféle irányzatú Gerhard Richter besorolhatatlan, ám óriási életművéből mutat bő válogatást az MNG nyár végi-őszi kiállítása. Absztrakt festmény (CR: 952-3) 2017 Olaj, vászon 200 × 200 cm A Gerhard Richter Kunststiftung letétje © Gerhard Richter 2021 Többértelműségek: benne a világhírben. Gerhard Richter képei Európa majd minden nagyobb múzeumúban jelen vannak, festményei a Christie's és a Sotheby's árverésein majd minden évben 15 és 50 millió euró között érik el a leütést. A majd 90 éves, Drezdában (NDK) született festő 1961-ben átjutott az akkori NSZK-ba: és ma tán ő számít Európa (ha nem a világ) legjelentősebb festőművészének. Az MNG pont akkor rendezte tárlatát, mikor a művész bejelentette, hogy befejezi műhelymunkáját. Nem akarok belemenni az életrajz ismertetésébe, mindezt csak azért említem, mert a többértelműségről, képeinek hűvös, sehová nem tartozásáról akarok beszélni.

1. A köddé párologtatott valóság - Gerhard Richter Budapesten - Fidelio.hu
2. A köddé párologtatott valóság – Gerhard Richter Budapesten – Magyar Kepek
3. [Filmkritika] Gerhard Richter, a festő
4. Egy homályos, olykor üres óriás - art7

A Köddé Párologtatott Valóság - Gerhard Richter Budapesten - Fidelio.Hu

Feltehetően kevesen értünk majd egyet Richterrel, és Corinna Belz rendezése sem éppen a XXI. századi szemre lett megálmodva, ettől függetlenül érdekes kordokumentum marad a hazai mozikban holnap debütáló opusz. (A képek forrása:) Gerhard Richter a XX. és a XXI. század egyik leghíresebb festője, jelen mű azonban csupán pályájának legfrissebb szakaszára koncentrál. Jóllehet világszemlélete nem sokat változott a hatvanas évek óta, művészete jelentős átalakuláson esett át, így hivatkozott festményei alatt kizárólag a film által is dokumentált korszak termését értjük. Akik szeretik a címszereplőt vagy az általa képviselt stílust, bizonyára fürdőznek majd az életművet ünneplő alkotás snittjeiben, mások számára viszont végtelenül fárasztónak tűnhet a több mint másfél órás doksi. A várható szélsőséges reakcióknak igen egyszerű okai vannak: az új évezredben rettenetesen eltávolodott egymástól a hagyományos és a mainstream kultúra, illetve általában a művészet és a közönség. Mélyen szántó esztétikai fejtegetések híján is kijelenthetjük, hogy Richter festményei iskolapéldáját jelentik azon posztmodern irányzatoknak, amiket a – kvalifikált és arra kevéssé fogékony emberekből álló – nagyközönség jelentős része vagy nem ért, vagy koncepcionális tévútnak tart.

A Köddé Párologtatott Valóság – Gerhard Richter Budapesten – Magyar Kepek

Festészetének célja a valósággal való állandó konfrontáció, annak kísérletező kutatása, megismerésének lehetőségei. Az úgynevezett üzenet vagy ideológia abszolút hiánya jellemző munkáira (amit a kevés vele készült interjú is alátámaszt), amennyiben mégis felfedezni vélünk valami ehhez hasonlót, az csak a befogadói képzelet konstrukciója. GERHARD RICHTER: Velence (lépcső) 1985 A Kölnben élő művész 1932-ben született Drezdában. Művészeti tanulmányait a drezdai művészeti akadémián végzi, majd 1961-ben, a berlini fal megépítése előtt Düsseldorfba költözik, itt folytatja tanulmányait. 1971-től 1994-ig a düsseldorfi művészeti akadémia professzora. A hatvanas évek elején kezd kísérletezni a fotóalapú festészettel, amely aztán meghozza számára a máig töretlen népszerűséget. Ekkor használ először (különböző témájú) fotókat, illusztrációkat festményei alapjául. Ezeket viszi fel felnagyítva, ekkor még elsősorban szürke-fehérben a vászonra. A módszer ugyan a fotórealizmussal rokonítható, ugyanakkor a festményekre jellemző körvonalazatlanság, az elmosódó kontúrok eltávolítanak a fotók realizmusától ( Rózsák, 1993).

[Filmkritika] Gerhard Richter, A Festő

Például lányáról, Bettyről készült portréját, a kiállítás egyik kiemelt képét, absztrakt korszaka kellős közepén festette – saját magát is meglepve a kép expresszivitásával. Gerhard Richter: Betty (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria) Richter 1964-ben kezdte megszámozni munkáit, első művének az 1962-ben készült Asztal című képét tette meg. 2020-ban a 937-es sorszámú, a tholey-i apátság szentélyébe tervezett ólomüvegablakaival zárta le életművét. Sokszor hangoztatta, hogy nincsenek témái, nincs stílusa és nem követ rendszereket - ami igaz is, meg nem is. Hosszú és szövevényes pályáján többször is rátalált saját stílusára, színskálái és digitális munkái kivételével szinte mindegyik korszakában felfedezhető a kézjegyévé vált "homályosítás", vagyis az életlenség módszeres festői alkalmazása. Szokás blur nek is nevezni azt a következetesen tematikus vezérfonalat, amely a rögzítettnek tűnő látvány elmosódásából fakadó feloldhatatlan ellentmondásokat fejezi ki. Ilyen a háborúban elvesztett, kedves rokonokat ábrázoló portré (Rudi bácsi és Marianne néni) - a nagybácsi a fronton, a nagynéni a nácik eutanázia programjában vesztette életét; a '72-es Velencei Biennálé német pavilonjában bemutatott és a Nemzeti Galériában is látható, sokkoló 48 portré, írók, természettudósok, filozófusok, zeneszerzők (kivétel nélkül férfiak) lexikonokból kivágott fényképei megfestve és név nélkül kiállítva; de ilyen a gyerekkori háborús élményeit felidéző Bombázók sorozata, vagy az anarchista Vörös Hadsereg Frakciónak emléket állító 1977. október 18. c. festménysorozata is.

Egy Homályos, Olykor Üres Óriás - Art7

Gerhard Richter sokrétű munkássága nem egyetlen, önmagában teljes és célirányos művészeti koncepcióból ered. Sokkal inkább egy olyan szövevényből, amely gyakran következetes intenciókból épül fel, néha viszont a festészet, illetve a művészet feltételeiről szóló, egymásnak ellentmondó elképzelésekből áll össze. Az új lehetőségek folyamatos keresése, a határok átlépése, a kiszámíthatóság és a kötelező doktrínák kerülése melletti elkötelezettség köti össze Gerhard Richtert a 20. század legfontosabb művészeivel. A kiállítást 60 darabos válogatás zárja Benjamin Katz fényképeiből, amelyeken Gerhard Richtert kölni műtermében láthatjuk alkotás közben. A kiállításon vetített Gerhard Richter, a festő című filmből megismerhetjük Richter alkotómódszereit és a művészetről vallott nézeteit. A többszörösen díjnyertes dokumentumfilm bemutatja a festő ritkán látott műtermét, ahol Richter beszél a festészet lényegéről és a műtermen kívüli világgal való ellentmondásos kapcsolatáról. A kiállítást magyar és angol nyelvű katalógus kíséri hazai és nemzetközi szerzők tanulmányaival.

Appel 2006-ban hunyt el, Zürickben. Karel Appel képeit 100. 000-200. 000 dollár értékben lehet megvásárolni. Anselm Kiefer Anselm Kiefer német festő, szobrász és installációs művész képei egyszerűen lenyűgözőek! Sötét, borús hangulatú, háborús tematikájú képei már első pillantásra hatalmukba kerítik az embert. A festményei egytől egyik a fekete-szürke-barna színek ezernyi árnyalatát adják vissza, különböző térben kiemelkedő, rozsdás alkatrészek hozzáadásával. A náci Németország pusztítását és a terrort inspirációként használó Kiefer alkotási hatalmas, monumentális méretük miatt még erőteljesebben sugározzák azt a bánatot, fájdalmat és keserűséget, amit a háború és a népirtás hagyott maga után. Arról viszont sejtelmünk sincs, hogy a Franciaországban élő festő hogyan képes megalkotni a világ talán legkomorabb festményeit. A hatalmas méretű képek árai 900. 000 – 2. 000. 000 dollár között mozognak. Gerhard Richter Gerhard Richter festményeit látva elsőre szinte lehetetlen eldönteni, hogy egy festmény vagy pedig egy fotó van előttünk.

Saturday, 18 May 2024

Időkép Tatabánya 15 Napos