Dr. Máté Gábor: A Test Lázadása | Bookline

"Ismerd meg a stresszbetegségeket. " A világhírű magyar lélekgyógyász 2003-ban adta ki nagysikerű könyvét. A test lázadása egy mélyenszántó kötet a stresszbetegségekről, hogy mindezek miként befolyásolják a mindennapi életünket. Kitér benne a rákra, megoldásokra és a stressz, valamint az érzelmi kompetenciára is. Az 1944-ben született orvos szerint a rák, a szenvedélybetegségek, de szinte minden krónikus betegség a gyermekkori negatív élményekre vezethető vissza, illetve azok életünkre és viselkedésünkre gyakorolt hatására. A magyar származású tudós ebben a gyűjteményben kutatások eredményeit, a páciensei példáit, illetve saját tapasztalatait használta fel. Szerinte csak akkor szállhatunk szsembe hatékonyan a stresszbetegségekkel, ha felfedezzük a gyermekkorunk mélyre temetett emlékeit és ezek felnőttkori következményeit. Dr. Máté Gábor Budapesten látta meg a napvilágot, de családjával 1957-ben Kanadába költözött. Máté gábor dr. jean. Több mint húsz évig családorvosként dolgozott, majd hét évig a Vancoveri Kórház orvosi koordinátora volt.

1. Máté gábor dr. jean

Máté Gábor Dr. Jean

A nők estében a petefészekrák kialakulásában szintén nagy szerepet játszik a stressz. Ha valaki napi szinten feszült, az kihat a hormonjaira, az pedig a mensturációs ciklusára. A hormonális hatások összetettek. Azt tudjuk a női nemi hormonokról, hogy a lelkiállapot és a stressz nagy mértékben befolyásolja a termelésüket. A kutatók összevetették a krónikus vérzéskimaradásban szenvedő és a normál ciklusú, fogamzóképes nők lélektani sajátosságait. A vizsgálatból kiderült, hogy a nőknek, akiknek nem volt rendszeres a menzeszük, azoknak nagy volt az elismerés iráni szükségletük. Nagyon maximalisták voltak, aggódtak mások véleménye miatt. Ezeknek a hölgyeknek nagy százalékban volt valamilyen étkezési zavaruk is. Bűntudat vagy sértődés? | Dr. Máté Gábor (magyar felirattal) - YouTube. Ez is visszavezethető a nem megoldott gyermekkori problémákhoz. A könyv további részében a doktor szót ejt az adaptivitásról is. Az alkalmazkodóképességgel sok embernek meggyűlik a gondja. Azok, akik nem tudnak alkalmazkodni, mindaddig látszólag egészségesen élnek, amíg nem zavarja meg őket semmi.

Önmagában egyik drog sem addiktív. Mindössze az emberek 8-15%-a válik szenvedélybeteggé, aki kipróbálja például az alkoholt vagy a marihuánát. Mi teszi őket sebezhetővé? Sem a genetikai hajlam, sem az egyéni morális kudarcok nem magyarázzák meg a drogfüggőséget. Kémiai és érzelmi sebezhetőségünket élettapasztalatok révén szerezzük, a legújabb agykutatások és fejlődés-pszichológiai kutatások szerint. Az emberi agy fejlődésének legnagyobb része a születés után történik; a fizikai és érzelmi interakciók nagyban meghatározzák agyi fejlődésünket. A trauma gyógyítása | Dr. Máté Gábor (magyar felirattal) - YouTube. Minden egyes agy "áramkörei" és kémiai folyamatai az egyéni élettapasztalatokat ugyanannyira tükrözik, mint az örökölt hajlamokat. Minden drog, amely az agyat eléri, megtalálja az agyi idegsejtek receptorain azt a helyet, ahova rácsatlakozhat. Vannak opiátreceptoraink, mert az agyunk természetes úton előállít opiáthoz hasonló anyagokat, amelyet endorfinoknak nevezünk, olyan anyagokat, amelyek sok funkciót, például a fájdalmat és a hangulatot szabályozzák.

Tuesday, 25 June 2024

Aspera Motor Alkatrészek