Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Kántorné Engelhardt Anna Pegova
Laborfalvi Róza a 19. századi Magyarország egyik leghíresebb nőalakja és a színjátszás úttörője volt, aki színészi tehetségével beírta magát a történelembe. De nemcsak alakításai és szépsége miatt beszéltek róla annyit, hanem magánélete és házassága miatt is. Az asszony amellett, hogy a színpad királynője volt, egy törvénytelen gyermeket nevelt, majd pedig Jókai Mórral szerettek egymásba. Az író családtagjai és barátai azonban erősen ellenezték a botrányosnak mondott frigyet. Szegény családból a színházba Benke Judit néven született 1817 áprilisában, Miskolcon, elszegényedett nemesi szülők gyermekeként. Édesapja, Benke József színész volt, és egy ideig édesanyja, Rácz Zsuzsanna is színésznőként tevékenykedett. Apja korán színinövendéknek adta, és Kántorné Engelhardt Anna gondjaira bízta. Judit 1833. októberében lépett először színpadra a budai Várszínházban, immáron Laborfalvi Rózaként. Kezdetben csak kisebb szerepeket kapott, amik nem hozták meg számára az igazi áttörést, ismertséget.Kántorné Engelhardt Anna Frozen
Kántorné Engelhardt Anna Életrajzi adatok Született 1791. Nagyszeben Elhunyt 1854. február 28. (62-63 évesen) [1] Marosvásárhely Házastársa Kántor Gerzson A Wikimédia Commons tartalmaz Kántorné Engelhardt Anna témájú médiaállományokat. Anna Engelhardt ( Nagyszeben, 1791. – Marosvásárhely, 1854. február 28. ) magyar színésznő. Élete [ szerkesztés] Pályája 1809-ben indult. Kazinczy Ferenccel való ismeretsége folytán lett magyar színésznővé és midőn első kísérleteivel fellépett, német anyanyelvű volt, a magyar nyelvet még nem beszélte tökéletesen, de idővel nagy buzgalommal tanulta meg Láng Ádám Jánostól. Ő figyelt fel rá, amikor Engelhardt Anna mint cselédlány szolgált Franz Xaver Girzik (1760-1813) német színpadi szerzőnél, a német színtársulat operai rendezőjénél. 1809-ben Kántor Gerzson komikus vette nőül. Játszott hazaszerte különféle színpadokon. Legnagyobb diadalait mégis Pozsonyban aratta, ahová 1825-ben Fehér vármegye az országgyűlés idejére magyar színészeket küldött. 1847-ig mint vándorszínész játszott, utolsó fellépése 1851-ben volt, ekkor, mint a marosvásárhelyi színház pénztárosa dolgozott.Kántorné Engelhardt Anna Maria
Az ún. "síró-éneklő iskola" képviselője, az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színház nem szerződtette, mert addigra ez a játékstílus elavulttá vált. (Más források szerint szerződtették volna, de ő maga egy félreértés, illetve egy nem kézbesített meghívó miatt nem tette be a lábát az épületbe. ) Lakásában "nevendékeket" fogadott, Laborfalvi Róza lakott nála egy másik fiatal színészaspiránssal, de nem jöttek ki Kántornéval. Laborfalvi megszökött tőle, és végül ő vette át a helyét Gertrudisként. Kántorné 1845-ig még Erdélyben játszott. Idős napjait nyomorogva töltötte, volt házmester, szakácsnő és színházi jegypénztáros. Büszkesége miatt nehezen fogadott el támogatást. 1854-ben halt meg Marosvásárhelyen. Sírkövét halála után két évvel Prielle Kornélia emeltette. Felhasznált irodalom: Legújabb tartalmak ápr 1, 2022 - 00:59 már 8, 2022 - 02:35 feb 14, 2022 - 16:42 dec 19, 2021 - 22:32 "A nemzet csalogánya": Blaha Lujza Reindl Ludovika néven született Rimaszombaton 1850-ben. Szülei vándorszínészek voltak, a kislány már négyévesen színpadra állt.Kántorné Engelhardt Anna Wintour
Ezt olyan hévvel cselekedte, hogy változatos pletykák kaptak szárnyra arról, miképp tartja papucs alatt Jókait: még az a legenda is elterjedt, hogy a férj csak akkor kapott enni, ha előtte leadta a napi megírt penzumot feleségének. Bármennyire is igyekezett azonban kordában tartani Jókait, azt ő sem akadályozhatta meg, hogy az író időnként szerelmi kalandokba bonyolódjon. Laborfalvi ezekről természetesen mindig tudomást szerzett, és egymást követték a hol csendesebb, hol zajosabb családi botrányok. Különösen nagy port vert fel Jókainak Lukanics Ottiliával folytatott viszonya. Az író gyámleányául fogadta a tüdőbeteg Ottiliát, akiről Az arany ember Noémijét is mintázta, de hamar mélyebb érzelmeket kezdett tápláni iránta. Amikor Ottilia tizenkilenc évesen elhunyt, leveleit és levágott haját elküldte Jókainak, aki helyett viszont Laborfalvi bontotta fel a csomagot – képzelhetjük, hogy milyen eredménnyel. Laborfalvi 1859-es visszavonulásáig a magyar színjátszás koronázatlan királynője volt.
Szőllősi Lajos és Szigligeti Ede példáját követve Benke Judit nemesi előnevével iratkozott fel a színlapra, és 1833. október 27-én Laborfalvi Rozáliaként lépett először a világot jelentő deszkákra. A Honművész folyóirat így emlékezett meg róla: "Szép alakja, tiszta organuma, és helyes szólejtése szép reményt nyujta jövendője felől. " Laborfalvi 1834-ben Győrött és Kassán játszott Komlóssy Ferenc színtársulatával, majd 1835-ben visszatért a Várszínházba, 1837-ben pedig az alakuló Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) társulatához csatlakozott. Az augusztus 22-i megnyitón Eduard von Schenk Belizár című drámájában Antónia szerepét alakította kitörő sikerrel. Repertoárját a továbbiakban tragikus női szerepek alkották: játszotta Thisbét Victor Hugo Angelójában, a címszerepeket Szigligeti Rózsájában és Czakó Leonájában, Gertrudot a Hamletben, Kleopátrát, Stuart Máriát, valamint Bornemissza Annát is. 1848. március 15-én este a Nemzeti Színház a Bánk bánt játszotta, Laborfalvi Rózával Gertrudis szerepében.
Élete végén nagy nyomorban élt, élelemért cserébe tanította be színésznőknek a szerepeket. Később házmesternő is volt, munkájáért cserébe szállást kapott, de dolgozott szakácsnőként is. Jeltelen sírban temették el a katolikus temetőben, halála után két évvel Prielle Kornélia állított számára síremléket. [2] Kántorné volt legkiválóbb tragikai művésznője a régebbi magyar szinészetnek. Életrajzát megírta Szigligeti Ede (Olcsó könyvtár, 57. sz. ). Fontosabb szerepei Szerkesztés Sappho ( Grillparzer); Erzsébet ( Schiller: Stuart Mária); Gertrudis ( Katona J. : Bánk bán, az ősbemutatón is); Octavia ( Kotzebue); Ilka, Szécsi Mária ( Kisfaludy Károly); Bátori Mária (Soden– Dugonics A. ). Emlékezete Szerkesztés Kántorné utca, sétány és park Budapesten, Zugló Rákosfalva városrészében. [3] Kántorné szobor ( Engel József) 1876 [4] 1908-tól a Nemzeti Színházban állt. Később a Gobbi Hilda Stúdiószínpadban helyezték el. [5] Kántorné szobor ( Ligeti Miklós) 1931, Magyar Nemzeti Galéria [6] [7] Kántorné szobor ( Vasas Károly) 1959, Miskolcon a Színháztörténeti és Színészmúzeum bejáratában áll.
Sunday, 19 May 2024Baráti Idézetek Képekkel