Arany János Életrajza / A Hely Kossuth Rádió Live

Arany János életrajza nem olyan látványos, mint a kortárs Petőfié. Az irodalomban betöltött szerepe, azonban hozzá hasonlóan nagy és pótolhatatlan. Íme néhány érdekes infó a legnagyobb ballada írónkról. 1. Idős szülei tanították otthon, írni és olvasni. A régi magyar nyelvet, amit apja tanított neki, annyira megszerette, hogy a későbbiekben ellenezte a nyelvújítást. 2. A saját félretett pénzéből iratkozott be a debreceni református kollégiumba. Állandó munkája volt. Németül és franciául tanult. Mindezt 16 évesen! Arany jános születési helye. 3. Arany sokáig nem írt, még csak nem is gondolkodott írói pályán! "Hírlap is alig fordult meg kezemben" – írja Arany jegyzősége első éveiről. Egy volt diáktársa biztatja Shakespeare és Szophoklész fordítására. 4. Elveszett alkotmány című komikus eposzát úgy írta meg, hogy előtte soha semmi hasonlót nem írt. Mégis megnyerte a Kisfaludy Társaság egyik irodalmi pályázatát! 5. Arany János és Petőfi Sándor barátsága a leghíresebb és legerősebb barátságok közé tartozik a világirodalomban.

• Arany jános születésnapi köszöntő
• Arany jános szülei neve
• Arany jános születése
• A hely kossuth rádió live

Arany János Születésnapi Köszöntő

De valójában csak 2 és fél évig ismerték egymást! 6. Lánya halála annyira megrendítette, hogy nagyon rövid idő alatt teljesen megőszült! Nem csak haján látszódott meg ez a csapás, költészetén is. Majdnem egy évtizedig nem írt semmit. Amikor verset kezdett írni lánya emlékére, a negyedik sor után megakadt, s ezt írta füzetébe a folytatás helyett: "Nagyon fáj! nem megy! " 7. Arany János sok idejét a Margitszigeten töltötte. Történt egyszer, hogy József főherceg meglátta a költőt az egyik padon, amint éppen ír valamit. Megállt a háta mögött és ránézett a papirosra. Arany jános születésnapra. Arany éppen verset írt, a következő címmel: "A tölgyek alatt". József főherceg tréfásan megszólította: – Úgy látom, kedves Arany, ön nem jó botanikus. Ezek itt hársak. Menjen tíz lépéssel arrább, és üljön le ott! A tölgyek ugyanis ott vannak. Borítókép:

Arany János Szülei Neve

Szeretem a reggelt, Mikor a jegenyék sudarára Legelébb esik a Születő nap arany sugára S kiderűl a vidék, Szine, illata, hangja föléled: Tova még, tova még! Enyim a nap, enyém az élet...

Arany János Születése

Már iskolai évei alatt közismert kis poétája volt Szalontának. Szalontai iskolaéveinek (1823–1833) végén, hogy szülei anyagi helyzetén könnyítsen, a tanulás mellett tanított is, és az iskolában lakott. Debrecenbe utazott, hogy ott tanuljon, de mivel reményei nem váltak valóra és pénze kevés volt, ezért 1834-ben Kisújszállásra ment egy évre tanítónak. Megismerkedett a német, és a francia nyelvvel, az újabb költők műveivel. Arany jános szülei neve. Debrecenbe visszatérve kisújszállási ajánlóleveleivel és szorgalmával hamarosan az osztály élére került, és a tanítás folytán anyagi helyzete is tűrhetővé vált. Vágyai azonban nem tanítói pályára szánták, és 1836 februárjában elhagyta a kollégiumot. ( Forrás: nos)

Az itt eltöltött egy év tette lehetővé továbbtanulását, és közben ismereteit is gyarapíthatta. A kisújszállási iskola rektora Török Pál, a későbbi dunamelléki református püspök volt, aki nagy hatást gyakorolt Arany lelkivilágának kialakulására, és könyvtárát is rendelkezésére bocsátotta. Arany ekkor tanult meg németül és belefogott a francia nyelv tanulásába is. Arany János életrajza. Lefordított pár éneket az Aeneis ből és megismerkedett az újabb magyar költészettel. 1835 tavaszán ismét Debrecenben találjuk, ahol folytatta és befejezte filozófiai tanulmányainak első évfolyamát, és beiratkozott a második évfolyamra is, de azt már nem fejezte be. Tanulmányai félbeszakadtak, pedig anyagi helyzete javult, egyik tanára kislányának tanításáért ebédet kapott, elismerték értékeit, osztályelső lett. Csakhogy lelkében ekkor már jelentkezett a művészi elhivatottság, most még homályosan, de annyira mindenképp, hogy az iskolai munkát sivárnak érezte, kilátásait nem találta kielégítőknek. Érdeklődése a művészetek (festészet, szobrászat, zene) felé fordult.

A HELY: Dorogról szólt a Kossuth Rádió mûsora Közügy 2016. márc. 30. Március 23-án az MR1-Kossuth Rádió A hely címû mûsora Dorogról, a bányászat örökségéről szólt. A hallgatóknak a Farkas Erika vezette stáb bemutatta a Gáthy Zoltán Városi Könyvtárat, a volt bányakaszinót, a bányászfürdőt, a mûvelődési ház épületét és a bányászkolónia szélén megmentett, a 80-as években Emlékházzá alakított épületet. A szerkesztőség Solymár Judit okleveles gépészmérnökkel, dr. Korompay Péterrel, az OMBKE helyi titkárával és Madarász Tímea városmarketingessel járta be a helyeket. A Dorogról szóló rádió riport a címen elérhető. Egy héttel korábbi adásukban pedig a Doroghoz közeli Sátorkőpusztai-barlangban felvett adást hallhatták az érdeklődők. Ez a felvétel is elérhető a fenti címen.

A Hely Kossuth Rádió Live

R: Mennyire drága egy ilyen berendezés? Tehát mondjuk egy átlagember ezt meg tudja engedni magának? Köcse Tibor: Én úgy gondolom, hogyha valami kettő-három év alatt megtérül, az ha bankba teszem a pénzemet, akkor harminc százalék kamatot kellene érte kapnom. Ma Magyarországon, de Európába sincs olyan bank, ami ennyit fizetne. Tehát én mindenkit buzdítok arra, hogy gondolja végig ezt a kis matekot. Emellett pedig azt is gondolja végig, hogy nem csak a pénz számít, amit megtakarít ezzel. Ugyan van egy kis beruházási költsége, de természetesen, hogyha napelemről beszélünk annak is van beruházási költsége és megtérülési ideje. Ez annál lényegesen olcsóbb és én úgy gondolom, hogy a környezeti védelmi hatékonysága pedig mindannyiunk számára fontos, hisz hiába van pénzünk, ha nincs levegőnk. R: És az önkormányzat saját forrásból szerezte ezt be? Köcse Tibor: Nem. A céggel kialakítottunk egy kapcsolatot. Ez köszönhető annak is, hogy az (... ) magyarországi képviselete azért talált meg bennünk, mert Nagypáli egy innovatív település és nagyon szép eredményeket ért el az előző években, ha csak a tavalyi évet említem.

Az erdélyi hadi helyzetben ezzel döntő fordulat következett be. Bem Kolozsvár után Székelyföld felé fordulva január 13-án bevonult Marosvásárhelyre. Észak-Erdély felszabadítása után a magyar tábornok azonnal a császári hadsereg erdélyi bázisa, Nagyszeben irányában támadott. Január 17-én a gálfalvi ütközetben megverte Puchner seregét, de a város ellen január 21-én indított támadása kudarcba fulladt. Ez később csak a hadjárat későbbi, februári-márciusi szakaszában sikerült, miután Bem felismerte a császári hadvezetés bekerítési zándékát és egy váratlan húzással a jelentősebb védelem nélkül maradt Nagyszeben felé fordult.

Saturday, 3 August 2024

Húsvéti Ünnepeket Kívánok