Király Linda Agydaganat — Gyerekkori Asztma: Biztonságosak A Szteroidok?

Király Linda nem szeretné megműttetni agydaganatát Király Linda évek óta küzd súlyproblémáival, amiről kiderült, hogy egy az agyalapi mirigyén található daganat okozza. Az énekesnő akkor eldöntötte, hogy műtét helyett gyógyszeres kezeléssel próbálják zsugorítani daganatát, ami eddig sikeresnek bizonyul. A 37 éves énekesnő néhány éve tudta meg, hogy hormonháztartásának zavarát egy a koponyájában elhelyezkedő daganat okozza. Linda a műtét helyett akkor a gyógyszeres kezelést választotta, amit azóta is alkalmaz. "Minimálisan már csökkent a daganat, de ez valóban hosszú folyamat. Egy biztos, az utóbbi időben megtanultam, milyen türelmesnek lenni, ez komoly fejlődési folyamat számomra"- mondta a Blikknek az énekesnő, akinek állapota miatt rendszeresen orvoshoz kell járnia a gyógyszerek adagolása miatt. KISALFOLD - Keményen küzd agydaganata ellen Király Linda, nem akarja a műtétet. "Ezt az állapotot hetente figyelni kell! Elég egy olyan időszak, amikor kicsit megzuhanok vagy nem alszom jól. Az utóbbi időben volt ilyen, hiszen valljuk be, minden művészt megvisel, hogy nem tud dolgozni.

• Király Linda agydaganattal küzd
• KISALFOLD - Keményen küzd agydaganata ellen Király Linda, nem akarja a műtétet
• Asztma - Almapatikák
• Így enyhíthetik az asztma tüneteit - HáziPatika
• Asztma - allergiáról mindent egy helyen

Király Linda Agydaganattal Küzd

Agydaganattól szenved Király Linda, nem hajlandó kés alá feküdni Az isteni hangú énekesnő évek óta reménytelen harcot vív a súlyos betegséggel, műtét helyett gyógyszerrel próbál meggyógyulni. Az énekeső pár éve megtudta, egy az agyalapi mirigyén található daganat okozza hormonháztartásának zavarát, és az évekig tartó eredménytelen harcát a pluszkilókkal, ám az állapot megváltoztatása nem megy egyik napról a másikra. Főleg úgy, hogy Linda a műtét Agydaganattól szenved Király Linda, nem hajlandó kés alá feküdni appeared first on

Kisalfold - Keményen Küzd Agydaganata Ellen Király Linda, Nem Akarja A Műtétet

Kétszeresére nőtt az agydaganat legagresszívebb változatának túlélési ideje az elmúlt harminc évben – mutatták ki brit szakemberek. Az új adatok szerint az ilyen betegek fele a diagnózis felállítása után is életben van, ez egy nemzedékkel ezelőtt még elképzelhetetlen volt: 30 éve kevesebb mint a glioblastoma multiforme agydaganatos (GBM) betegek egytizede élt hat hónapnál tovább. A GBM agydaganat a leggyakoribb és egyben a legrosszabb prognózisú agydaganat. A betegek túlélési idejének növekedése egyértelműen a diagnózis és a kezelés javulásának következménye – olvasható a The Daily Telegraph napilap honlapján. A genetikai markerek úttörő kutatása elősegítheti a kezelés egyéni módjának meghatározását. Roy Rampling, a Glasgow-i Egyetem professzora, aki az adatokat elemezte, a brit napilapnak elmondta, hogy van oka a derűlátásra ezen a területen. "Erősen hiszem, hogy a legjobb lehetőség a továbblépésre az, ha hangsúlyt fektetünk a laboratóriumi kutatásokra és a kisebb innovatív klinikai vizsgálatokra" – közölte.

Ilyenkor a testem figyelmeztet, de megtanultam észrevenni a jeleket, például a hajam hullását. Ebben az esetben irány az orvos, hogy beállítsuk a gyógyszert" – tette hozzá Linda.

(Forrás: Tüdőközpont)

Asztma - Almapatikák

Nehézlégzés és mellkasi szorítás jelentkezik. Asztma kronikus betegség . Kivizsgálás: A kivizsgálásban mindig szakorvos segítségét kell kérni, aki az anamnézis pontos felvétele és összetett vizsgálatok elvégzése után ad diagnózist, választja meg a megfelelő terápiát. Asztma kezelése Az asztma kezelésében az életmódváltás és a kiegészítő terápia ugyan olyan fontos, mint a gyógyszeres kezelés. A betegnek mindig magánál kell tartani az előírt gyógyszereket, melyek között vannak napi szinten alkalmazandó orvosság, de hirtelen fellépő roham esetén szükséges akut szer is. (itt olvashatsz részletes a kezelésről) Bejelentkezés asztma kivizsgálásra

Így Enyhíthetik Az Asztma Tüneteit - Házipatika

Ennek következménye a különböző mértékű légúti szűkület, a főleg éjszaka vagy kora hajnalban fellépő fulladás. A hörgők beszűkülését több kórélettani folyamat együtt váltja ki. Ezek, némileg leegyszerűsítve: a légutak nyálkahártyájának duzzanata, simaizmának görcsös összehúzódása, a sűrűbb nyák, valamint ezek együttes hatása. Bár a betegség (ma még) nem gyógyítható meg, szerencsére a beteg tünet- és panaszmentessé tehető, mert kitűnő gyógyszereket, helyi hatású spray-ket, elnyújtott hatású tablettákat fejlesztettek ki. Azt is tudni kell, hogy ezek csak akkor hatásosak, ha folyamatosan szedik őket. Reflux A GOR még gyakoribb, mint az asztma. Így enyhíthetik az asztma tüneteit - HáziPatika. Magyarországon minden harmadik embernek, a precíz statisztikák hazájában, az Egyesült Államokban pedig a lakosság 35 százalékának volt már gyomorégése, amelyet az okozott, hogy gyomorsava visszaáramlott a nyelőcsőbe. A nyelőcső záróizma nem működik tökéletesen, a savas gyomornedv a nyelőcső alsó harmadába kerül, és irritálja, súlyosabb esetben kimarja az adott területet, amivel égő fájdalmat okoz.

Asztma - Allergiáról Mindent Egy Helyen

Az asztma olyan krónikus betegség, amely a légutak nyálkahártyájának gyulladásából fakad. A gyulladás miatt a légutak igen érzékenyek és erősen reagálnak olyan anyagokra, amelyekre egyébként allergiásak vagyunk, vagy amelyek irritálják a tüdőnket. Az asztma a gyermekkorban a leggyakoribb krónikus betegség világszerte. Asztma - Almapatikák. Az utóbbi időkig előfordulási gyakorisága növekedett, az elmúlt években stagnálni látszik. Elsősorban a fejlett nyugati országokban gyakori; az egyes országok között nagy különbségek észlelhetőek, 0, 5%-tól 10%-ig. Az előfordulási gyakoriság valószínűleg összefügg a nyugati életvitellel.

Az asztma a tüdő (elsősorban a hörgők) krónikus gyulladásos megbetegedése, melynek tünetei kisfokú nehézlégzéstől kezdve súlyos légzési elégtelenségig terjedhetnek. Megfelelő kezeléssel azonban a panaszok enyhíthetőek és az életminőség is javulhat. Az asztma jellegzetes tüneteit (pl. Asztma - allergiáról mindent egy helyen. : a rohamszerű nehézlégzést, a száraz köhögést, a szorító mellkasi érzetet) kiválthatják allergének, fizikai terhelés, légúti fertőzés, bizonyos gyógyszerek, de számtalan más ismert és ismeretlen ok is. Az asztma elsősorban a fiatalkorúakat érinti, de léteznek felnőttkori, 40-45 év után jelentkező fajtái. és az esetek kétharmad részében allergiás eredetű. Az asztmát kiváltó leggyakoribb okok: házi poratka állatszőr különböző gombafajták pollen Honnan tudhatom, hogy asztmás vagyok? Az alábbi figyelmeztető jelek utalhatnak asztma jelenlétére: légszomj sípoló- szuszogó légzés alvászavar köhögés vagy nehézlégzés miatt mellkasi szorítás vagy fájdalom köhögési rohamok légszomj, köhögés vagy sípoló-szuszogó légzés miatt kialakuló alvászavar.

Az asztma nem gyógyítható, de jól kezelhető krónikus légúti betegség, és bármilyen életkorban kialakulhat, akár felnőttkorban is jelentkezhet. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy milyen tünetekre érdemes odafigyelni. Milyen tüneteket okoz az asztma? Köhögés, általában rohamokban, kilégzési sípolás, nehézlégzés, szorító érzés a mellkasban. Kinél magasabb az asztma kockázata? Habár kisgyermekkorban főként fiúk körében gyakori az asztma, a serdülőkor környékére már azonos a kockázat, a lányok körében is hasonlóan gyakori az asztma előfordulása. Családi halmozódás esetén gyakoribb az asztma megjelenése, a hajlam tehát öröklődik. Azonban lehet valaki elsőként is asztmás a családban éppúgy, ahogy az elvileg magas kockázatú - több asztmás családtaggal is rendelkező - személyt is elkerülheti a betegség. Ebben fontos szerepet játszanak a környezeti és egyéb tényezők is. A környezeti tényezők képesek akár azt is befolyásolni, hogy az öröklött hajlamból kialakul-e a betegség, vagy sem.

Tuesday, 9 July 2024

Szulák Andrea Exe