Az Állatkertek Napja

Állatkertek Napja "Legyen ez az állatkert a boldog állatok otthona! " Augusztus 9-én alapították Magyarország első állatkertjét, melynek emlékére és az azóta alakult magyarországi állatkertek népszerűsítésére tartják évről-évre az Állatkertek Napját. A Miskolci Állatkert az Állatkertek Napján, augusztus 9-én különböző programokkal, látványetetésekkel és előadásokkal várja az érdeklődőket. Gondolta volna? Az első állatkerteknek a mintegy 3000 évvel ezelőtti "állatgyűjteményt" tartják, melyet egy akkor kínai uralkodó alapított és a Tudás Kertjének hívta. Az asszír királyok az általuk ismert világ minden állatát és növényét bemutató vadaskertet hoztak létre. Ekkoriban azért inkább csak a nép szórakoztatása volt a vadasparkok fő célja. Állatkertként a világon elsőként azonban az 1752-ben megnyitott Schönbrunni állatkertet tartják számon. 1866. augusztus 9-én nyílt a Budapesti Állat- és Növénykert, mely így az első állatkert Magyarországon. Napjainkban az állatokat a nagyközönségnek bemutató intézmények száma 1000 körüli tehető, melyek számtalan és szerteágazó célkitűzés mellett egy közös ügyért munkálkodnak, mely a schönbrunni állatkert jelmondata nyitása óta: "Legyen ez az állatkert a boldog állatok otthona! "

1. Az állatkertek napja e
2. Az állatkertek napja en

Az Állatkertek Napja E

Az igazgató szervezi meg a sok ember munkáját és dönti el, hogy milyen állat mit kapjon enni. A látogatók belépődíját az állatok ellátására és az infrastruktúra fenntartására fordítják, de nagy állami támogatást is kapnak. Jelentőségük [ szerkesztés] A modern állatkertek új feladatokat töltenek be, együttműködnek az iskolákkal, a tudományos kutatások miatt. Ez a változás az USA-ban, majd Nagy-Britanniában és Németországban kezdődött. Az állatkertek nem csak őrzik, hanem a tudósokkal együtt kutatják az állatok tulajdonságait. Céljuk a veszélyeztetett fajok megmentése. Nemzetközi kutatóprogramokban vesznek részt az állatok szaporítása érdekében, és azért is, hogy segítsék visszailleszkedésüket a természetbe, ezenkívül génbankokat is létrehoznak. A veszélyeztetett fajok számára ez is jelentős esély a túlélésre. A tenyésztésnek köszönhetően ezek az állatok néha jobban szaporodnak fogságban, mint a természetben. A világ állatkertjeiben így rendszeresen 159 hal-, 280 hüllő-, 871 madár- és 762 emlősfaj (köztük 225 veszélyeztetett) szaporodik.

Az Állatkertek Napja En

A Fővárosi Állat- és Növénykert a múltban több őshonos vagy régen honosult kárpát-medencei fajta, többek között a magyar szürkemarha, a hucul ló, de számos magyar kutyafajta megmentésében is fontos szerepet játszott. Tudásközpont – Az állatkertek tudásközpontként is tudják támogatni a veszélyeztetett fajok természetes élőhelyén folyó programokat. Az élőhelyek széttöredezése, fragmentálódása miatt például a terepi vadvédelemben is egyre fontosabbak azok a tapasztalatok, amelyek az állatkerti populációk fenntartása során összegyűltek. Emellett az állatkertekben kidolgozott eljárások is fontos szerepet játszhatnak a vadonbeli vadvédelmi tevékenység során. Például a világon az első, és a második mesterséges termékenyítésből született orrszarvú is a Fővárosi Állat- és Növénykertben született (német, osztrák és magyar szakemberek együttműködése nyomán), maga az eljárás pedig fontos eszköz az orrszarvúak élőhelyen történő védelmében is. A keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) ma már kritikusan veszélyeztetett faj.

Forrás: Wikimedia Commons Biodiverzitás bemutatása, érzékeltetése – A Fővárosi Állat- és Növénykert egyik specialitása a bemutatott állatok (és növények) sokfélesége. Csaknem 900 különféle állatot láthat itt a látogató, többfélét, mint az ország bármelyik más állatkertjében. Sőt, ez a fajgazdagság európai, nemzetközi összehasonlításban is kimagasló. Ráadásul nemcsak a bemutatott fajok puszta száma nagy, hanem ez a sokféle faj különösen sokféle állatcsoportot is képvisel. A világ sok állatkertjében főleg emlősöket és madarakat láthat a látogató, esetleg néhány hüllőt is, de a többi állatcsoport általában erősen alulreprezentált, esetleg teljesen hiányzik. A magyar főváros állatkertjében azonban az emlősök és madarak fajainak sokasága mellett sokféle hüllővel, kétéltűvel, különféle halakkal, illetve gerinctelenekkel is találkozhatnak a látogatók. A változatos gyűjteménynek épp az a célja, hogy a nagyközönségnek az élővilág sokféleségének minél szélesebb keresztmetszetét mutassák be, egyúttal érzékelhetővé téve magát a sokféleséget, mint az élővilág egyik legfőbb jellemzőjét.

Friday, 28 June 2024

Teréz Anya Kilátó