Xvi. Kerület - Sashalom-Rákosszentmihály-Mátyásföld, (Sashalom), Lándzsa Utcai Lakótelep, 3. Emeleti, 40 M²-Es Eladó Társasházi Lakás

Figyelt kérdés Milyen a közbiztonság, milyen ott élni? Ki, miért szereti, vagy nem szereti? 1/5 anonim válasza: Én a Lándzsa utcai lakótelepet éltem albérletben. Nem szerettem ott élni, mert elég lökött szomszédok maga a hely nem volt vészes. Közel van az Őrs vezér tér, és ez már jó. A közbiztonság, hogy milyen ott, nem lenleg is a élek, de akárcsak máshol itt is előfordulnak betörések, lopások. 2012. máj. 22. 12:21 Hasznos számodra ez a válasz? 2/5 anonim válasza: A Veres Péter út felé eső társasházak egész kultúráltak, én laktam ott egy évig. A szomszédok se jobbak, se rosszabbak, mint máshol. A hátrább lévő házak viszont, amik merőlegesen állnak ezekre az elsőkre, ha jól tudom szociális jellegű, rászorulóknak kiutalt lakások, legalábbis kb. 5 éve még azok voltak. A sarkon lévő kis bolt például elég drága, mert a lopásokat kompenzálják vele. Index - Tudomány - Sok jó munkásember kis helyen is elfér. De összességében nem gázos környék, én jól éreztem magam ott, egész csendes, szóval nem elijeszteni akarlak, csak leírom, amit akkor tudtam a környékről.

1. Lándzsa utcai lakótelep szombathely

Lándzsa Utcai Lakótelep Szombathely

Ehhez képest a szocialista Magyarországon ekkor, az ötvenes években, jóval kevesebb lakás épül, mint az I. világháború után, az építkezések szempontjából csúcsidőszakot jelentő húszas években. A most megjelent könyv tágabb kérdése ezzel függ össze: mennyire volt pusztán névleges a szocializmus. Keller Márkus konzekvensen sztálinista magyar államról beszél, és a lakáspolitika szempontjából ezt még a korai Kádár-rendszerre is vonatkoztatja. Bár a háború után ez lett volna az egyik legfontosabb megoldandó probléma, a bő fél millió hiányzó lakás kérdésével a kommunista állam nem annyira törődött a gyakorlatban. A falusi lakásínséggel még annyit sem, mint a nagyvárosival, pedig privát kezdeményezések nélkül még súlyosabb lett volna a helyzet. A falura tervezett új beépítések modellje papíron maradt: "Móricz Zsigmond falvát" (hagyományos falukép, fésűs beépítés, de a házakat egy körút mentén elhelyezve) csak vándorkiállításon mutatták be, valóság nem lett belőle. 1960-as évek, Lándzsa utca. Bár a valóban rászorulók, a "dolgozó osztályok" elemi szükségleteiről volt szó, jelentősebb állami politika hiányában ők legfeljebb csak önerőből, radikális önkihasználással hozhatták össze a fent könnyen elátkozott családi házakat.

1930-ban Dr. Hanauer Á. István megyéspüspök az iskolát Maria Immaculata (Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária) oltalma alá helyezte. Ekkor lett a neve: Maria Immaculata Római Katolikus Polgári Leányiskola. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium bérbe adta nekik az egykori elemi iskola épületét, ott folyt tovább a tanítás. Lándzsa utcai lakótelep eladó. Ekkor az igazgatónőn kívül 4 főből állt a tantestület. A felszabadulás után állami iskola lett belőle. A kezdeti időkben 4 tantermes iskolaként csak alsós osztályokat tanítottak, majd 1956-ban 3 tanteremmel bővült az iskola. Itt továbbra is csak alsós osztályok voltak, a felsősök a Thököly utcai iskolába jártak 1957-ig. Később a Színjátszó utcai iskolát összevonták a Sasvár utcai iskolával. 1976-ban a két iskolában 12 tanterem, 1 tornaszoba, 1 úttörő szoba és 1 gyakorlati foglalkozás terem volt. 222 alsó tagozatos tanuló járt a két iskolába (délelőtt-délutáni váltásban) és 14 tanár tanított összesen. 1978-ban a környéken lévő többi kis iskolát (Gelléri Andor utcait és a Thököly utcait) is az intézményhez csatolták.

Friday, 28 June 2024

Belvárosi Iskola Békéscsaba