Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Fehér Gólya Tápláléka — Richard Rhodes: Az Atombomba Története (Park Könyvkiadó, 2013) - Antikvarium.Hu
A gólyapárok többsége elszórtan, egyesével fészkel. Nagyméretű gallyfészket épít, amibe általában 3-5 tojást rak a tojó. A fiókákat az egyik szülő a kezdeti időszakban állandóan védi az időjárás szélsőségeitől és a ragadozóktól. A fiatalok 8 hetes koruk után teszik meg az első repülésüket a fészek körül. Tápláléka változatos, férgekből, rovarokból, halakból, kétéltűekből, hüllőkből és más kisebb gerincesekből áll. A fehér gólya európai állománya néhány kivételtől eltekintve Afrikában telel. Nagy üzlet a feketególya-tenyésztés. Az út alatt nagyon fontos tényező a táplálék forrása és az időjárás, ami befolyásolja az út időtartamát, a kiválasztott telelőhelyet és a pihenőhelyet. Magyarországra már február végén visszatér egy-egy példány, de nagyobb számban csak március közepétől kezdenek újra megjelenni. Kapcsolódó cikkeink: Kész mozi a kocséri gólyacsalád élete Nem bírja el a fejét a frissen kikelt kisgólya Idén is beleshetsz a gólyafészkekbe Zokni, a gólya csak egy a 168 ezerből Forrás:Nagy Üzlet A Feketególya-Tenyésztés
Gondolta volna? A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1980-ban, 1981-ben, 1994-ben és 1999-ben "Az év madarává" választotta. A Miskolci Állatkertben: Az állatkertben élő fehér gólyák szárnysérülten kerültek be, így nem tudnának szabadon élni. Madártavunkon jelenleg ketten élnek ludak és récék társaságában.
Mindenki által ismert, közkedvelt madarunk. Sorsa összefonódott a falvakéval, ahol fészkét építi. Hazai állománya az elmúlt száz évben erősen ingadozott, jelenleg csökkenő trendet mutat, 4000-4500 pár körül alakul. Védelme nagyban függ a megfelelő tájgazdálkodástól, a nedves, mocsaras rétek megszűnésével eltűnnek táplálkozóhelyei. Az egész országra jellemző, hogy csökken a legelő haszonállatok mennyisége, ez pedig a gyepterületek nagyságának kedvezőtlen változását vonja maga után. Az áramütés veszélye speciális költési stratégiájának és méretének következtében ezt a fajt fenyegeti legnagyobb mértékben, emiatt a vezetékek szigetelése stratégiai fontosságú a faj védelme szempontjából. Mivel táplálékának jelentős részét mezőgazdasági területeken szerzi, ezért sok egyed pusztulását okozza mérgezés. Ez afrikai telelőterületein még súlyosabb probléma, hiszen ott sok olyan szert is használnak, amit Európában veszélyessége miatt betiltottak. A faj védelmét villanyoszlopokra kihelyezett fészektartó-állványokkal segíthetjük, a már meglévő fészkek kiemelése is fontos feladat.AZ ATOMBOMBA TÖRTÉNETE | 9789635309597 "Nagy ívű és lenyűgöző történet. Minden szereplője vibrálóan eleven emberként áll előttünk a maga tudásával, lelkiismeretével, elbizakodottságával vagy kétségeivel. " San Francisco Chronicle Az atombomba története még ma, huszonöt évvel első megjelenése után is a legteljesebb forrásmunka, amely hallatlan részletességgel ismerteti az atomban rejtőző roppant energiák mintegy száz évvel ezelőtti felfedezésétől az első atombombák Japán elleni bevetéséig vezető eseményeket. A történelem nagy felfedezései közül nem sok jutott el ilyen gyorsasággal a végső kibontakozásig, s olyan sem igen akad, amelyet ennyire félreértettek vagy félreismertek volna az emberek. Az atomenergia felszabadításával kapcsolatos első elméleti fejtegetéseket alig több mint huszonöt év választja el az első kísérleti atombomba, a Trinity vakító felvillanásától. Ami kezdetben pusztán izgalmas elméleti fizikai problémának tűnt, káprázatos gyorsasággal öltött testet a Manhattan-tervben, majd hamarosan az atombombában.Vásárlás: Az Atombomba Története (2021)
Ugyanakkor a háború alatt a náci Németországban mindössze 100 ember foglalkozott atomkutatással, és 100 millió márkát költöttek a célra. Teller szerint a kutatást irányító Ottó Hahn szabotálta a kutatást, mert olyan elemi számítási hibákat vétett, ami kizárt egy akkora koponyától. Hitlert tehát nem a Telemark hősei, vagyis a norvégiai Rjukanban (a telemarki körzetben) levő nehézvízgyár fölrobbantói akadályozták meg az atombomba elkészítésében. A náci diktátor, a természettudományok terén mutatott elképesztő dilettantizmusa miatt képtelen volt megérteni, vagy akár megsejteni az atombomba titkát. 1942. december 2-án a Chicagói Egyetem baseball csarnokában Enrico Fermi olasz tudós beindította az első atommáglyát, vagyis az ellenőrzött láncreakciót. Szilárd Leó nem lehetett ott baloldali nézetei és a Szovjetunió iránti szimpátiája miatt. Los Alamosban a program katonai-adminisztratív irányítója Robert Graves tábornok volt, míg a tudományos irányító Robert Oppenheimer professzor. 1945. július 16-án, azon a napon, amikor összeült a Berlin melletti Potsdamban Truman, Churchill és Sztálin – az új-mexikói Alomagordo sivatagban egy állványon vakító fény jelezte, hogy az emberiség belépett az atomkorszakba.
Truman július 21-én értesült a sikerről, közölte Churchill-lel. Megbeszélték, hogy este, a fogadáson Truman csak annyit közöl Sztálinnal, hogy új, nagy hatóerejí bombát próbáltak ki, sikerrel. Ma már tudjuk, hogy Sztálin elég tájékozott volt már az amerikai atomkutatás állásáról, a szovjet kémszolgálat sok adathoz hozzájutott. A fogadás után rejtjeles táviratot küldött Kurcsatov akadémikusnak, és a hallottak alapján rákérdezett: az atombombáról beszélt-e neki Truman? Kurcsatov válasza hamarosan megjött: nagy valószíníséggel igen. 1945 augusztusának elején, éppen akkor, amikor az amerikai elnök az Auguszta csatahajó fedélzetén hazafelé tartott a potsdami konferenciáról, a Saratoga csatahajó Tinian szigetére szállította az atombombát, majd Guam érintésével hazafelé indult. Augusztus 5-én azonban a Saratogát egy japán tengeralattjáró megtorpedózta, 800 tengerész veszett oda. Vélhetően ez is szerepet játszott abban, hogy az elnök elrendelte az atombomba bevetését. A bevetés 1945. augusztus 6-án hajnalban felszállt az Enola Gay B-29-es légierőd Tinian szigetéről és Japán felé vette az irányt.
Friday, 26 July 2024Észt Magyar Fordító