Anders Kritika (Un Amour À Taire – 2005) – Bogó Drámázik | Elysium - Zárt Világ Filmkritika &Bull; Filmsor.Hu

Elrejtendő szerelem Rendezte Christian Faure Által termelt François Aramburu Laetitia Bartoli Pascal Fontanille Forgatókönyv: Pascal Fontanille Samantha Mazeras Főszereplő Jérémie Renier Charlotte de Turckheim Bruno Todeschini Michel Jonasz Louise Monot Nicolas Gob Zenéjét szerezte Károly udvar Filmezés Svetlana Ganeva Szerkesztette Jean-Daniel Fernandez-Qundez Kiadási dátum 2005. március 7. (Franciaország) Futási idő 102 perc Ország Franciaország Nyelv Francia A Love to Hide (francia címe: Un amour à taire) egy francia film, a televízió, a rendező Christian Faure, amelyet később 2005-ben lazán alapul a könyv Moi, Pierre Seel, Deporte homosexuel által Pierre Seel. Tartalom Az akció Franciaországban zajlik a második világháború idején. Egy fiatal zsidó lány, Sarah menekülni akar a Harmadik Birodalom karmai elől, miután látta, hogy szüleit és nővérét brutálisan megölte egy csempész, aki elárulta őket, miközben megpróbált menekülni Angliába. Rettegve védi őt gyermekkori barátja, Jean, egy homoszexuális, aki titkos kapcsolatban áll szerelmével, Philippe-vel.

1. Elysium zárt vila de

Un amour à taire / A Love to Hide (2005) - Kritikus Tömeg Bejelentkezés Elfelejtetted a jelszavad? Hagyd üresen: Új vagy? Regisztrálj! filmek Toplisták Egyéni listák Bemutatók Folytatások Napok filmjei Vapiti-díj Egyéb díjak közösség Fórum Kommentek Szavazások Kedvenceid Hasonlók Jófejek Mindenki részletes keresés A Love to Hide ( Christian Faure) francia dráma?,? 2 szavazat Szerinted:? IMDb 8, 2 RT YouTube Wikipedia főoldal képek (1) díjak cikkek vélemények idézetek érdekességek kulcsszavak (1) Főoldal Részletes keresés Filmek Közösség Egyéb Rólunk Impresszum Szabályzat Adatvédelem Feketelista Kassza Facebook YouTube

Egy szerelem amit titkolni kell / Love to hide / Un amour a taire színes, feliratos, francia filmdráma 2005 Rendező:Christian Faure Szereplők: Jérémie Renier, Louise Monot, Bruno Todeschini A második világháború idején, Franciaországban játszódik a történet. A főszereplő Jean, édesapja mosodájának leendő örököse. Boldog szerelemben él Phillippel, aki munkásember, de próbálja a zsidókat menteni. Egy nap felbukkan Jean gyerekkori barátja, a zsidó Sara, akinek egész családját kiírtották menekülés közben. Jean haza nem viheti a lányt apja zsidóellenessége miatt, így a barátjához viszi. Phillipp szívesen fogadja. Kérdés, hogy a Jeanba hosszú évek óta szerelmes Sara hogyan viseli a két fiú szerelmét. Jean elég gyorsan tiszta vizet önt a pohárba, s Sara szereti annyira, hogy elfogadja a helyzetet. Hármójuk harmonikus barátsága töretlennek tűnik, ám Jean testvére Jacques kiszabadul a börtönből. Puszta testvéri féltékenységből, és a félreértések kegyetlen egymásutánjából következően gyakorlatilag megöleti testvérét.

Jean-nak (Jérémie Renier) már évek óta komoly barátja van (Bruno Todeschini), és nagyon szeretik egymást. Csakhogy háborúban nincs kegyelem, ember ember farkasává válik, mindenki besúgó, mindenki menti szánalmas kis életét – avagy gyáván megfutamodik. Jóllehet, a cselekmény kissé eltúlzott melodrámája és a hiányos vagy klisékkel terhelt filmes eszköztár alapján az Elhallgatott szerelem közepes alkotás, mégis felkavaró, mégis ámulatba ejtő. A film után nem tudsz enni, lélegezni – aztán beléd ívódik, teljességgel magadévá teszed, felfalod, és gazdagabb, bátrabb leszel az életben. Mert sosem lehet feledni, akit elvesztettünk, és sosem lehet megbocsájtani azoknak, akik eltaszítottak tőlük. Mert a lelkiismeret-furdalás örökké él, ahogy az emlékük is. Idebent, a szívünkben. Bogó

Christian Faure direktor filmjét az egyik francia televíziós csatorna mutatta be 2005-ben, pedig teljesen releváns lett volna mozivásznon is. Kijelentésemet bizonyítja, hogy 2009-ig összesen öt ország importálta: az Egyesült Államok, Spanyolország, Finnország, Kanada és az Egyesült Királyság. Nem tudom, milyen sikerrel vetítették a tévék, ám azt igen, hogy nagyon megszívlelendő történetről beszélünk. Az Elhallgatott szerelem sokkal összetettebb annál, ahogy azt elsőre gondolnánk. Már az cím is elárulja, a hősök alakoskodni kényszerülnek, bujdosni, hogy boldogok legyenek, vagy boldognak tűnjenek. Továbbá az alapszituáció és a kezdeti bonyodalmak által a néző egyfajta "kifordított" Jule és Jim -ként (Francois Truffaut; 1962) tekint a műre. A háború alatt Lavandier-ék mosodája virágzik, mivel a német katonák szennyeséből élnek. Az apa szimpatizáns, az anya és a nagyobbik fiú már liberálisabb lelkületű, a kisebbik, a fekete bárány börtönben csücsül – mint kiderül, megbízója helyett. Ám előkerül a gyerekkori barátnő, Sara (Louise Monot), aki felbukkanásával felkavarja az addig harmonikusnak tekinthető kapcsolatokat.

Holokauszt. Nem hiszem, hogy lenne olyan ember, aki nem tudná mit is takar pontosan ez a szó. A holokauszt nem más, mint a második világháború alatt elkövetett népirtás, mely jelentős részben a zsidókat érintette, de mellettük a szlávokat, romákat, testi fogyatékosokat, szabad kőműveseket, jehova tanúikat és a homoszexuálisokat is érintette. Részemről a holokauszt az emberi gonoszság, szűklátokörűség és kegyetlenség tökéletes iskola példája, melynek köszönhetően elgondolkozhat az ember, hogy akkor is most melyik fél érdemelne halált: az, akit selejtnek titulálunk, vagy az aki eldönti, hogy ki az aki nem életre való, azaz selejt. Megannyi alkotás készült ebben a témában (kiemelve a Schindler listáját, Sorstalanság, A zongorista), de épp ez volt az a film, amely talán a legmegrendítőbb, s legkegyetlenebb, melyet eddig láttam. Francia alkotásról van szó, ami mellesleg szerintem elég alul értékelt is egyben, habár főleg a témát nézve ez nem meglepő. Bevallom én is sokat gondolkoztam, hogy erről az alkotásról merjek-e írni.

Mert ez meleg pornó, nem a buzik reklámozása (sokak szófordulatával éljek), hanem egy film a homoszexuális szemszögből kitalált szereplőkkel. S nem mellesleg szerelmi négyszögről szól, melyet két meleg, egy heteroszexuális férfi és egy heteroszexuális nő alkot. Az alkotás rendkívül érzelem dús, tehát négy napi depresszió biztosított a megtekintése után. Összesen három darab meleg csóknál amúgy sincs több homoszexuális utalás a filmben, szóval akit csak ez tart távol a megtekintésétől, az nyugodtan belekezdhet, majd becsukja két percre a szemét. Tovább →

Az Elysium - Zárt világ egy nagy kérdést dobott fel: vajon Blomkamp meg tudja-e ugrani a második nagyjátékfilmjével a korábban maga által roppant magasra állított lécet? Az alapszitu, noha sokban eltér a District 9-tól, rengeteg párhuzamot is felvonultat, és ez a mű egész vázára áll. 2154-ben járunk, E. T. ugyan továbbra sem kopogtatott az ajtón, viszont az emberiség már meghódította valamennyire az eget. A szociális szakadék itt is óriási, a túlnépesedett Föld szinte teljesen élhetetlen, lelakott nyomorteleppé vált, még a nyugati bőséget és csillogást megtestesítő Los Angeles is csak egy bádogvárosok által csipkézett rommá pusztult le. Elysium zárt vila nova. Az emberek többsége kilátástalanul bolyong, tengődik napról-napra, maradékok után kutat, egyéb lehetőség híján bebűnözik, munkához kevesen jutnak, és az is csak az elhíresült 47 ezer forintos kategóriának néz ki. A felső tízezer (vagy talán valamivel kevesebb fő) vette is a sátorfáját, a jó öreg bolygónktól kényelmes távolságra építtetett magának egy olyan gyűrűvilágot, amilyen a Halóban is szerepel, ott éli napjait mesés pompában és luxusban, pálmafákkal, tavakkal, parkokkal és medencékkel körülvett fényűző villákban.

Elysium Zárt Vila De

Film Peter Jackson egyik legjobb húzása volt, hogy filmhez segítette Neill Blomkampot - a dél-afrikai első filmje a District 9 volt, mely úgy a sci, mint a fi terén remekül teljesített, s a gettósított földönkívüliek történetébe még némi szoció is bevillant. Az Oscar-jelöléssel is kistafírozott filmes magasabb osztályba léphetett - az univerzum tágult, a jövő részletgazdagabb lett, és sztárokkal teli. Az elnyomottaknak Matt Damon az utolsó reménye, a nyomóknak meg Jodie Foster, az általuk képviselt kétosztatú világ pedig egy elgettósított Földre és egy gazdagoknak fenntartott Űr-Rózsadombra oszlik. Blomkamp nem erőltette meg túlzottan a fantáziáját, de a District 9 -et sem a történet, hanem az ifjonti hévvel párosult profizmus és a meglepetés ereje (ki ez a fickó, és hogy mer köröket verni Hollywoodra? Elysium - zárt világ videa. ) repítette magasba. Nem tudható, hány executive meeting előzte meg az Elysium elkészültét, de kettővel biztos több volt a kelleténél. Az egyiken a hősben lakozó gyermek kidomborítására érkezett javaslat, a másikon a hősön kívül lakozó gyermek (haldokló kislány szép anyukával) ártatlan nézéséről esett szó, mert az a Közép-Nyugaton nagyon megy.

[1] 2013. augusztus 15. (Németország) [2] Korhatár IV. kategória (NFT/0871/2013) Bevétel 286 140 700 amerikai dollár További információk weboldal IMDb Az Elysium – Zárt világ (eredeti cím: Elysium) 2013 -ban bemutatott dél-afrikai–amerikai sci-fi -film Neill Blomkamp rendezésében. Cselekmény 2154-ben az Elysiumon, a Föld körül keringő űrállomáson a gazdagok luxuskörülmények között élnek, orvosi technológiájuknak köszönhetően bármilyen betegség és trauma gyógyítására képesek. A túlnépesedett bolygón eközben a szegények milliói elképesztő nyomorban és betegen tengetik az életüket. Elysium zárt vila de. A kiváltságosok gondosan és szigorúan védik az előjogaikat. A mesterséges holdra az illegális bevándorlást törvény tiltja, de ha kell, erőszakot is bevetnek az engedély nélküli beutazók ellen. A szegények közé tartozik Max is ( Matt Damon), aki korábban bűnöző volt, de próbál megjavulni. Néha így is konfliktusba kerül a rendvédelmi robotokkal. Egy gyárban dolgozik becsülettel, ám egy napon halálos dózisú sugárzás éri a munkahelyén.

Monday, 19 August 2024

Bak Napi Szerelmi Horoszkóp