Pheidiasz Olümpiai Zeusz-Szobra In Olympia, Greece, Görögország | Sygic Travel

Az ókori világ hét csodája [ szerkesztés] Név Építésének időpontja Földrajzi elhelyezkedés Pusztulásának ideje Pusztulásának oka Kép gízai nagy piramis I. 26. század Gíza, Egyiptom Ma is áll, csupán a külső, kváderkövekből összecsiszolt hófehér burkolat és a csúcs semmisült meg, illetve építkezésekre használták föl Szemiramisz függőkertje I. 600 Babilon, Újbabiloni Birodalom I. 1. század földrengés Az epheszoszi Artemisz-templom I. 550 Epheszosz I. 356 tűz Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra I. 435 Olümpia, Hellász 5 – 6. Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra – Világ 7 Csodája. század A halikarnasszoszi mauzóleum I. 351 Halikarnasszosz 1494 A rodoszi kolosszus I. 292 – 280 Rodosz, Hellász I. 224 A pharoszi világítótorony I.

1. 4.Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra – avilagcsodai
2. Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra – Világ 7 Csodája

4.Pheidiasz Olümpiai Zeusz-Szobra – Avilagcsodai

Encyclopedia Britannica, 2020. február 19. ) ↑ Sztrabón. VIII. 3. 30, Geógraphika hüpomnémata (angol nyelven). Harvard University Press (1917–1932). Hozzáférés ideje: 2020. július 20. ↑ Richter, Gisela M. A. (1966. április–június). The Pheidian Zeus at Olympia. Hesperia: The Journal of the American School of Classical Studies at Athens 35 (2), 166–170. o. DOI: 10. 2307/147305. (Hozzáférés ideje: 2020. ) ↑ a b c Pauszaniasz. V. 11, Description of Greece (angol nyelven). Harvard University Press (1918). július 20. ↑ McWilliam 46. o. ↑ McWilliam 44. o. ↑ Livius, Titus. XLV. 28. 5, Ab Urbe condita (angol nyelven). Harvard University Press (1951). július 20. ↑ Dión Khrüszosztomosz. 12. 51, Discourses (angol nyelven). Harvard University Press (1932–1951). 4.Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra – avilagcsodai. július 20. ↑ McWilliam 70–71. o. ↑ Suetonius 373. o. ↑ Suetonius 425. o. ↑ Kedrénosz, Geórgiosz. Historiarum Compendium, Corpus Scriptorum Historiae Byzantinae 34, 564. o. ↑ Lukianosz. Timon. július 20. ↑ The Workshop of Phidias (angol nyelven). )

Pheidiasz Olümpiai Zeusz-Szobra – Világ 7 Csodája

↑ Sztrabón. VIII. 3. 30, Geógraphika hüpomnémata (angol nyelven). Harvard University Press (1917–1932). Hozzáférés ideje: 2020. július 20. ↑ Richter, Gisela M. A. (1966. április–június). The Pheidian Zeus at Olympia. Hesperia: The Journal of the American School of Classical Studies at Athens 35 (2), 166–170. o. DOI: 10. 2307/147305. (Hozzáférés ideje: 2020. ) ↑ a b c Pauszaniasz. V. 11, Description of Greece (angol nyelven). Harvard University Press (1918). július 20. ↑ McWilliam 46. o. ↑ McWilliam 44. o. ↑ Livius, Titus. XLV. 28. 5, Ab Urbe condita (angol nyelven). Harvard University Press (1951). július 20. ↑ Dión Khrüszosztomosz. 12. 51, Discourses (angol nyelven). Harvard University Press (1932–1951). július 20. ↑ McWilliam 70–71. o. ↑ Suetonius 373. o. ↑ Suetonius 425. o. ↑ Kedrénosz, Geórgiosz. Historiarum Compendium, Corpus Scriptorum Historiae Byzantinae 34, 564. o. ↑ Lukianosz. Timon. július 20. ↑ The Workshop of Phidias (angol nyelven). ) Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Statue of Zeus at Olympia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.

2014. 03. 21., péntek, 06:33 Nem vitás, számtalan hely és alkotás létezik Földünkön, ami elképeszti, megindítja, csodálatra és tiszteletre készteti. Az elmúlt hetekben már hármat megidéztünk a világ hét csodája közül, most az olümpiai Zeusz-szoborral folytatjuk sorozatunkat. Zeusz a görög mitológia főistene. A legelterjedtebb mítosz szerint anyjának köszönheti, hogy születése után egyáltalán életben maradt, hiszen apja, a rettegett Kronosz öt gyermekét szó szerint lenyelte. Tette mindezt egy jóslat miatt, miszerint egyik gyermeke fog végezni vele. Rhea, Zeusz anyja ezért a hatodik gyermek helyett egy pólyába bugyolált követ adott hitvesének, a kisfiút pedig elrejtette. Zeusz megesküdött, hogy elpusztítja apját. Végül egy olyan italt adott neki, amitől Kronosz felöklendezte a gyermekeket, majd apját az alvilág mélyére taszította. A győzelem után megparancsolta a görögöknek, hogy a diadal tiszteletére négyévente tartsanak olimpiát. A sporteseményt elsőként Kr. e. 776-ban rendezték e. 470-ben a görögök elhatározták, hogy Olimpiában – amely Athéntől 150 kilométer távolságra fekszik – egy olyan új templomot építenek hatalmas istenüknek, ami a legnagyobb és egyben a legszebb szentély lesz, amit valaha is létrehoztak Zeusz tiszteletére.

Tuesday, 25 June 2024

Snapszer Játékok Ingyen