Az Európai Unió Bírósága Elé Került A Devizahitelek Érvényessé Nyilvánításának Kérdésköre - Jogászvilág

Másrészt kimondta, hogy a magyar jog nem teszi lehetővé, hogy e tisztességtelen kikötések érvénytelenségére hivatkozva semmisnek nyilvánítsa a szerződéseket, még akkor sem, ha ez a megoldás kedvezőbb lenne a fogyasztó számára. A győri bíróság fordult az ügyben az Európai Bírósághoz, amely megállapította, hogy a magyar jogszabály megfelel az uniós irányelv célkitűzésének. Ez pedig az, hogy a felek közötti egyensúlyt helyreállítsa a szerződés egésze érvényességének fenntartása mellett, nem pedig az, hogy valamennyi olyan szerződés érvénytelenségét megállapítsa, amely a teljesítést befolyásoló, tisztességtelen feltételeket – például árfolyamrésre vonatkozó kikötéseket – tartalmaz. Devizahitel: döntött az Európai Bíróság az árfolyamrésről - Napi.hu. Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

• Devizahitel: döntött az Európai Bíróság az árfolyamrésről - Napi.hu
• Egyértelmű veszteség, vagy van még remény: mi lesz a devizahtielesekkel?
• Semmisek a devizahitel szerződések az Európai Bíróság szerint - Royalmagazin.hu

Devizahitel: Döntött Az Európai Bíróság Az Árfolyamrésről - Napi.Hu

Ugyanis, amikor az adós felvette a hitelt, a számlájára forintösszeget kapott, viszont a devizahitel-szerződésben megállapodtak a bankkal, hogy ezt a forintösszeget a bank átszámítja egy devizaösszegre, amelyre kezelési költséget, kamatot, különféle egyéb költségeket fizet, és az adós viseli az árfolyamkockázatot a szerződés érvényben lévő ideje alatt. "Ha kimondják, hogy ezek a szerződések érvénytelenek, akkor ez azt jelenti, hogy kapott egy forintösszeget, a bankkal viszont nem állapodott meg arról, hogy ezt átváltsák például svájci frankra. Tehát csak egy forintösszeget kell visszafizetnie a banknak" – fogalmazott az ügyvéd. Egyértelmű veszteség, vagy van még remény: mi lesz a devizahtielesekkel?. Hozzátette, ha semmis a szerződés, akkor nincs kezelési költség, nincs egyéb költség és nincs piaci kamat sem. Utóbbi esetében szerinte a régi Ptk. lehet az irányadó, amely kimondja, ha nincs külön megállapodás a kamatról, akkor a jegybanki alapkamatot kell alkalmazni. A bírósági döntés szintén hatással lehet majd a jelzálogjogokra is, ugyanis, ha a szerződés tartalmazta azt – jelzáloghiteleknél evidens –, akkor semmis a jelzálog is.

Egyértelmű Veszteség, Vagy Van Még Remény: Mi Lesz A Devizahtielesekkel?

Természetesen ezt én sem ismerem, de a hazai gyakorlatot és jogszabályi környezetet igen. Nálunk a pénzváltással foglalkozó intézményeknek jól láthatón ki kell függeszteniük a vételi és eladási árfolyamokat. A bankok ezeket az interneten is nyilvánosságra hozzák, ahol az összes múltbéli árfolyam is különösebb nehézség nélkül megtalálható. Semmisek a devizahitel szerződések az Európai Bíróság szerint - Royalmagazin.hu. Így igazán nem lehet azt állítani, hogy egy átlagosan értelmes és figyelmes fogyasztó nem tudta, hogy 1) a vételi és eladási árfolyam eltér egymástól, 2) hogy a vételi árfolyam alacsonyabb, mint az eladási (a kereskedelem piacgazdaságban triviális alapelve, hogy olcsóbban vásárol, mint ahogy elad) és 3) hogy mekkora a két árfolyam Ft-ban kifejezett különbözete. Aki már életében egyszer is utazott külföldre, az ezekkel a fogalmakkal tisztában van. A főtanácsnok félelme tehát megalapozatlan. Az sem segítene azonban sokat a devizahiteleseknek, ha azt kéne megállapítani, hogy a két árfolyam alkalmazásának oka és az árfolyamok különbözősége Káslerék előtt rejtve maradt.

Semmisek A Devizahitel Szerződések Az Európai Bíróság Szerint - Royalmagazin.Hu

Eszerint a CKOT illetve a Kúria kettő dogmatikailag helyes megoldást javasol a bíróságoknak az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás hiánya miatti érvénytelenségi ok kiküszöbölése tekintetében. Az első megoldás szerint (forintosítás) a bíróság oly módon nyilvánítja érvényesnek a szerződést, hogy kimondja, hogy a szerződés kirovó pénzneme deviza (pl. CHF) helyett a forint. Ez esetben a ténylegesen folyósított forintösszeget kell a kölcsönösszegnek tekinteni, a kamat mértékét pedig oly módon kell megállapítani, hogy a szerződéskötés-kori ügyleti kamatból le kell vonni a devizanem pénzpiaci kamatának mértékét (pl. CHF LIBOR), majd az így fennmaradó kamatfelárhoz hozzá kell adni a forintra irányadó pénzpiaci kamatot (HUF BUBOR). Ez esetben tehát a szerződés ex tunc hatállyal forint alapú szerződéssé válik. A másik megoldás szerint (árfolyammaximálás) a szerződés továbbra is deviza alapú marad, azonban a bíróság kimondja, hogy milyen mértékű az az árfolyamváltozás, melynek kockázatát még a fogyasztó viseli.

Ugyanakkor a magyar bíróság feladata annak megvizsgálása, hogy a magyar jog tartalmaz-e ilyen rendelkezést, és hogy a jelen ügyben érintett feltétel e rendelkezés hatálya alá tartozik-e (48). A végrehajtási záradék közjegyző általi kiállításával összefüggésben a Bíróság emlékeztet arra ( lásd. a Bíróságnak a C-32/14.

A jövő év elején hozhat döntést az Európai Unió Bírósága egy devizahiteles ügyben, amelyben azt vizsgálják, hogy fenntartható-e az adós akarata ellenére egy, az árfolyamrés alkalmazásának tisztességtelensége miatt átváltási árfolyam nélkül maradt devizahitel-szerződés. Az Index úgy értesült, hogy főtanácsnoki indítvány – amely egyébként nem köti a bíróságot – valamikor az év elején lehet, míg az ítélet várhatóan majd év első felében születhet meg. Lázár Dénes, a devizahitelesek ügyében elsők közt pereket indító Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE) ügyvédje úgy véli, hogy a döntés jelentősen megbolygathatja a jelenleg fennálló világot, ugyanis "a bankoknak még több pénzt kellene visszaadniuk a fogyasztóknak". Pedig éveken keresztül arról szóltak a kormányzati szólamok, hogy "megmentettük a devizahiteleseket". 2015-ben megtörtént a forintosítás, sok devizahiteles, család valóban fellélegezhetett, de a bécsi ügyvéd szerint már a forintosítás sem volt jó megoldás, mert sokan pont emiatt nem tudtak perelni, ugyanis a forintosítási törvény gátat szabott a pereskedésnek.

Friday, 28 June 2024

Online Filmek Me Filmek