Egy Kis MitolóGia A Budapesti Falakon – 5+1 CsodáLatos Lotz KáRoly-Freskó

Fotó: Major Kata - We Love Budapest Steindl Imre, Ybl Miklós vagy Hauszmann Alajos neve biztosan eszünkbe jut, ha a dualizmus korszakában épült palotáinkról vagy középületeinkről beszélünk, de amint átlépjük ezek küszöbét, nagy valószínűséggel egy Lotz Károly-freskó fogad minket. A XIX. század egyik legismertebb magyar festőművészének munkái díszítik többek között az Operaház, a Szent István-bazilika és a Nemzeti Múzeum falait. Lotz Károly festmények | ArtUnion Művészeti Galéria. Összegyűjtöttük nektek a kedvenc Lotz Károly-freskóinkat. Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest Operaház: A Zene megdicsőülése 1/6 Az 1884-ben megnyitott Operaház Ybl Miklós egyik legszebb munkája és a hazai neoreneszánsz építészet gyönyörű példája. Gazdagon díszített belső tereit az ország legjobb művészei készítették, de a nézőtér kupoláján rejlő, több mint négy méter átmérőjű Lotz Károly-mű, A Zene megdicsőülése egyértelműen az épület legmarkánsabb eleme. Az Olümposz főisteneit ábrázoló festményt mi is többször megcsodáltuk már, de az Apollón zenéjét hallgatók között annyi érdekes részlet rejlik, hogy mindig észreveszünk rajta valami újat.

• Lotz Károly, a 19. század második felének egyik legismertebb magyar festőművésze 110 éve halt meg | ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár
• Lotz Károly festmények | ArtUnion Művészeti Galéria

Lotz Károly, A 19. Század Második Felének Egyik Legismertebb Magyar Festőművésze 110 Éve Halt Meg | Elte Egyetemi Könyvtár És Levéltár

Lotz Károly Született 1833. december 16. Bad Homburg vor der Höhe Meghalt 1904. október 13. (70 évesen) Budapest Sírhely Fiumei Úti Sírkert A Wikimédia Commons tartalmaz Lotz Károly témájú médiaállományokat. Lotz Kornélia portréja ( 1890 körül) Lotz Károly síremléke a budapesti Kerepesi temető díszparcellájában (28-díszsor-40). Pásztor János alkotása Lotz Károly ( Bad Homburg vor der Höhe, Hessen tartomány, 1833. december 16. – Budapest, 1904. október 13. ) német származású magyar festőművész, a 19. századi akadémikus magyar fal- és portréfestészet jelentős képviselője. Lotz Károly, a 19. század második felének egyik legismertebb magyar festőművésze 110 éve halt meg | ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár. Élete [ szerkesztés] Wilhelm Christian Lotz és Antonia Höfflick (Höfflich) nyolcadik gyermekeként született a Bad Homburg vor der Höhe nevű településen, Hessen tartományban. Apja Gusztáv hessen-homburgi herceg kamarásaként (udvarnok, Hofintendant) szolgált. Jelen volt a bécsi kongresszuson is, és amikor Homburg képviselője, Sinclair báró hirtelen elhunyt, rövid ideig ő látta el az ügyvivői feladatokat. Gusztáv herceget, aki osztrák katonai szolgálatban állt, 1817-ben Erdélybe vezényelték a csapataival.

Lotz Károly Festmények | Artunion Művészeti Galéria

Ismertebb alkotásai Egyetemi Könyvtár (1875) Régi Műcsarnok (1877) Keleti pályaudvar (1884) Operaház nézőterének mennyezete (1884) Párizsi áruház (1885) MTA nagytermének két triptychonja (1887-91) Tihanyi apátsági templom (Székely Bertalannal és Deák Ébner Lajossal 1889-90) budai Mátyás-templom (Székely Bertalannal, 1892-83) a Kúria (ma Magyar Nemzeti Galéria) nagy csarnoka (1894) az Országház lépcsőháza (1896-97) a Bazilika pillérmozaikjai, kupola- és boltívképei (1894-99).

1885 -től a Mintarajz-tanoda, majd a nők számára létesült Festészeti Tanoda tanára. 1896 -ban a Magyar Királyi Szent István-rend kiskeresztjével tüntetik ki Munkácsy Mihállyal és Benczúr Gyulával együtt. Több utat tett Németországban, egy ideig Salzburgban tartózkodott. Halálakor Berzeviczy Albert kultuszminiszter a nemzet halottjának nyilvánította, s 1904. október 15-én a Műcsarnokban ravatalozták fel. Műveiről [ szerkesztés] A Magyar Nemzeti Múzeum, a Pesti Vigadó, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Állami Operaház, a Szent István-bazilika és az Országház falfestményeit alkotta meg. Monumentális történelmi és mitológiai tárgyú képek fűződnek a nevéhez. "Se szeri, se száma fal-, olaj-, vízfestményeinek, tanulmányrajzainak" – olvassuk Ybl Ervin monográfiájában. A legjelentékenyebb munkája 1884-ből származik: ez az Operaház Olympus-freskója. Allegorikus alakokat fest a pécsi székesegyház számára, majd hasonló stílusban az MTA szekkó -faliképeit alkotja meg. 1894 – 95 -ben a Kúria és az Országház mennyezetképeinek megalkotásával, Hauszmann Alajos javaslatára, őt bízzák meg.

Friday, 28 June 2024

Redőny Javítás 16 Kerület