Az asszonyi invenció segít, a leány eleget tesz a mandarin kívánságának, mire az holtan, élettelenül terül el. Ennek a Bartók-műnek sem volt sima az útja a sikerig. Az 1926-os kölni bemutatót a hatóság és közvélemény felháborodott tiltakozása követte az "erkölcstelen" darab ellen, és később is többször váltott ki ellenállást. Berlini Filharmonikus Zenekar – vezényel: Zubin Mehta
Baletthez is írt zenét
A fából faragott királyfi
Egyfelvonásos táncjáték Bartók Béla második színpadi műve, néhány évvel a Kékszakállú herceg vára című opera után, az első világháború idején, 1914–1916-ban készült, majd a következő esztendőben mutatták be. Berlini Filharmonikus Zenekar – vezényel: Alan Gilbert
Alap a zongoraoktatásban
Gyermekeknek
A ciklus 1908–1909 között keletkezett, bár a szerző 1945-ben újra feldolgozta. A műben szereplő darabok rövidek, de egyre nehezednek. Mindegyik kis darab valamilyen népdal feldolgozása. Manapság a zongoraoktatás egyik alapanyaga, annak ellenére, hogy időnként nagy művészek is előadják koncertjeiken.
Látens Szimfóniák És Pantomim – Bartók Béla, A Műfajok Úttörője
Vásárhelyi Gábor elmondta
"Bartók Béla halálát követően, két fia, ifjabb Bartók Béla és Bartók Péter egész életükben arra törekedtek, hogy Édes apjuk műveit megőrizzék abban a formában, ahogy az a szerzői szándéknak megfelel. E tekintetben ifjabb Bartók Béla halálát követően magam sem tehettem és nem is tettem másként. A felelős döntés meghozatalánál az a vezérelv vezetett, amit Bartók Péter fogalmazott meg eképpen: <>
Az életmű, és az egyes művek szerzői formában történő megőrzése mindeddig a mi vállunkon nyugvó felelősség volt. E felelősséget a szerzői jogok megszűntével a mindenkori felhasználók viselik majd. Bartók művei 70 év elteltével nem veszítettek semmit aktualitásukból, és az átütő erőből, éppen ellenkezőleg Bartók a Világban, ma ismertebb és népszerűbb, mint bármikor volt korábban.
Mára a zongoraoktatás szerves része lett. VI. füzet – Osztinátó (146. darab)
Egy fiatal bolgár zongorista, Borisz Uzunov előadásában:
Romák Bartókja – a Taraf de Haidouks zenekar verziója:
Bartók, dzsessz, Közel-Kelet – a Tabula Rasa együttes változata:
V. füzet – Dudamuzsika (138. darab)
Klasszikus változat:
Rézfúvós banda feldolgozása:
V. füzet – Kvartok (131. tétel)
Klasszikus verzió:
A Pantha Rhei együttes feldolgozása:
A század egyik legeredetibb műve
Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
Bartók Béla egyik leghíresebb szerzeménye, és a 20. század egyik legeredetibb műve, hangszerelése és az alkalmazott effektusok miatt is. Berlini Filharmonikus Zenekar játszik részletet a műbő – vezényel: Pierre Boulez
Feleselgetés magas szinten
II. zongoraverseny
A zongoristák és a közönség nagyobbik része a 20. század egyik legnagyszerűbb zongoraversenyének tartja, amelyben a szólóhangszer "feleselget" a zenekarral. A Kocsis Zoltán vezette Nemzeti Filharmonikus Zenekar játssza a művet Ránki Dezső zongoraművésszel:
Rövid részlet Lang Lang kínai zongoraművész és Mark Guilana dobos előadásában (A videó második felében, 2:39-től jön Bartók, előtte egy kis Prokofjev-variáció).
Valaki ezt a kérdést vetette fel Végh András művei kapcsán: … a művész gondolja, látja-e szét a jelenségeket, vagy a jelenségek valóságban végbemenő dekonstrukcióját ragadja meg ráérző figyelemmel…? A válasz a látogatóban fogalmazódhat meg. " (Zalán Tibor) Életrajz: Végh András 1940-ben született Tolnán, édesapja Végh János festőművész, rajztanár volt. A budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett. Végh attila mma.com. 1967-ben fejezte be tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mestere Kmetty János és Bernáth Aurél volt. 1987–2004 között művésztanár volt a budapesti Képző és Iparművészeti Szakközépiskolában. Az 1970-es évek óta kiállító művész. Magyarország mellett több alkalommal állított ki külföldön is, tanulmányi utakat folytatott Olaszországban, Hollandiában, Franciaországban. Festészetét meghatározza az önállósodás évtizedének, a 60-as évek festőisége, a valósághű és az elvont egyszerre való jelenléte. Végh a természetelvűség és az absztrakció közti senkiföldjére építette munkásságát.
Mma: Prágában Is Nyert Végh Attila | Monokli
Az 57 kilogrammos U23-as Eb-második Dollák Tamara (UTE) egyszer maradt alul, kétszer nyert, és körbeveréssel akár még Európa-bajnok is lehet. A Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) tájékoztatás szerint pénteken a szabadfogásúak megkezdik szereplésüket, az ő versenyük nyitó napján négy magyarnak, Kiss Károlynak (65, Pécsi EAC), Bíró Rolandnak (70, Kertváros), Rizmajer Mártonnak (79, Csepeli TC) és Végh Richárdnak (97, Érd) szurkolhatunk. Borítókép: Nagy Bernadett magabiztosan nyerte meg a döntőjét (Forrás: MBSZ/UWW)
Ilja Skondric, Attila edzője és menedzsere megfeszített ütemtervet állított fel neki, szinte havonta meccselt. Ahogy ma sem, pár éve sem lehetett megélni csak a bunyóból, Pumukli Ausztriába járt át mezőgazdasági melót nyomni, krumpli és hagymapakolást követően esett be a pozsonyi, nyitrai és bősi edzésekre. A kemény munka és a vérrel, izzadsággal rövid idő alatt szerzett rutin egyre komolyabb gálákra és meccsekre repítették Attilát. Az Európában igencsak gyerekcipőben járó MMA Csehországban és Lengyelországban mutatott leginkább pofás gálákat magáról, a Heroes Gate Prágában és a KSW bulik lengyel barátainknál egyre növekvő népszerűségnek örvendtek. Sőt, a lengyelek olykor a Pride Fc egykori gáláit idéző képi- és hanghatásokat követve, no meg nemzeti hősként tisztelt nevek mentén (Mariusz Zbigniew Pudzianowski) szerződni tudtak befutott TV-csatornákkal is. MMA: Prágában is nyert Végh Attila | Monokli. A két évvel ezelőtti indulását követően vehettétek fel igazán a fonalat Attila karrierjével kapcsolatban, folyamatosan követtük bunyóit, európai portyázásait.