Lenin Kohászati Művek – 10 Hely, Ha Már Kimozdulnál, De Még Kerülnéd A Tömeget | Cosmopolitan.Hu

Inzertszöveg: A diósgyőri Martinban (Roszik Gyula, Szvoboda László) Elhangzó szöveg: A Diósgyőri Lenin Kohászati Művek helytállt a termelési csatákban. Egyik legfontosabb üzemrésze, a Martin most mégis elmaradt a havi terve teljesítésében. A November 7-e kemence B műszak brigádja 360 tonna acéllal adósa az országnak ebben a hónapban. Az Április 4-e kemence B műszak brigádja havi tervét csak 74%-ra teljesíti. A diósgyőriek vegyenek példát Mertusz István sztahanovista acélgyártó mesterről! Korábban érkezik munkahelyére, hogy legyen ideje Silimon elvtárstól átvenni a kemencét és az éppen beolvadás alatt álló acél minőségét megvizsgálni. De korán érkeznek brigádjának tagjai is. A műszak megkezdése előtt öt perces tanácskozást tartanak. Ezalatt Mertusz elvtárs tájékoztatja őket is a kemence és az acél állapotáról. Miközben az átvett adag olvad, László Barnabás és Iván Gyula a kemence sérült falát megjavítják, nehogy értékes hő vesszen kárba. Odakészítik az adagokat is, hogy a közeli csapolás után rögtön el lehessen kezdeni a berakást.

1. **Lenin Kohászati Művek - Diósgyőr bronz plakett. (meghosszabbítva: 3145113737) - Vatera.hu
2. MTVA Archívum | Ipar - A Lenin Kohászati Művek látképe
3. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Fonyódliget. Lenin Kóhászati Művek Gyermeküdülője
4. MTVA Archívum | Ipar - Lenin Kohászati Művek
5. Gánti bauxitföldtani park
6. Gánti bauxitföldtani park belépő
7. Gánt bauxitföldtani park.com

**Lenin Kohászati Művek - Diósgyőr Bronz Plakett. (Meghosszabbítva: 3145113737) - Vatera.Hu

Fukasz Vencel brigádtag megigazítja a kiálló darabokat, hogy a berakásánál ne történjék fennakadás. Mertusz elvtárs és brigádja havi tervét nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is teljesíti. Jó eredményüket fegyelmezett munkájuknak és a műszaki előírások pontos betartásának köszönhetik. Martinászok, kohászok! Kövessétek példájukat! Kivonatos leírás: A Lenin Kohászati Művek (LKM, később DIMAG, Diósgyőri Acélművek) kohászati kombinátja, gyárépületek füstölgő kéményekkel. Munkaképek (rakodóhíd, gyárudvar, anyagmozgatás darukkal, dolgozó öntőmunkások: mintavétel, adalékanyag lapátolása, műszakváltás, egyeztető szakemberek (a hátérben táblafeliratok az Április 4-e Kemence teljesítményéről), hulladékanyag (esztergályozási során keletkezett fémforgács) szállítása a kemencéhez daruval, az olvadt acélt szemrevételezése sötétített üvegen keresztül). Kapcsolódó témák: - Szakmai címkék: Kapcsolódó helyek: Személyek: Nyelv: magyar Kiadó: MHDF Azonosító: mfh-53-31-01

Mtva Archívum | Ipar - A Lenin Kohászati Művek Látképe

A gyár egyre korszerűbbé vált, 1879-ben bevezették a Siemens–Martin-, 1882-ben a Bessemer- acélgyártást. A második világháborút követően az állam nehézipari központtá kezdte fejleszteni Miskolcot, amelynek akkor már Diósgyőr a része volt. Az ekkor Lenin Kohászati Művek (LKM) kohászati kombinát a megye legnagyobb munkaadója volt, és egyre jobban korszerűsítették: 1975-ben nemesacél-hengermű épült, majd a kombinált acélműben oxigénbefúvásos LD-konverter (ami folyékony nyersvasból állít elő acélt), UHP elektromos ívkemence és ASEA üstmetallurgiai berendezés, 1982 -ben folyamatos acélöntő berendezés, 1985-ben tekercshúzó és foszfátozó üzem. 1989-ben jött létre az LKM helyett a Diósgyőri Metallurgiai és Alakítástechnológiai Gyárak Részvénytársasága, a DIMAG Rt. A gyár egyes részlegei előbb leányvállalattá, majd önálló gazdasági társaságokká alakultak. A privatizáció után [ szerkesztés] A DIMAG Rt-t 1991. december 29-én privatizálták. 1996-ban, egy technológiai váltás részeként leállították a nagyolvasztót és a LD-konvertert, átalakították az UHP elektromos ívkemencét.

Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Fonyódliget. Lenin Kóhászati Művek Gyermeküdülője

Inzertszöveg: Elhangzó szöveg: Lenin Kohászati Művek, Diósgyőr. Észak-Magyarország legnagyobb nehézipari üzemében újfajta eljárást vezettek be a martinacél gyártásnál. A különféle ércek felhasználása mellett az acélgyártás egyik fontos kelléke a hulladék vas. Ennek berakása és megolvasztása igen hosszú ideig tartott. Nemrég előfrissítő kemencét helyeztek üzembe, melyben a nagykohóból szállított nyersvasból 30-35 perc alatt kiégeti a fölösleges szilíciumot és mangánt. Az így nyert félkész terméket hulladék vas helyett adagolják a martinkemencébe. Ennek az eljárásnak a segítségével az üzem havonta 1500 tonnával több acélt termel. Kivonatos leírás: Diósgyőr, Lenin Kohászati Művek látképe. Munkaképek: Martin kemencéket etető munkások és gépek. Kapcsolódó témák: - Szakmai címkék: Kapcsolódó helyek: Személyek: Nyelv: magyar Kiadó: Azonosító: mvh-56-16-01

Mtva Archívum | Ipar - Lenin Kohászati Művek

2013. április. 20. 10:43 Szabó M. István Autó Miskolcról indult a Peugeot szuperautó tervezője Minden akkor dőlt el, amikor Bocsi Attila gyerekként egy Lancia Stratos modellt kapott születésnapjára. Addig nem volt gond, amíg úgy látszott, hogy mint minden fiú, szeret autókat rajzolgatni. De az autódizájner ezt nem is akarta kinőni. És bár ma már tervezőműhelyben a Stratoshoz fogható autócsodák nem születhetnek, ám a gyerekkori álomhoz nagy vargabetűkkel megérkező tervező elégedett.

Diósgyőri Acélművek Típus Korlátolt Felelősségű Társaság Alapítva 1770. július 28. Megszűnt 2009. február 23. Székhely Diósgyőr-Vasgyár, Magyarország Iparág acélgyártás, kovácsolás, hengerlés Diósgyőri Acélművek Pozíció Magyarország térképén é. sz. 48° 05′ 41″, k. h. 20° 44′ 24″ Koordináták: é. 20° 44′ 24″ A Diósgyőri Acélművek weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Diósgyőri Acélművek témájú médiaállományokat. A Diósgyőri Acélművek egykor az ország egyik legnagyobb kohászati komplexuma, Miskolc legnagyobb munkaadója volt. Története [ szerkesztés] A kohászat hosszú múltra tekint vissza a térségben: kezdete Mária Terézia 1770. július 28-án kelt rendeletétől datálható, melyben megalapította a "Hámor Vas-mű" vasverő hámort és Fazola Henriket, a kor kiemelkedő szakemberét nevezte ki vezetőjévé. Fazola épített egy kohót Ómassán, ami 1828-ig működött. Ezután fia, Fazola Frigyes építette fel az újmassai őskohót, ez 1866-ban szüntette be termelését. Az Őskohó ma ipari műemlék. Innen költözött át a gyár helyszűke miatt Diósgyőr-Vasgyárba 1870-ben.

Fejér megye Az egykori bányatelepülésekről komor kép él bennünk: szegényes viskójú falvak, melyek számtalan családi tragédiát rejtenek. Bányákban dolgozó gyermekekét, a bányajáratokban, vagy a bányászbetegségekben elhunyta családfők emlékét. Ezzel ellentétben, a már nem működő bányák környezete, mára csodás természeti kincseket alakítottak ki. A legjellemzőbb talán a kristálytiszta, kéklő-zöldellő vizű bányatavak látványa, mely bennünket nagyon lenyűgözött Tarcalon. De ilyen a mai úti célunk is: Gánton az egykori bauxitbánya területén kialakított Bauxitföldtani Park. Az egykori bányász települések közül sokban – részben a turizmusnak köszönhetően – már nyomát sem lelni az egykori bányászfalu jellegnek. Gánti bauxitföldtani park belépő. Házaik takarosak, településképük rendezett, és nem csak, hogy csalogatók, de egyenesen marasztalók. Ezt tapasztaltuk Gánton is, már maga a település is gyönyörű. Gánton 1926-ban kezdődött a bauxitbányászat, mely 36 éven keresztül adott munkát a környék lakóinak. A bauxitot Balás Jenő székely bányamérnök fedezte fel, és elsősorban a német hadipar repülőgépgyártása profitált belőle.

Gánti Bauxitföldtani Park

Dég település már közel ezer éve lakott, a neve az Árpád-korban használt német eredetű (Deeg, Degu) személynévből származik. Igazán fejlődésnek a 18. század második felében indult, amikor itt telepedett le a Festetics család. A 19. század elején a grófi család nagyszabású építkezésbe kezdett, megépült az uradalmi központ, kastélyok és kialakult a kastélypark. A Festetics-kastélyt övező park tavának szigetén álló, hollandi ház nevű különleges épületet 1891-ben, egy korábbi épület helyén emelték Festetics Pál idején. Hangsúlyosabb része az emeletes főrész, erre merőleges a földszintes szárny. Gánti bauxitföldtani park. Az emeletes részt kétfelől magas, tört íves oromzat fogja közre. A vöröstéglás, németalföldi stílusban épült ház igazi kuriózum hazánkban. Földszintes része tehénistállóként szolgált, emeletes részében pedig a tüdőbeteg Festetics Andorné számára berendezett lakosztály kapott helyet, mivel az ammónia tartalmú istálló levegőjét és a frissen fejt tejet gyógyító hatásúnak tartották. A szigetet eredetileg dróton áthúzható csónakon lehetett csak megközelíteni a kastély felől, a ma is látható gyönyörű fahíd csak később épült.

Gánti Bauxitföldtani Park Belépő

A kiállítási udvaron a szállításban használt eredeti csille (1 m3), iparvasúti kocsi (5 m3), gőzmozdony (IMRE) sínpárra helyezve látható. A bányabeli anyagmozgatásra használt lóvontatást "leváltó", a bányamakettben bemutatott villamos mozdony korszerűbb változata is megtekinthető itt. A táró művelésű bauxitbányákban használt mozdonnyal a "népes" vagonok hozzácsatolásával személyszállítást is végeztek. Megtekinthetők továbbá a bányaművelési szintek közötti anyagmozgatást segítő kézi, elektromos és sűrített levegős hajtású vitlák (csörlők), sűrített levegőt előállító kompresszor és nagyméretű bányavíz szivattyúk is. A Dunántúl páratlan kirándulóhelyén olyan érzés, mintha a Marson járnánk. Tipp: érdemes váltócipőt csomagolni. A jellegzetes vörös por nagyon ragaszkodó... Hasznos információk Cím: 8082, Gánt Bányatelep 1. Telefonszám: +36 22 354 485, +36 99 312 667 E-mail: BELÉPŐJEGY: Felnőtt: 800 Ft Nyitva tartás: Tanösvény: egész évben szabadon látogatható Múzeum: ápr. – okt. : kedd – vasárnap: 10-18 óra között

Gánt Bauxitföldtani Park.Com

A Dunántúli-középhegység bauxittelepei általában karsztos kőzetek mélyedéseiben, töbreiben estek csapdába, ahová folyóvízi szállítás útján kerültek. Később betemetődtek, hogy aztán a bányászkodás során lássanak újra napvilágot. A Bauxitföldtani parkon egy tanösvény vezet körbe, melynek 13 állomásán információs táblákat olvasva tájékozódhatunk a helyszín geológiai jellegzetességeiről és bányászati múltjáról. A gödör falain helyenként a kőzettestek elmozdulásáról tanúskodó vetőkarcokat is láthatunk. Esztergom: Bauxitfelfedezés a BEBTE-vel. A vöröslő, földöntúli tájban kanyargó tanösvény végigjárásához 1-2 óra szükséges. A Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum bejárata előtt korabeli gőzmozdonyt, bányában használt villanymozdonyt és csilléket szemlélhetünk meg közelről. A múzeum belsejében fényképek és ábrák segítenek elképzelni az egykori bányászéletet, miközben a táró alagútjában sétálunk. Megtekinthetünk kézi és gépesített bányaeszközöket - köztük benzines teherautót is. A szénbányákkal szemben ugyanis itt ilyen üzemű járművek használata is lehetséges volt.

Gánt vöröslő földje, az Európában is ritkaságnak számító Bauxitföldtani Park 10:34 | Csodálatos Magyarország - Belföld A gánti Bagoly-hegy egykori külszíni bauxitbányában ma egy kiépített, 3, 5 kilométeres tanösvény vezet végig. Gánt vöröslő földje, az Európában is ritkaságnak számító Bauxitföldtani Park appeared first on

Monday, 15 July 2024

Tesco Gyógyszertár Gödöllő