1859. JÚNius 24. | A SolferinÓI Csata - Altmarius | Dr Hagyó László

Május 8. : a Vöröskereszt alapítójának születése napja (1828) - Helsinki Figyelő "Lombardia kórházaiban meg lehetett tanulni, fel lehetett mérni, milyen árat kell fizetni azért, amit az emberek büszkén dicsőségnek neveznek" – írta Jean-Henry Dunant (1828–1910) a solferinói csata borzalmainak láttán. A nemes lelkű svájci férfiú egyike azoknak a filantróp üzletembereknek, akik akár teljes vagyonukat és egzisztenciájukat hajlandók feláldozni valamilyen életbevágóan fontos ügyért. Ő a háborút tekintette az emberiség legfontosabb problémájának. (Hangos változat, podcast itt. ) Gazdag genfi családba született. Világképében központi elemnek számított Kálvin predestinációtana. Életcélja volt, hogy az Istentől kapott képességeivel és lehetőségeivel minél jobban sáfárkodjék, és lehetőség szerint akár az egész emberiség ügyét szolgálja. Radikális volt, de vallási értelemben egyáltalán nem volt elvakult. A solferinói csata 2. A katolicizmushoz köthető altruista gyakorlatokat is példaértékűnek tekintette. A XIX. századi ember a háborúra elsősorban mint lehetőségre tekintett, nem pedig mint erkölcsi botrányra vagy a lehető legrosszabbra, az apokalipszisre.

• A solferinói csata 2
• Vívómúzeum - OSC Vívóterem belépő - infók itt

A Solferinói Csata 2

Ezek nem csupán nemes gesztusok, többek azoknál, merthogy a cselekvő szolidaritás értelmet ad a gyakran céltalannak és kisszerűnek tűnő emberi létezésnek. #emberijogikalendarium #emberijogok2019 Megosztom másokkal

A foglyok – kiváltképp a II. világháború alatti viszonyokhoz képest – rendezett körülmények között vészelték át ezt az időszakot, a békekötés után pedig szabadon visszatérhettek hazájukba. A Regisztráljon és olvassa a teljes cikket! Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat a Rubicon Online-on.

Az előadás a történet különbözői szálait szervesen szövi egybe, úgy, hogy valójában ez egy Hamlet-történet legyen, de azért közben beszéljen a magas művészetről és a színház a színházban helyzetről is. Bíró Bence Térey özvegye, Harmath Artemis szerint Dömötör András nagyon alázatosan állt a szöveghez és az eredeti szerzői üzenethez, így a színpadi műben is oda kerültek a súlyok, ahová a regényben. Németh Gábor író "félszeg" laudációja a Káli holtak ról így hangzott: "Nincs darab, látványpékség van. Nem írnak az írók, nem írják meg, mi a kotta, mi a stájsz. Vívómúzeum - OSC Vívóterem belépő - infók itt. Szegény színházaknak úgy kell kitördelni régi szerzők szájából az aranyat. Hát most van. Dömötör új járatokat nyitott a szövegből. A csúcsformájukat hozó színművészek testbeszédre fordítják Térey szenvedélyesen szeszélyes társadalom- és emberismeretét. És közben úgy múlik el négy óra az életedből, hogy egyetlen pillanatát sem tartottad fölösleges időtöltésnek. " Az Index Sebestyén Abával készített interjúját hamarosan olvashatják. (Borítókép: Bíró Bence, Márton László, Radnóti Zsuzsa és Sebestyén Aba.

Vívómúzeum - Osc Vívóterem Belépő - Infók Itt

A Kortárs Magyar Dráma-díjat az idén Márton László, Sebestyén Aba és Barabás Olga, illetve a Dömötör András, Bíró Bence szerzőpáros kapta. Utóbbiak Térey János regényét, a Káli holtakat adaptálták színpadra, így ez esetben az elismerés a 2019-ben elhunyt író-költőre is emlékezik. 1967. február 24-én nem kisebb drámát mutattak be, mint Örkény István Tóték ját, és Tóték azóta dobozolnak rendületlenül a hazai színpadokon, határon innen és túl, kőszínházakban és független társulatok koptatta deszkákon. Ez az a nap, amikor hagyományosan kiosztják a Kortárs Magyar Dráma-díjat, amelyet Örkény özvegye, Radnóti Zsuzsa alapított, Kossuth-díja egy részét szánva az elismerésre. A díjat először 2019-ben ítélték oda az Egy piaci nap című művéért Závada Pálnak. Idén a díj nagyon széles körből merített, érinti a regény műfaját is (két díjazott dráma eredetije regény), a határon túli irodalmat (Bódi Attila és Sebestyén Aba az erdélyi irodalom és színművészet jeles képviselői), és megidézi a nemrég távozott, maga után óriási űrt hagyó író-költőt, Térey Jánost is, hiszen az ő regénye adta az alapot az azonos című, Káli holtak című színdarabhoz.

Sebestyén Aba rendezője is a műnek, és játszik is benne. Székely Csaba író így méltatta: Bódi Attila regénye a Ceaușescu-diktatúrában játszódik, melyben három kamasz felnövését látjuk, közben egy egész nemzedék tragédiáját. A Lázadni veletek akartam remekmű, noha eredetileg nem dráma, igazi ékszerré ez a szöveg Sebestyén Aba keze alatt válik. A harmadik díjazott egy szerzőpáros, Dömötör András és Bíró Bence. Előbbi külföldi próbái miatt videóról jelentkezett be, a díjat Bíró Bence vette át. Ez nem egyszerűen egy színházi díj, hanem a legfontosabb dologról szól, ami színházi kultúrában díjazható, a kortárs dráma ügyéről, ami nekem mindig is nagyon fontos volt. A díjat szeretném Térey János emlékének ajánlani, hiszen ezt a díjat tulajdonképpen ő kapta a Káli holtakra – mondta Dömötör köszönővideójában. Bíró Bence társszerző elmondta: Dömötör András még a regény felénél felhívta Téreyt, hogy szeretné a Káli holtak at színpadra adaptálni, aki egyet is értett a gondolattal. Térey a POSZT válogatásélményéből dolgozott, ami erősen érződik a regényen.

Saturday, 17 August 2024

Hajdúszoboszló Tanya Eladó