Alföldi Róbert Mefisztó — Arany Lacinak Című Vers

Öltönyös Isten, sima képű diktátor, kirúgott híradósból lett modernkori próféta: néhány villanás Alföldi Róbert meglepő, gazdag színpadi átváltozásaiból. Az Átriumban az első közös munka, egy vad, nyers, tabudöngető kortárs kabaré, a Mefisztó után Trianon mai hatásait idézik meg Urbán András rendezővel, szabadkai és itteni színészekkel. Alföldi Róberttel a demokrácia tanulhatóságáról, az identitás elvehetetlenségéről, a nagyobb cél érdekében a személyes szempontokon való felülemelkedésről beszélgettünk. A nemzeti keresztény oldal kisajátította magának Trianont, mint a magyarság legnagyobb traumáját a Mohácsi vész óta. A határon túli magyarokat szavazóbázisnak tekintik a hazai politikusok, a kormányoldal a voksturizmust és a halottakat is felhasználja, hogy szavazatokat nyerjen. Alföldi Róbert: A hazaszeretetem elvehetetlen | Jelen. Az élet tálcán kínálja a témát a készülő előadáshoz... Fotó: Bazánth Ivola Mindenféle vetületével foglalkozunk Trianonnak, leginkább azzal, vajon hogyan lehetne megbékélni vele és elrendezni a sérelmeket. Egyáltalán nem biztos, hogy bármelyik oldalnak igaza van, és jogosan kér bármit számon a másik oldalon.

• Alföldi Róbert megtér, pártot alapít, és örökbe fogad féltucat vajdasági színészt - jó
• Index - Kultúr - Alföldi Róbert színészt alakít a Mefisztó című zenés kabaréban
• Alföldi Róbert: A hazaszeretetem elvehetetlen | Jelen
• Cifra Laci – Wikiforrás
• Arany Lacinak – Wikiforrás
• Tompa Mihályhoz (Arany János) – Wikiforrás
• Annó mikor felelni kellet elsirtam magam, mert elfelejtettem az utolsó 3 versszakot. : FostTalicska

Alföldi Róbert Megtér, Pártot Alapít, És Örökbe Fogad Féltucat Vajdasági Színészt - Jó

Urbán András Szerbiából jön, ahol a színház nagyon erősen fogalmaz, beleáll, vállalja a felelősséget, nem próbál semmilyen módon sem áthallásokkal dolgozni. Azt gondolom, hogy minimum ilyen stílusban kell beszélni társadalmi problémákról. A magyar színházban inkább azt szeretik az alkotók és a nézők is, ha kicsit megfejtősebb. – Az Átrium Mefisztó-átirata egyfajta önreflexió mindkét oldal, a hatalmat elszenvedők és a hatalmat gyakorlók gyávaságairól, megalkuvásairól a művészetben. Alföldi Róbert megtér, pártot alapít, és örökbe fogad féltucat vajdasági színészt - jó. – Amikor olyan helyzet van, hogy a hatalom mindenbe beleszól, fontosak a személyes döntéseid. Soha nem csináltam titkot a véleményemből, abban, hogy a szakmánk mélypontra jutott, mindannyian vastagon benne vagyunk. Ne csodálkozzunk, ha bizonyos helyzetekben meghozott választásainknak van következménye. A kommunikáció hiányán túl szerintem nagyon sokat ártott a színházi világnak, hogy mindenki szereti fényezni, tökéletesnek hinni magát. Az évek során adódtak helyzetek, amikor fel kellett volna venni a telefont, és vállalni akár rossz szájízű beszélgetéseket is.

Index - Kultúr - Alföldi Róbert Színészt Alakít A Mefisztó Című Zenés Kabaréban

A zsigereinkig hatol, önvizsgálatra késztet. Az általa játszott figurát egyszerre megsajnáljuk és meggyűlöljük. Körülötte öt színésznő alakít minden szerepet. Hartai Petra, Huzella Júlia, Nagyabonyi Emese, Péterfy Bori és Tornyi Ildikó, mindannyian külön színt képviselnek. Önazonosak, karakteres személyiségek, ugyanakkor a színházi gépezet és túlkapások áldozatai is. Egyszóval színészek! Index - Kultúr - Alföldi Róbert színészt alakít a Mefisztó című zenés kabaréban. Különösen tanulságos az a jelenet, amelyben egymásról jelentenek. Ebben sok minden összesűrűsödik. Saját neveket használnak az előadásban. Közben eljátsszák, hogy mennyire szeretik egymást, miközben halljuk a "jelentések" szövegeit. A disszonáns helyzet, igencsak ismerős. A túlélés számít, az mindent felülír. Erkölcsöt, morált, önbecsülést. És aztán szinte fülünkben halljuk Hendrik Höfgen klasszikussá vált önfelmentését: én csak egy színész vagyok. Infó: Mefisztó A Kultúrbrigád és az Átrium produkciója Rendező: Urbán András

AlfÖLdi RÓBert: A Hazaszeretetem Elvehetetlen | Jelen

Jelenetfüzéreket, de a regény momentumai azért olykor felvillannak. A produkció rendezője vajdasági, ő Budapestre jött, hogy megrendezze az előadást. Urbán András színháza szabad és provokatív. Lehet szeretni, vagy elutasítani, de mindenképp hat a nézőre. Ez történik a Mefisztóval is, csakhogy, mintha most még nagyobb határátlépéseket élnénk át. A nézőt rögtön fel is szólítják, hogy harapjanak! De itt a színpadon harapnak. Na persze nem csak bántás van és harapás, hanem például zene is: egy trió (Gátos Iván zongora, Nagy Zsolt dob, és Studniczky László basszusgitár) élőben kíséri a játékot, sőt az egyik jelenetben úgy érezhetjük, mintha Péterfy Bori-koncerten lennénk. A díszlet is egy orfeumra, vagy kabaréra utal. Inspirálóak Pető Kata jelmezei és élvezhető Widder Kristóf koreográfiája. A színészek alapvetően különböző témákra improvizálnak. Nagyon sok az ötlet. Elhangzik például az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, hallunk gyűlölködő kommenteket, az egyik jelenetben a Mefisztó verbálisan és fizikailag is megalázza a színészeit.

– Azt gondolom, hogy ha nem is szó szerint a Klaus Mann-regény, de maga a Mephisto-problematika nagyon is benne van a mi előadásunkban. Az, hogy a Mephisto aktuális, nem újdonság. Urbán András rendezőnek a társadalomelemzésétől vagy a társadalmi problémákhoz való hozzáállástól, nyíltságáról és expresszivitásától tud még inkább arról szólni, amiben élünk. Egy nagyon pontosan megtalált stílusban, erővel, kétségbeeséssel, hangosan. Aki bármennyire is ismeri az ő munkásságát, tisztában van azzal, hogy az előadásai nagyon politikusak, a szó állampolgári értelmében, amit én is nagyon fontosnak tartok a színházban. Pont annyit változott a világ az elmúlt tíz évben, hogy az én kvázi halkabb, klasszikusabb formájú Mephisto előadásom alapanyaga ma, Urbán fogalmazásmódjával, intenzitásával, mindenféle finomkodást nem tűrő nagyon kemény helyzetfelmutatásaival sokkal inkább zsigerien tud megszólalni. – Rokonságot érzel Urbán tabudöngető, provokatív színházával? – Engem lenyűgöz az András "balkáni" színházának furcsa, csodálatos kulturális keveredése.

Laci is mindaddig költözködött, Míg a kése végre benne törött, Űzőbe vették őt, mint a vadat, Törvény szolgált fejére igazat, Nem volt rajta halálos nyavalya, Ép létére ő mégis meghala, Elevenen vitték temetőre, Útmelletti kopár dombtetőre, Magasra ment, s ott egy szegen akadt, El lehetett járni lába alatt, Szóval: kimúlt vármegye költségén, Főbiró prédikált temetésén.

Cifra Laci – Wikiforrás

Hű, mi fürge, Mint szalad! Pillanat, S odabenn van, Benn a lyukban. A mi emberünk se' rest, Odanyargal egyenest A lyuk mellé, S beleönté A veder vizet; Torkig tele lett. A szegény kis ürge Egy darabig türte, Hanem aztán csak kimászott, Még az inge is átázott. Annó mikor felelni kellet elsirtam magam, mert elfelejtettem az utolsó 3 versszakot. : FostTalicska. A lyuk száján nyakon csipték, Nyakon csipték, hazavitték, S mostan... Itt van... Karjaimban, Mert e fürge Pajkos ürge Te vagy, Laci, te bizony!

Arany Lacinak – Wikiforrás

Ez volt a viselete. Mint a holló, fényes, barna, Kontyra szedett hosszú haja, Sürű szemöldöke sugár, Két nagy szeme, mint a bogár, Nyíló pipacs az orcája, Csókra hívó picin szája, Gömbölyű kar, domború mell, Darázsderék, hószín kebel, Magasra nyúló növése, Gangos teste lebbenése: Ilyen arca, termete. "Hej kincsem, galambom, hol mulattál, Hogy engem oly soká magán hagytál? Hiszen nemde, Bakony szép virága, Te vagy a kocsmáros Panni lánya? Cifra Laci – Wikiforrás. " Cifra Laci ezt jól ki sem mondta, Pannikát már szépen átkarolta. "Hogy is van az a bakonyi nóta? Vedd elő, ha a szél el nem hordta", Igy kiáltott Laci a dudásnak, S neki eredt a fris magyar táncnak, Egy gondolat, s nincs a szűr nyakában, Járja egy szál üngben és gatyában. Szembe állva aprózza Pannika, S meg-megpördül, mint a szélkarika, Majd elkapja Laci és forgatja, Hol ide, hol oda mártogatja. S hogy megrakta minden cikornyáját, Leült, mellé húzván Pannikáját, Kalapját az asztalra levágta, S szívkapuját ily szókkal kitárta: "Ha nem mondom is, rózsám, ki vagyok, Látod, hogy én szegény legény vagyok, Aratok, ahol nem is vetettem, Ha vígadok, más búsul helyettem, Selymet, gyolcsot ide az erdőbe Zsidó és tót behozzák előmbe, Kasznár, ispán éléskamarája Közös velem bora, szalonnája.

Tompa Mihályhoz (Arany János) – Wikiforrás

Ninini: Ott az ürge. Hű, mi fürge, Mint szalad! Arany Lacinak – Wikiforrás. Pillanat, S odabenn van, Benn a lyukban. A mi emberünk se' rest, Odanyargal egyenest A lyuk mellé, S beleönté A veder vizet; Torkig tele lett. A szegény kis ürge Egy darabig türte, Hanem aztán csak kimászott, Még az inge is átázott. A lyuk száján nyakon csipték, Nyakon csipték, hazavitték, S mostan... Itt van... Karjaimban, Mert e fürge Pajkos ürge Te vagy, Laci, te bizony!

Annó Mikor Felelni Kellet Elsirtam Magam, Mert Elfelejtettem Az Utolsó 3 Versszakot. : Fosttalicska

Már hanyatlott a nap nyugovóra, Még sem jött a pandúr kézfogóra, Vagy ha jött is, más úton kerűle, Cifra Laci új gondba merűle, S gyilkos lassúsággal elsunnyogva, Behúzódott a sűrű pagonyba. És eltűnt az éjnek homályában, Ki merné most kisérni nyomában? Sötét igen az erdő sátora, Ha nem világítja hold sugara, Csak orzó vad és bujdosó legény, Igazul el tekergős ösvényén, És aki les vadat és bujdosókat, Ösmer benne minden szöget-lyukat. De mily zaj ez, milyen rivalkodás? Egymást éri a puskaropogás, Laci aligha meg nem ütközött, Nagyon lángol ott a nyíres között, S hogy elnémult a sürű puskaszó, Keveregve hallik sok kemény szó, S a zaj elhúzódva a pagonybúl, A veszprémi országútra vonúl. * Most is fenn áll a bakonyi csárda, Van bora, kenyere, szalonnája, Pihenést ad fáradt utazónak, Néha rejteket a bujdosónak. De miolta haraggal elmene, Cifra Laci, nem fordult meg benne, A nyalka fi vajh hová lehetett? Hogy Bakonyban híre is elveszett. Rosz kenyér a bujdosó kenyere, Nincsen neki se nyugta, se helye.

1908 Utánzatok, aktuális strófák, személyes jellegű versek 1 Körös vize folyik csendesen, De ezután ez már nem leszen, Hajók járnak rajta, ő pedig Nagyzási mániába esik! 2 A melegnek megtiltani nem lehet, Hogy ne legyen a harmincnyolc fok felett, De a sugárcsőnek megtiltja a szemérem, Hogy spricceljen Bémer és egyéb téren! 3 Rácz Lacinak nem tudom Hányadik fia Boldogít most tégedet, Szép Pannónia. Még muzsikál is hozzá A fene gyerek, Én meg elverem a pénzt, Fene egye meg! 4 Káka tövén költ a ruca, Zöldfában terem a múzsa, De ahol a Rédei Szidi párja terem, Azt a színkört nem ismerem! 5 Térdig jártam a rózsában, A virágcsatában, Hej, de az új húszkoronást, Sehol se találtam! Tisztelt Hofbauer Pál úr, Vegye e poémát S küldjön postafordultával Egy tiszteletpéldányt! 6 A Simplicissimus nevű lap Minket csak úgy vadak közt emleget, Eszünkbe jut az Allgemeine, Ez meg kutyának nevezett. De megmondotta Arany János, Kinek nincs párja német nap alatt, "Vigyázat, tisztelt Allgemeine, Ne bántsuk a kutyát harap! "

Saturday, 3 August 2024

Bérelt Vonali Internet Szolgáltatás