Első Magyar Orvosnő – Békekoncert Lesz Az Ukrajnából Érkező Menekültekért Budapesten, Itt A Plakát

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született a sorban ötödikként 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség. ) 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. A házasság boldogtalan volt, Vilma sokat maradt egyedül, és a vagyont elkártyázó, párhuzamos viszonyt folytató férj még a néhány tudományos szaklap és az éjszakai gyertyavilágítás árát is felrótta neki. Az esküvő után egy évvel fiuk született, akivel azonban anyja a kor nemesi szokásai miatt nem sokáig foglalkozhatott: anyósa ragaszkodott hozzá, hogy nevelőnőt fogadjanak. Mivel Magyarországon a nők nem járhattak egyetemre, Vilma – fájdalmas döntést hozva: a kis Gyurkát ideiglenesen hátrahagyva – Zürichbe utazott tanulni.

• Első magyar orvosi es
• Első magyar orvosi video
• Március_15_plakát_2018 - Balassi Bálint Művelődési Ház és Könyvtár

Első Magyar Orvosi Es

"…az én kardom a tudomány, az én pajzsom a munka…" 170 éve született Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, a magyarországi nőképzés ügyének kiemelkedő alakja. Hugonnai Vilma (több helyen Hugonnay néven szerepel) 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben egy grófi család ötödik gyermekeként. Apja szentgyörgyi gróf Hugonnai Kálmán, anyja tomesti Pánczély Riza volt. A szeretet hiányát korán megtapasztalta, mert tüdőbeteg édesanyja gyermekeit – a fertőzés veszélyétől tartva – naponta csak néhány percig láthatta. Vilmát házitanító oktatta, majd egy leánynevelő iskolába került, és 18 évesen férjhez ment a nála húsz évvel idősebb Szilassy György földbirtokoshoz. Rövid ideig Vasadon éltek, majd Pándra költöztek, ahol az ifjú feleség sokszor töltötte napjait magányosan. Unalmát enyhítendő szépirodalom helyett orvosi könyveket tanulmányozott, és gyógyította a körülötte élőket. Egy újsághirdetésből tudta meg, hogy a zürichi egyetem orvosi fakultásán nőket is képeznek, s külföldieket is felvesznek.

Első Magyar Orvosi Video

A Bábaképző Intézetben is oktatott, és kiterjedt egészségnevelői munkát folytatott. A korszerű egészségügyi ismereteket privilegizált és alávetett helyzetű nőknek egyaránt igyekezett közérthető nyelven átadni. Számos szakmai publikációja közül legismertebbé A nő mint háziorvos c. könyve (átdolgozott fordítása) vált. A hímsoviniszta politikusoktól később sem szabadult, 1907-ben például Kmetty Károly képviselővel volt kénytelen vitázni. Kmetty megrettent a szerinte túlságosan sok hallgatónőtől (akik akkor is csak kétszázan voltak, a többezer férfi hallgató mellett), és a jelenségben egy új nőtípus, a "női szörnyeteg" megjelenését látta. Hugonnai egyebek mellett kifejtette, hogy a nők kenyérkereső munkája és a házasfelek egyenlő műveltségi szintje a családi élet szempontjából inkább még előnyös is, egyben arra is kitért, hogy a nehéz fizikai munkától bezzeg soha senki nem féltette a nőket. Nem a nők létesítették a "feminismust", hanem a férfiak, midőn buzdítják, serkentik a nőket méltányos jogaik kivívására - írta.

1822-ben hivatali szolgálatai fejében még grófi címet is nyert. Vilma alapfokú tanulmányait otthon, magánúton végezte, majd pedig Pestre került, a fiatal úrhölgyeket nevelő Prebstel Mária bentlakásos intézetébe. Ebben az időben, bár Vilma okos és tanulni vágyó lány volt, még szóba sem jöhetett a gimnázium, az érettségi, pláne az egyetem, hiszen csak az lehetett az egyedüli céljuk az ifjú hölgyeknek, hogy mielőbb férjhez menjenek. Pedig Vilmát, akit erre édesanyja is ösztönzött, erősen vonzották a természettudományok. Görögül, latinul tanult, és minden szabadidejét a családi könyvtárban töltötte. Tizennyolc évesen, 1865-ben férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. Három fiút szült, de házasságuk nem volt sikeres, mert az ura nem volt a szellem embere, ráadásul gyakran hagyta magukra övéit. Vilma erre az időre már fejébe vette, hogy orvos lesz, egyetemre megy, csak éppen a hazai törvények szerint nő ekkor még nem iratkozhatott be az egyetemre. 1869-ben újságban olvasta, hogy a női jogok tekintetében előbbre járó Svájcban nők is szerezhetnek diplomát.

Mint írták, fénykép bizonyítja, hogy a "rongálást szánt szándékkal követték el". Emellett felszólították Vitányi kihívóját az "aktivistái megfékezésére" és a plakát eredeti állapotának visszaállítására. (Azóta sem tették vissza, helyiek szerint ma reggel is a földön hevert. ) A kormánypárt közösségi oldalon megjelent bejegyzését Muraközi István fideszes polgármester is megosztotta, Lenin-fiúkat, vandál plakátrongálást emlegetve. Március_15_plakát_2018 - Balassi Bálint Művelődési Ház és Könyvtár. Felidézte, hogy emlékei szerint 2018-ban békésen megfért egymás mellett Vitányi és az akkori ellenlábasa, illetve egy évvel később ő maga, illetve és az ellenzéki kihívója a választási kampány során. Reagált a plakátot eltávolító vállalkozó is A bejegyzése alatt szólalt meg a plakáthelyet lebontó vállalkozó – mondván "muszáj reagálnia", és leírta a történteket a saját szemszögéből. Eszerint 20 éve egy helyi autószalon-tulajdonos kérte tőle, hogy elhelyezhesse óriásplakátját az udvarán a kereskedése népszerűsítése céljából. Ehhez elmondása szerint ingyen járult hozzá.

Március_15_Plakát_2018 - Balassi Bálint Művelődési Ház És Könyvtár

Bár a bútorok hangulata visszarepít minket az időbe, a minőségi alapanyagok használata ellensúlyozza a "régiség" érzetet. Ebbe az összeállításba egy korhű kultúrtörténeti kincset, egy kultikus film bemutatójára készült plakátot képzeltünk el. A plakát műfajának gyűjtése nagy erőkkel van jelen a jelenlegi, hazai műtárgypiacon is. Igazi különlegességek bukkannak fel egy-egy modern művészeti árverésen. De az egyik legnagyobb aukciósház rendszeresen szervez kifejezetten plakátokból összeállított árverést. Sőt, jónéhány olyan galériát is találunk, melynek profiljába ez a művészeti ág tartozik, ami iránt külföldről is nagy az érdeklődés. A kiválasztott műtárgy-plakát John Cassavetes Premier című, 1977-es filmjéhez készült. Filmtörténeti érdekesség, hogy hazánkban már egy évvel később látható volt a mozikban, ami akkoriban nagyon gyors dolognak számított. Március 15 plakát. A plakát grafikusa Rényi Katalin. A művésznő 1951-ben született Budapesten. Munkácsy-díjas festő, aki férjével, Baska József fel együtt a művészetnek szenteli életét.

Alkalmazott grafikai szakon diplomázott 1975-ben. Így, már pályája kezdetekor számos film, kiállítás és információs anyag grafikáját kivitelezte. Rendszeres kiállító és aktív művészetoktató is egyben. A Premier plakátja velősen ragadja meg a film cselekményét. A főszereplő, Myrtle Gordon ünnepelt színésznő szélsőséges érzelmeit vonultatja fel a történet, melyben lelki válságok, szerelmek és elfojtások is szerepet játszanak. A gyötrődő nő kifejező portréja remekül sűríti össze egyetlen képkockába a teljes film mondanivalóját. A plakát további érdekessége, hogy két méretben is kivitelezték, így az enteriőr berendezéséhez igazítva A/2 (60×42 cm) és A/1 (83×58 cm) méretben is megtalálható. A kényelmes fotel és a mozivilágot megidéző kiegészítőkkel ellátott enteriőr ideális terep minden filmimádó számára! Szerző: Art Advisory Budapest

Friday, 2 August 2024

Kakaós Pudingos Süti