Gardner Intelligencia Teszt, Csiperke Gomba Termesztése

Ez a fajta intelligencia leginkább írókra, költőkre, újságírókra, motivációs előadókra jellemző; az írás, az olvasás, a mesélés szeretete nagyon erősen él bennük, változatos a szókincsük, remek a beszédkészségük. Logikai-matematikai intelligencia A logikai-matematikai intelligencia absztrakt, szimbolikus gondolkodásmódra utal, a rejtett összefüggések elemzésére, a számok világában való tökéletes eligazodásra. Gardner intelligencia teszt miskolc. Az ilyen emberek szeretik a fejtörőket, logikai feladványokat, érdeklődnek a minták, a kapcsolatok, a kategóriák, a stratégiák, a kísérletek iránt. Ez a fajta intelligencia matematikusok, tudósok, nyomozók világában keresendő. Fotó:

• Érdekességek – Gomba termesztés

Horward Gardner (Howard Gardner) Született Howard Gardner 1943. július 11. (78 éves) Scranton, Pennsylvania Állampolgársága amerikai Nemzetisége amerikai Házastársa Ellen Winner Foglalkozása pszichológus egyetemi tanár Iskolái Harvard Főiskola (–1965, diplomás) Harvard Egyetem (–1971, doktorátus) Kitüntetései MacArthur Fellows Program Grawemeyer Award (1990) Guggenheim-ösztöndíj (2000) [1] Princess of Asturias Award for Social Sciences (2011) weboldal A Wikimédia Commons tartalmaz Horward Gardner témájú médiaállományokat. Howard Gardner ( Scranton, Pennsylvania, 1943. –) a Harvard Egyetem pszichológiaprofesszora, a többszörös intelligencia elméletének kidolgozója. Életpályája [ szerkesztés] Zsidó származású szülei, Ralph és Hilde Gardner 1938. november 9 -én Nürnbergből az Amerikai Egyesült Államokba menekültek. Howard már az Amerikai Egyesült Államokban született és egy északkelet- pennsylvaniai egykori bányászvárosban nőtt fel. Kitűnő tanuló volt, és tehetséges zongorista, de zenei tanulmányait kamaszkorában félbehagyta.

Gardner nevéhez több mint húsz könyv fűződik, melyeket huszonnégy nyelvre fordítottak le. Többszörös intelligencia elmélete [ szerkesztés] Gardner elmélete szerint az intelligencia nem egységes értelmi képesség. Hétféle, egymástól független intelligenciát különböztet meg: nyelvi, logikai-matematikai, téri, zenei, testi-kinesztéziás és kétféle személyes intelligenciát. A standard intelligenciatesztek az első hármat mérik. Zenei intelligencián többek között a ritmus, hangmagasság érzékelését érti, a testi-kinesztéziás intelligencia mutatója, hogy valaki mennyire bánik ügyesen a tárgyakkal, mennyire tudja kontrollálni saját mozgásait, a személyes intelligenciának pedig két összetevőjét írja le: a személyen belüli és a személyközi intelligenciát. Gardner hozzáteszi, hogy az egyes intelligenciatípusok fejlettségére hatással van az öröklődés és a kultúra is. Gardner 1998-ban további három intelligencia típust állapított meg, a naturalista, spirituális és egzisztenciális intelligenciát. Magánélet [ szerkesztés] 1982 -ben vette feleségül Ellen Winner pszichológust.

Könnyen motivál és hatékonyan vezet másokat. Átlát olyan összetett emberi kapcsolatrendszereket, amelyekben mások esetleg úgy közlekednének, mint "elefánt a porcelánboltban". Hatékonyan kommunikál és gyorsan épít bizalmat. Kiemelkedően jól bánik a gyerekekkel. Hírek emberek: Franklin Delano Roosevelt, Ronald Reagen, Nagy Sándor, Jack Welch, Arnold Schwarzenegger. Gyakran választott szakmák: tanár, cégvezető, óvónő, házassági tanácsadó, üzletkötő, politikus, pszichiáter. A 7 típust körbejárva beláthatjuk, hogy a tehetség sokszínű lehet. Azonban a hagyományos iskolák csak az első két intelligenciatípust mérik. Az IQ tesztek szintén. Egy pillanatra gondoljunk bele, hogy ez mennyire nem helyes. Aki nem fogalmaz jól és a matematikában sem tehetséges, lehet bármilyen más területen kimagasló képességű - emberi kapcsolatokban, sportban, kézügyességben, zenében -, iskolai eredményei legfeljebb közepesek lesznek, és maximum hobbi szinten teljesedhet ki abban, amihez igazán ért. Ha az illetőnek még ezután sem veszik el a kedvét tehetsége kibontakoztatásától, követi a saját útját, és a munkájában is önmagára talál.

Nagyszerűen lát térben, bonyolult helyzeteken is rögtön úrrá lesz. Jól kiigazodik műszaki rajzokon, szabásmintákon és bútor-összeszerelési útmutatókon. Perifériás látásának köszönhetően olyan részleteket is észrevesz, amelyek mások előtt örökre rejtve maradnának. Hírek emberek: Michelangelo, Versace, Gaudi, Rodin, Van Gogh, Munkácsy Mihály Gyakran választott szakmák: divattervező, szobrász, festő, iparművész, műszaki rajzoló, kertépítő, művészettörténész. 4. Zenei / ritmus intelligencia Talán ezek a képességek a legnyilvánvalóbbak. Sok esetben ún. "abszolút hallásról" beszélünk: nemcsak a hangok relatív magasságát ismeri fel, hanem önmagában is ki tud énekelni bizonyos hangokat. Dallamokat első hallásra megjegyez és hibátlanul visszaad. Kiváló a ritmusérzéke, közös éneklésnél épp a megfelelő pillanatban lép be. Szereti a zenét, rendszerint nagy lemezgyűjteménye van, és sokszor hangszeren is játszik. Nagyon jól képes megjegyezni mondókákat vagy rigmusokat, amelyekhez kis dallam vagy jellegzetes ütem tartozik.

A személyes intelligencia Gardner felfogásában a saját érzelmeink, a társas intelligencia mások motivációinak megértési képessége. Mindezek egyre nagyobb szerepet kapnak a modern társadalmak életében. A standard tesztek elsősorban az iskolai képességeket mérik, míg nem feltétlenül az iskolában jól teljesítő gyerekekből válnak sikeres felnőttek. Erre adhat magyarázatot a többszörös intelligencia léte. LPAD teszt Stanford-Binet-skála Az intelligencia mérésére használt első teszt Alfred Binet, francia pszichológus nevéhez fűződik. A francia kormány bízta meg Binet-t egy olyan iskolásoknak való teszt elkészítésével, mely alapján kiszűrhetők a gyengébb képességű gyerekek. Binet gondolkodási és problémamegoldási képességeket feltételező feladatsort állított össze, és egy másik pszichológus, Théophile Simon közreműködésével 1908-ban adta ki (Binet-Simon-teszt). Ezt a korábbi tesztet dolgozta át Lewis Terman, az amerikai Stanford Egyetem pszichológusa egységesítette a tesztek elvégzési módját, és több ezer alannyal elvégeztetve felállította az életkori normákat (1916).

Kelet-Közép-Európa egyik vezető gombaipari vállalkozásaként a Bio-Fungi Kft-nél a legmodernebb, holland típusú, számítógép által vezérelt gombafarmok biztosítják, hogy hozamban és minőségben is versenytársaink előtt tudjunk járni. Az automata rendszer a nap 24 órájában ideális feltételeket tart fenn a gombafejek növekedéséhez, amely nélkülözhetetlen vevőink folyamatos ellátásához. Jelenleg heti 115 tonna friss termesztett gombával látjuk el belföldi és külföldi vevőinket egyaránt, amelyek között több nagy áruházlánc is található. A hatékonyság mellett figyelünk arra is, hogy a gombát a gasztronómia igényeinek megfelelően különböző méretben szedjük le, illetve, hogy frissen kerüljenek az üzletekbe. Érdekességek – Gomba termesztés. A hagyományos fehér és barna csiperke mellett bio csiperkegombát, laskagombát, sárga laskagombát és déli tőkegombát is forgalmazunk. A gombatermesztésben nem használunk vegyszereket, a gombát nem kezeljük növényvédő szerekkel. Egész évben folyamatosan látjuk el partnereinket kiváló minőségű termesztett gombával.

Érdekességek – Gomba Termesztés

Jelentősen növekedett az elmúlt évtizedben hazánk egy főre eső gombafogyasztása ( az étkezési biztosan, a halluciniogénről nincs hivatalos adat). Mindezek mellett a gomba kiskereskedelmi ára viszonylag alacsony maradt mintegy húsz éven át. A gombaalapú termékek kereslete ráadásul gyorsabban növekszik, mint a kínálata. Nőtt hazánkban a gombafogyasztás Az évszázados múltja ellenére 20-25 éve élénkült meg hazánk gombatermesztése, amit a hazai fogyasztás növekedése is követett az elmúlt évtizedben. A gomba korábbi, pincés termesztési technikáját pedig a közelmúltban elkezdte felváltani a modern termesztőberendezésekkel ellátott csarnokokban folyó, folyamatos termelés – írja az Agrá A friss gomba fogyasztása az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt, amihez részben hozzájárul az is, hogy egyre gyakrabban felhasználják húshelyettesítő termékek készítéséhez is. Hazánkban egyébként a csiperkegomba fehér- és a valamivel intenzívebb, naturálisabb ízvilágú barna kalapú változata a legnépszerűbb. Ezen fajtáknak az exportja és az importja is meglehetősen jelentős.

gomba termesztés Gomba termesztés A gombák termesztése régi keletű. A shiitake gombát (Lentinus edodes (BERK. )SING) Kelet- Ázsiában Japánban és Kínában már több mint 2000 éve termesztik. Hasonlóképpen régóta foglalkoznak a kínaiak a bocskorosgombák (Volvariella fajok) termesztésével. Az első gomba extenzív technológiája során a ma napig is a Kelet-Ázsiában őshonos bükkfa fajok rönkjein és vastagabb ágain termesztik. A bocskorosgombát legtöbbször gabonaszalmán, főként rizsszalmán termesztették és termesztik ma is, innen a gyakran megtalálható "rizsszalmagomba" neve. A csiperkegomba (Agaricus bisporus LANGE/SINGER) termesztése sokkal később, a 16. században Franciaországban kezdődött, elsőként Clusius francia szerző röviden említi. Később arról is beszámoltak, hogy a francia dinnyetermesztők melegágyaikban ősszel sok esetben találtak csiperkét, azonban a termőtestek megjelenése nem volt stabil, erőteljesen függött az időjárástól. Ezért többféle módszert próbáltak ki, és hamar kiderült, hogy a legjobb termés nem a melegágyakban és az üvegházakban várható, hanem pincékben vagy kőbányák üregeiben, járataiban.

Thursday, 15 August 2024

Különleges Kuglóf Receptek