Post Mortem Kritika - Képgaléria - Munkácsy Mihály, Magyar Festő

A legmodernebb digitális technikának köszönhetően különleges vizuális effektek demonstrálják a kísértetek fékevesztett dúlását, a forgatókönyv pedig mindvégig ezen támadások megjelenítésére alapozza a feszültség fenntartását, ami működik is egy darabig, de aztán végletesen kifárad és a film végére inkább már önmaga paródiájába fordul. A vékony cselekményszálhoz a Post Mortem karakterei is kidolgozatlanok, talán a két főszereplőt, Tomást és Annát kivéve, de a falubéliekről aztán tényleg semmi lényegest nem tudunk meg, pedig játékuk alapján Schell Judit és Anger Zsolt ígéretes karakternek bizonyulnak. Ez különösen azért fájdalmas, mert a filmen átüt a korszak szorongással telített atmoszférája, de személyes tragédiák hiányában mindez csak nyugtalanító korszellem marad. Hellebrandt Gábor kreatív producer ötletei nyomán a kísérteteket és halottakat kortárs táncosok különleges koreográfiával jelenítik meg, ami eredményez ugyan néhány érdekes és igen meghökkentő jelenetet, de alapvetően a kísértetfilmek konvencionális horrorelemeiről van szó csupán.

1. Post Mortem-kritika: megérdemelné az Oscar-díjat a magyar horrorfilm?
2. Kortárs Online - A holtak nem halnak meg – Kritika a Post Mortem című filmről
3. PaprikásKrumpli.hu
4. Paál László - Naplemente (Rőzseszedő) | 30. jubileumi aukció aukció / 127 tétel
5. Paál László, a nagy erdőfestő - MaNDA
6. Paál László halála - A Turulmadár nyomán

Post Mortem-Kritika: Megérdemelné Az Oscar-Díjat A Magyar Horrorfilm?

A Post Mortem című film több szempontból is igen ígéretes alkotásnak tűnt az előzetesek alapján. Nem csupán azért, mert a magyar filmművészet történetében nem igazán találni valamire való horrort (talán csak Lichter Péter ambienthorrorja, a Fagyott május juthat eszünkbe, de azért is, mert az elmúlt években újra nemzetközi szinten is reneszánszát élő folk horror irányzat első magyar próbálkozását várhatta a hazai közönség. Sőt, a fotográfiáért vagy a fotótörténetért rajongóknak külön izgalmat okozhatott, hogy a film során a képalkotás, illetve a fényképészet milyen kapcsolatba kerül majd a kísértetekkel és a túlvilággal, esetleg a szereplőket egyre inkább marionettbábuként rángató tudatalattijukkal – ahogyan ez a műfaj szórakoztató felszíne alatt mindig történni szokott. Fájdalom, hogy a kifejezetten megkapó alapszituáció ellenére se a fotó, se a psziché, se a népi kultúra témáival sem tudott érdemben mit kezdeni a rendező, Bergendy Péter, aki látványosan nincsen tisztában azzal, hogy hol tart a horror műfaja 2021-ben.

Kortárs Online - A Holtak Nem Halnak Meg – Kritika A Post Mortem Című Filmről

Nagyon akartam szeretni, egyáltalán nem volt célom bántani, de a Post Mortem mindent megtett azért, hogy ízekre szedjék. Valahol mégis örülök, hogy készült végre egy klasszikus, mozifilmes horror hazánkban, és szeretném, ha még lennének társai, csak kicsit több odaadással, nagyobb szívvel, az itt említett hibákból tanulva veselkedjenek neki a kedves filmesek. Jöhet még több film, sorozat, könyv, képregény? Katt ide!

Paprikáskrumpli.Hu

A férfi lázálmában egy fiatal lányt lát, aki a hangjával csalogatja vissza az élők sorába: Tomás egy tömegsírban tér magához. Hónapokkal később a férfit nem ereszti a világ, amelybe már fél lábbal átlépett, post mortem fotográfusként járja a vidéket, azaz halottak utolsó fényképét készíti el a hozzátartozók kérésére. Mit ad isten, az egyik vásárban, ahol épp a kenyérre valót keresi, feltűnik egy tíz év körüli lány, akin felismerni véli azt az angyalinak tűnő arcot, amelyet a halála előtt pillanatban látott. Anna (Hais Fruzsina) megmagyarázhatatlan érdeklődéssel és pajkossággal figyeli a férfi munkáját. Majd elejti azt a mondatot, hogy a falujában sok a halott, a fagyott föld miatt pedig temetetlenül sorakoznak a testek, így Tomásnak bőven lenne náluk munkája. A fiúnak nem is kell több, követi a lányt a faluba, hogy végére járjon annak a földöntúli szálnak, amely kettejük sorsát összefonta. Amint megérkezik a faluba, pillanatok alatt rádöbben, hogy a településen kevesebb élő van, mint holt, és az élettelen testeknél is több kísértet.

Azt viszont hozzá kell tenni, hogy a finálé mindentől függetlenül borzasztóan látványos, nagyon erős képekkel, és ha a logika meg is bicsaklik, attól még izgalmas marad. Nagyon jók a karakterek, Klem Viktor hiteles, szimpatikus, jó főszereplő alkat, a mellékszereplők a magyar színjátszás veteránjai (a teljesség igénye nélkül: Schell Judit, Hámori Gabriella, Kiss Diána Magdolna, Reviczky Gábor, Anger Zsolt) akik ritkán hibáznak, és most is minden mellékszereplő kiváló munkát végzett. Talán Hais Fruzsina Annája gyenge néha, és mintha picit több szerep jutott volna neki, mint ami ildomos lett volna. Ám mivel gyerekszínészről van szó, sokkal nehezebb dolga volt, mint a többi színésznek, és így jár a kalapemelés, mert a kulcsjelenetekben nem hibázik, és egyébként is egy átlag gyerekszínész felett teljesít. Nagyon érdekes egyébként az egész filmen végig húzódó gondolat, ami a gyászról és a halálból való visszatérésről szól. Sokan vesztették el a szereteteiket a háborúban, vagy a járványban, és sok ember csak egy hajszál híján kerülte el ezt a sorsot.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Az alábbi lista Paál László festményeit sorolja fel. Kép Festmény címe készítés éve technika méret tulajdonos Birkanyáj 1869 Olaj, vászon 84 × 68. 5 cm Magángyűjtemény Tájkép Fatanulmány (Teljesen elégett) 1870 50 × 50 cm Lappang Kertben 37 × 26. 5 cm Mocsaras táj 112 × 70 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Dél 53. 5 × 36. 5 cm Naplemente 73 × 123 cm Magángyűjtemény (lappang) Szénaboglyák 1870 körül 55 × 46. 5 cm Tájkép házakkal 1871 79 × 44. 5 cm Borús idő 81 × 61 cm Faluszéle Beileni szélmalom 1870-71 43. 5 × 55. 5 cm Faluszéle (Faluvége) 85. 5 × 50. 5 cm Szélfútta fák 90 × 52. 5 cm Naplemente az erdőben (Tavaszi este Aaperwaldban) 78 × 127. 5 cm Berzovai utca 121 × 93 cm Hazafelé 1871 körül 43 × 63 cm Vihar után (Beileni táj) 65 × 51 cm 50 × 75 cm Erdő tehenekkel (Nagyon megsérült) 1872 200 × 100 cm Füzes (Nagyon megsérült) Halászó fiú (Teljesen elégett) 100 × 50 cm - Erdő mélye (Teljesen elégett) Vízpart (Teljesen elégett) Juhaklok (Kazlak) 94.

Paál László - Naplemente (Rőzseszedő) | 30. Jubileumi Aukció Aukció / 127 Tétel

A Siralomházat vagy a Krisztus Pilátus előtt című nagyméretű festményét nagyon sokszor reprodukálták. Jól emlékszem, gyermekkoromban a vonatok ülései mögötti fülkefalon láttam nyomatokon az első Munkácsy- és Paál László-képeket, az 1950-es, '60-as években. Sokat írtak már a művészettörténészek Munkácsy mélylélektani ábrázolásairól, elképesztő pszichológiai érzékéről. Mindig sikerült elkapnia a legfontosabb pillanatot az adott témában. Egy másodpercre megállította az időt, kimerevítette a történést. Szinte beleborzong a néző a látványba. Az arckifejezések, a mozdulatok mindig a robbanásig feszült helyzetet érzékeltetik. Munkácsy nem csak az ecsettel és a festékkel bánt bravúrosan, hanem elképesztő fantáziája és emberismerete is volt. A képei mind ezt bizonyítják. Bár 120 éve meghalt, festményei mégsem veszítettek az erejükből. Nemcsak a figurális kompozícióira igaz ez, hanem a tájképeire, a virágcsendéleteire is. A múlt heti Mértékadóban a Szabó Istvánnal készült interjúban a filmrendező elárulja: "Most Tolsztojt olvasom újra.

Paál László, A Nagy Erdőfestő - Manda

2002. 397. o. ISBN 963-9257-11-7 További információk [ szerkesztés] Paál László élete és művei a Képzőművészet Magyarországon honlapon Lengyel Géza: Paál László képei (Nyugat, 1910. 23. szám) Paál László a Magyar életrajzi lexikonban Paál László részletes életrajza a MEK honlapján Lázár Béla: Egy s más Paál Lászlóról Művészet, 1902. 5. sz. 297–318. Lázár Béla: Paál László élete és művészete; 2. teljesen átdolg. ; Franklin, Bp., 1929 Paál László: Erdei út Paál László festményei – [ halott link] Paál László ismeretlen levelei Művészet, 1911. 6. 243–250. Bakó Zsuzsanna: Paál László; Kossuth–MNG, Bp., 2009 ( Metropol könyvtár) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 59896208 LCCN: n84186306 ISNI: 0000 0000 6678 0418 GND: 119532166 BNF: cb169844786 ULAN: 500099547 RKD: 61365

Paál László Halála - A Turulmadár Nyomán

Paál László a művészettörténetből jól ismert sors terheit viselte: életében nemigen ismerték el, haláláig harcolt a pénztelenséggel. Egészen különös baleset zárta le rövid, ám teljes életét, életművét – 1877-ben, mosakodás közben fejét hirtelen felemelvén egy gázcső ütött súlyos sebet koponyáján. Agysérülése következtében ettől fogva, egészen haláláig Paál László szinte semmit sem tudott a külvilágról. Zavarodott elmével, sokszor öntudatlan állapotban vergődött egy szanatóriumban, míg végre eljött érte a megváltó halál. A képzőművészeti szakirodalom a romantika és a realizmus közötti átmenet mesterének, az impresszionizmus előkészítőjének tartja Paál Lászlót. Művészetének jellemzői már korai műveiben megjelennek, a fény-árnyék hatások játéka, ennek minél pontosabb ábrázolása egész pályája során elkísérte. Nyilván nem véletlen a barátsága Munkácsy Mihállyal, érdeklődésük, ízlésük közös volt: csodálták a németalföldi mestereket, kiváltképp Rembrandtot. Míg azonban Munkácsy festményeire a drámai feszültség, a tájképfestészet nagymesterére, Paál Lászlóra különös, lírai lágyság volt jellemző.

Budapest, 1979. (31. Budapest, 1983. (96. kép) Lázár Béla: Paál László. Budapest, 1903. Lázár, Béla: Ladislas de Paál un peintre hongrois de l'École de Barbizon. Paris, 1904. Lázár Béla: Paál Lás Stílus: Realizmus Önnek is van Paál László képe? Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk. Legnagyobb magyar festménygyűjtemény Több mint 100. 000 magyar művészi alkotás. Tanulmány Paál László most bemutatott alkotása a festő érett, barbizoni korszakának reprezentatív darabja. 1874 körül készült, mikor a rövid hollandiai periódus után végleg rálelt arra a tájra, mely élete végéig legfőbb ihlető forrásává vált. 1873 tavaszán költözött a Párizstól ötven kilométerre fekvő, óriási erdőkkel szegélyezett apró faluba, Barbizonba. Letelepedésekor ez a vidék már jó négy évtizede a tájképfestők legkedveltebb helyszíne volt Franciaországban. Rousseau, Corot, Diaz, Daubigny, Dupré és társaik után Paált is mélyen megérintette a környék hangulata.

Korai műveit a sötét színek, a fény-árnyék hatások játéka jellemezte. Munkácsyval együtt nagy csodálói voltak a 17. századi németalföldi aranykor mestereinek, köztük Frans Hals és Rembrandt művészetének. 1871-es londoni útja alkalmával Paál behatóbban tanulmányozta John Constable tájképfestészetét, ezt követően színei világosodtak, és az angol akvarellfestők hatására ő is készített néhány vízfestményt. 1872-es második hollandiai útja teljességgel felszabadító hatással volt kolorisztikus hajlamaira, világosabban, színesebben festett, s a természetet nagy, egységes színfoltokban kezdte látni. A barbizoni iskolához való csatlakozása nem volt minden előzmény nélküli: még 1869 -ben a francia festők Münchenben rendezett bemutatkozó tárlatán ismerkedett meg Gustave Courbet és más barbizoniak képeivel. Tragikusan rövid életműve 1875 után teljesedett ki, ekkor festette fő műveit. A szabadban ( plein air) festett tablóin a barbizoniak elveit követve elsősorban a természetet, főként meghitt erdőrészleteket ábrázolt nagy szeretettel.

Monday, 26 August 2024

Tavaszi Fesztivál 2021