Mátyás Király Corvina Könyvtár Szolnok - Óbuda Főtér Étterem

2018. november 6. 14:43 MTI Új szempontból vizsgálja Mátyás király legendás könyvgyűjteményét az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) új kiállítása: A Corvina könyvtár budai műhelye címmel hétfőn megnyílt tárlat a Budán készült kódexek történetét járja körül. Mátyás könyvtára: a Corvina | Magyar irodalomtörténet | Kézikönyvtár. A kiállítás azt a korszakot idézi meg Magyarország történetéből, amikor a tudomány és a művészet szerencsés csillagzat alatt együtt állt Mátyás uralkodása alatt - emlékeztetett a tárlat hétfői megnyitóján az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós kiemelte: a középkori magyar nagyhatalom élére ismét nemzeti uralkodó került, aki egyesítette magában a zseniális államférfit, a kiváló hadvezért és új jelenségként a nagyszerű tudomány- és művészetpártolót. Szinte mindenki hallott Mátyás hatalmas könyvtáráról, kevésbé közismert azonban, hogy a gyűjteménybe Budán is készültek kötetek - mondta el Kásler Miklós. Tüske László, az OSZK főigazgatója felidézte, hogy a Bibliotheca Corviniana már Mátyás idejében elnyerte a kortársak elismerését, szétszóródása óta pedig a világ legnevesebb könyvtárai is legféltettebb kincseik között tartják számon a corvinákat.

1. Mátyás király corvina könyvtár katalógus
2. Óbuda főtér étterem győr

Mátyás Király Corvina Könyvtár Katalógus

A legkorábbi reneszánsz uralkodói bibliotéka volt Európában Itálián kívül. Kevésbé köztudott, hogy a míves itáliai kódexek megrendelése mellett a magyar királyi udvarban is készültek hasonlóan értékes, díszes kéziratok. A kiállítás a Budán készült corvinákat mutatta be eddig soha nem látott részletességgel, számos eddig ismeretlen kutatási eredményt láthatóvá téve, ami új alapokra helyezte a Corvina könyvtárral kapcsolatos ismereteinket. Mátyás király corvina könyvtár szolnok. Korábban nem volt ismeretes, hogy pontosan mikor és hogyan hozták létre az uralkodói könyvtárat. A kiállítás hátterét adó kutatómunka tárta fel, hogy erre Bécs (1485) és Bécsújhely (1487) elfoglalását követően, Mátyás uralkodásának legutolsó éveiben került csupán sor. Tárlatunk részletesen mutatta be azt az említett, korábban csak homályosan, töredékesen ismert jelenséget, hogy nem csupán Itáliából rendeltek ragyogóan díszített, kézzel írt könyveket a magyar király könyvtára számára, hanem Budán is alkottak luxuskéziratokat olasz mesterek közreműködésével.

A királyi könyvtár a török hódítással, 1526-ban és 1541-ben, Buda bevételekor pusztult el végleg, egy részét a törökök Isztambulba vitték. Azok a kötetek élték túl az évszázadokat, amelyek még a hódítás előtt, idejekorán Nyugat-Európába kerültek. Ennek köszönhetően ma körülbelül 216 hiteles corvinát ismerünk, ebből Magyarországon 53 kötet található, a Nemzeti Könyvtárban pedig 35-öt őrzünk. Mátyás király corvina könyvtár miskolc. A királyi könyvtár – 35 Corvina titkai Az OSZK kiállításán a 35 Corvina hiteles másolatai és a kódexekből származó pompás fotóanyag alapján a látogató képet alkothat a teljes egykori Corvina Könyvtárról, a részletes kísérőszövegek pedig feltárják előtte a Corvina történetét, nyitott kérdéseit, és bevezetik az egyes kódexek gazdag, titkokat rejtő világába.

A téren ekkoriban kereskedések, kávéházak is nyíltak. A szocializmus panelépítési láza csupán a Fő térre (illetve a Szentlélek térre) nyíló épületeket hagyta érintetlenül, illetve pár ezekhez kapcsolódó épületet, közvetlenül mögöttük a tér és a Szentendrei út közt pedig 1972-re elkészült a gigantikus Flórián téri lakótelep itteni szelete ( Óbuda-Városközpont). A tér közlekedési szempontból is sokáig központi szerepet töltött be. 1869-ben készült el és nyitott meg az óbudai lóvasút a Fő tér és a Lánchíd között, amit 1896-ban villamosítottak. Ezután egy időben az egykori 5-ös, 7-es, 9-es és 11-es villamosok végállomása volt itt. A villamosközlekedés egészen az Árpád híd 1950-es átadásáig üzemelt, amikorra a legtöbb járatot már átszervezték vagy megszüntették, ekkor pedig végleg felszámolták, és később a síneket is felszedték. Óbuda főtér étterem debrecen. A tömegközlekedés ezzel párhuzamosan a szomszédos Szentlélek térre terelődött át. Manapság a Fő térnek már nincs semmilyen közvetlen tömegközlekedési kapcsolata. Idővel a gépjárműforgalmat is korlátozták, az 1990-es évek óta már csak behajtási engedéllyel lehet rajta közlekedni.

Óbuda Főtér Étterem Győr

Az így gyakorlatilag forgalommentessé vált téren ezzel párhuzamban egyre gyakoribbá, majd rendszeressé váltak és az egész évre szétszóródtak a különböző kulturális fesztiválok és egyéb szabadtéri közösségi rendezvények. Források [ szerkesztés] Óbuda, Fő tér, (hozzáférés: 2020. február 4. )

Fő tér Fő tér, jobbra a Városháza Közigazgatás Ország Magyarország Település Budapest III. kerülete (1873–) Földrajzi adatok Elhelyezkedése Fő tér Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 32′ 29″, k. h. 19° 02′ 35″ Koordináták: é. Étterem Szentlélek tér környékén. 19° 02′ 35″ A Wikimédia Commons tartalmaz Fő tér témájú médiaállományokat. A Fő tér Budapest III. kerületében a történelmi Óbuda városrész egykori központja volt, majd Budapest megalakulásával a III. kerület központja lett. Közlekedési jelentőségét a 21. századra ugyan teljesen elvesztette, de kulturális értelemben a kerület egyik legfontosabb helyszíne maradt. Története [ szerkesztés] A törökök kiűzése (1686) után újjáépült város első központja még az 1749-re felépült Szent Péter és Pál-főplébánia-templom előtti terület volt (mivel vélhetően a hódoltság alatt is itt volt). Ide épült az első községháza, az első iskola, katolikus mellett az óbudai református templom, az óbudai zsinagóga, a piac, a kocsma és a temető is. A mai Fő tér és Szentlélek tér területe ekkor még beépítetlen volt, ott legfeljebb csak romok voltak a török háborúkból, mígnem az 1730-as évektől kezdve a környéket birtokló Zichy család fogott ott építkezésbe.

Saturday, 17 August 2024

Személyes Névmások Ragozása Német