Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Szolnoki Színház Igazgatója: Így Változik Az Életünk 2022-Ben - Házipatika

A szereposztás egyértelműnek tűnik. A nagy esélyes és a politikai szál Szolnokon szakmai és politikai körökben az a hír járja, hogy a legnagyobb eséllyel a helyi Fideszhez is kötődő Barabás Botond, a színház jelenlegi színésze pályázik az igazgatói posztra. Már csak azért is, mert Barabás Botond nem akárki: meghatározó rokoni kapcsolatokkal rendelkezik. Apósát, Vörös Miklóst többen a szolnoki Habony Árpádnak tartják. Barabás Botond Forrás: Facebook/Szigligeti Színház Vörös a városháza erős embere, a polgármester jobbkeze, de nemigen tűnik fel hivatalosan sehol sem. Vörös Miklós egykoron városi rendőrkapitány, később a városháza kabinetirodájának nagyhatalmú munkatársa volt, bár ezt nem verték nagydobra. Elbúcsúztatták a Szolnoki Szigligeti Színház leköszönő igazgatóját - Magyar Teátrum Online. Róla írta évekkel ezelőtt az MSZP egyik szórólapja nagy port kavarva, hogy információk szerint havi 600 ezer forintért ad tanácsokat Szalay Ferenc polgármesternek. Úgy tudjuk, a 2019-es önkormányzati választási vereséget - bár ha szűk többséggel is, de Szalay Ferenc maradt a polgármester, de a közgyűlésben az ellenzék szerzett többséget - az ő nyakába varrták, mennie kellett a városházáról.

  1. Elbúcsúztatták a Szolnoki Szigligeti Színház leköszönő igazgatóját - Magyar Teátrum Online
  2. Egészségügyi szakdolgozók béremelése - Tudástár
  3. Így változik az életünk 2022-ben - HáziPatika

Elbúcsúztatták A Szolnoki Szigligeti Színház Leköszönő Igazgatóját - Magyar Teátrum Online

A faszínházat hamarosan felváltotta egy "kőszínház", amit 1894. április 25-én avattak fel. Később csendőrlaktanya lett az épületből. 1912 áprilisáig nem volt állandó helye a színháznak. A döntés egy állandó épületről, már megvolt és végre hozzá kezdtek az építéshez. Az épületet Spiegel Frigyes és Englerth Károly budapesti műépítészek tervezték, Bede Antal szolnoki építész vezetésével építették föl. A "kőszínház" – a Szolnoki Városi Színház – felavatása 1912. április 20-án történt. Az 1920-as években a nyolcszáz személyes színház már felújításra szorult. A román csapatok ágyúitól megsérült az épület, a felújításra 1926-27 közt került sor. Egy figyelemre méltó változás történt, a fűtést a Tisza-szálló 54 °C-os termálvízével oldották meg. 1944 -ben Szolnokot szőnyegbombázás érte, ami a színház épületét sem kímélte, még 1946 -ban sem volt teteje. Az 1912-ben elkészült épület a hanyag kivitelezés és rossz minőségű anyagok miatt többször fel kellett újítani. 1960 -ra már olyan állapotban volt, hogy rekonstrukció vált szükségessé.

Április 1-jén eldőlt, hogy a szakbizottság és az önkormányzati képviselők javaslatát elfogadva Barabás Botondot nevezik ki a Szolnoki Szigligeti Színház élére – jelentette be Facebook-oldalán Szalay Ferenc, a város polgármestere. A Jászai Mari-díjas színművész 17 éve erősíti a szolnoki teátrum társulatát. "Nagyon örülök a kinevezésnek" – reagált a hírre a -nak Barabás Botond, hozzátéve, hogy bár a pályázat benyújtását hónapok munkája és több éves felkészülés előzte meg, az igazi munka csak ezután kezdődik. Barabás reméli, hogy olyan színes, izgalmas és értékes színházat tudnak működtetni, amely nemcsak a szolnokiaknak, de az egész ország örömére szolgál majd. A jelenlegi igazgató, Balázs Péter, idén januárban jelentette be, hogy 14 év után nem pályázik újra. Az új direktor 2021. július 1-től vezetheti a teátrumot, megbízatása 2026-ig tart. Kapcsolódó Balázs Péter 14 év után távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről Nem pályázott újra Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház jelenlegi igazgatója, így 14 év után új vezetője lesz az intézménynek.

A szakszervezet vezetője hozzátette: míg az egészségügyi szakdolgozók alapbére évekig el sem érte a garantált bérminimumot, az idén január 1-jétől élő emeléssel is csak néhány tízezer forinttal megy az aktuális bruttó 260 ezres összeg fölé a kezdő bér. (Az egészségügyi szakdolgozóknál azért nem minimálbérről, hanem garantált bérminimumról beszélünk, mert többségük – 75 százalékuk – középfokú végzettségű. ) Ám ha valaki évtizedek óta teljesít szolgálatot a hazai közfinanszírozott egészségügyben, az ő bére sem lesz ennél sokkal magasabb. Legfeljebb akkor, ha rengeteget túlórázik, vállal munkaidőn túli esti, éjszakai és hétvégi pluszműszakot. Azt Balogh Zoltán, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke is megerősítette az Indexnek, hogy a mostani emelés, amit várhatóan februárban kapnak kézhez az egészségügyi szakdolgozók, továbbra sem szünteti meg az óriási bérszakadékot az orvosi és a szakdolgozói bér között. Mindez pedig továbbra sem különösebben erősíti a dolgozói összetartást a munkahelyeken, ami a betegellátás szempontjából szintén az elengedhetetlen alapfeltételek egyike.

Egészségügyi Szakdolgozók Béremelése - Tudástár

Jól érzékelhető az egészségügyi szakdolgozók körében felgyülemlett feszültség az új egészségügyi törvény kapcsán, ami hatalmasra növeli az ápolók és az orvosok közötti – eddig is jelentős – bérkülönbséget. Egy 30 ezres körben elvégzett felmérés szerint a szakdolgozók fele a törvény miatt kihátrálna az állami egészségügyből, ijesztően sokan teljesen elhagynák a pályát. A szakdolgozói kamara elnöke szerint ez nem meglepő. Brutálisak a számok – így értékelte Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozók Kamarájának elnöke a szervezet által készített online kérdőív eredményeit. A MESZK arra volt kíváncsi, tagjai körében hogyan csapódott le a múlt héten megszavazott, és azóta a köztársasági elnök által már alá is írt törvény, amely az egészségügyi szolgálati jogviszonyt szabályozza. Áder János szerint nemcsak politikai, de ritkán tapasztalható szakmai konszenzus is erősíti a jogszabályt, ez utóbbi azonban vitatható. Kik az egészségügyi szakdolgozók? Egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők, akiknek nem orvos, fogorvos, gyógyszerész, klinikai szakpszichológus végzettsége van.

Így Változik Az Életünk 2022-Ben - Házipatika

2022. január 26. (szerda) 16:09 Weborvos A mostani emelés, amit várhatóan februárban kapnak kézhez az egészségügyi szakdolgozók, továbbra sem szünteti meg az óriási bérszakadékot. Ugyan idén januártól megtörtént az egészségügyi szakdolgozók béremelése, ez várhatóan nem változtat érdemben a helyzetükön. A szakdolgozói kör ma jellemzően egyik hónapról a másikra él, és kénytelen számolatlanul túlórázni, hogy valahogy megélhessen. Nem csoda, hogy tele van feszültségekkel a rendszer, ami eleve szenvedés a benne dolgozóknak, a betegekről nem is beszélve. Az érdekképviseletek érdemi beavatkozást sürgetnek - írta az Huszonegy százalékos szakdolgozói fizetésemelés ide vagy oda, az alapvető probléma, hogy sosem lépünk egy nagyot előre, hogy végre felzárkóztassuk az évek, évtizedek óta rettenetesen leszakadó egészségügyi szakdolgozói béreket. Cserébe mindig csak kis lépéseket teszünk, és így haladunk. Ezt pedig egyre kevésbé tolerálják a lassan két éve Covid sújtotta rendszerben dolgozó kollégáink – mondta el az Indexnek Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke.

270 ezres kezdő fizetés bruttóban A múlt héten viharos sebességgel megszavazott egészségügyi törvény egyik fontos eleme az orvosbérek háromlépcsős rendezése. 2023-ban, a három évre elhúzott béremelési folyamat végén a most elfogadott bértábla szerint egy kezdő orvos bruttó 687 ezer 837 forintot, míg a nyugdíjhoz közel álló, 41 éve pályán lévő doktor bruttó 2 millió 380 ezer forintot keres majd. A nagyjából négyévente szintet ugró orvosfizetések rangsorában egy középkorú, 11-15 éve dolgozó orvos is bruttó 1, 4 millió forintot kereshet 2023-ra. Az orvosbérek ilyen mértékű rendezése üdvözlendő a MESZK elnöke szerint is, de hozzáteszi, hogy ennek hatására hatalmasra nőnek a bérkülönbségek az orvosok és a szakdolgozók között, ezért sem tartja meglepőnek, hogy sokan az egészségügy elhagyásán gondolkodnak. Az új orvosi bértábla hatására a helyzet úgy változik meg, hogy minél képzettebb egy szakdolgozó, annál inkább érződik majd a fizetésbeli lemaradása. Egy főiskolai-egyetemi végzettséggel rendelkező szakdolgozó nagyságrendekkel kevesebbet fog keresni, mint egy orvos, márpedig egy intenzív osztályon dolgozó, vagy egy anesztes szakápoló, vagy akár egy mentőtiszt orvosi hatáskörű kompetenciával is rendelkezik – indokolja Balogh Zoltán, miért érezhető egyre nagyobb elégedetlenség a szakdolgozók között.

Friday, 12 July 2024
Kék Szürke Falfesték