Orbán Viktor Piros Volt A Paradicsom — Horthy Kiugrási Kísérlet

Megtalálta az utat az emberekhez a kormány legújabb kampányszlogenje. A "Magyarország előre megy! Nem hátra. " mondat ugyanis rímel egy ismert magyar nótára. Az internetes videómegosztók azonnal felismerték és sorozatosan gyártják a különböző feldolgozásokat. Orbán Viktor úgy reagált: öröm, hogy eljutott az emberek szívéhez a kormány üzenete – hangzott el az M1 Híradójában. ÍME A VIDEÓ: Interneten és plakátokon is terjed a kormány legújabb kampányszlogenje: "Magyarország előre megy! Nem hátra. " A szlogen a járvány okozta válság utáni újraindításra, például a minimálbér-emelésre, a fiatalok adómentességére, a családosok adóvisszatérítésére és a 13. nyugdíj visszaadására utal. Már a kampány kezdetén elindultak a találgatások, hogy miért ez lett a szlogen. Voltak, akik kritizálták, és voltak, akiknek tetszett. Az internet is felfedezte a szlogent, aminek ütemessége rímel egy közismert nóta első soraira: piros volt a paradicsom, nem sárga. Itthon: Piros volt a paradicsom, nem sárga – Orbán Viktor mulatós remix-szel buékol | hvg.hu. Nem kellett sokat várni rá, és megjelentek az első saját feldolgozások is.

1. Itthon: Piros volt a paradicsom, nem sárga – Orbán Viktor mulatós remix-szel buékol | hvg.hu
2. 1944-es kiugrási kísérlet – Wikipédia

Itthon: Piros Volt A Paradicsom, Nem Sárga – Orbán Viktor Mulatós Remix-Szel Buékol | Hvg.Hu

Március elején debütált az Egységben Magyarországért ellenzéki összefogás kampánydala "A hatalom a népé! " címmel. A dal eredeti szerzője Patti Smith, aki New Yorkból biztosította támogatásáról az ellenzéket. A gitáros produkcióban a hangszert a Fran Palermóból ismert Henri Gonzalez kezeli. Bánfalvi Eszter, Bíró Panna és Homonnai Katalin énekel. A klipet Herendi Gábor rendezte, ebben többségében fiatalok szerepelnek közönségként, de az idősebb generáció tagjait is észre lehet venni. A dalszöveg az összefogást hangsúlyozza, többek között olyan mondatokkal, hogy "a gonosz csak addig erős, amíg a jók tétlenek", "nyílnak a szemek, ébred a tömeg", "erőnk a közös lázadás", vagy "együtt összefogunk, és véget ér az őrület". A refrén maga a cím is: a hatalom a népé. Igen, igen Az MSZP 2006-os kampánydala volt az "Igen, igen". A dalszövegben nem ígérték, hogy a szocialisták győzelmével minden jóra fordul, de próbáltak reményt adni: "én nem ígérem, hogy a gond mind kikerül, de figyelek rád, és ami fontos, sikerül", vagy "én nem vethetek könnyű szívvel szelet, de ha vihar sodor, én nyújtok kezet".

08:22 Akciódús vasárnap este: Gyálaréten kaptak el 16 migránst, közben embercsempészt fogtak Mórahalmon 2022, március 21. 07:21 Teljesen kiürítették a Nyugati Pályaudvart 2022, március 21. 07:01 Harmadik világháborúról beszélt Zelenszkij, váratlan fordulat az orosz-ukrán béketárgyaláson – ez történt, amíg Szeged aludt 2022, március 20. 22:33 Hétvégi chill out, gépszörnyekkel: drónvideón a Vértó és az ELI közötti, épülő útszakasz 2022, március 20. 19:13 Megszűnik a halálszakasz: elkészült a Szegedet Bordánnyal összekötő kerékpárút

Az 1944 –es esztendő nyarára és őszére nagyot fordult a második világháború menete: az orosz csapatok jórészt kiűzték a Szovjetunió területéről a németeket (csak a Baltikum maradt még a Wehrmacht kezén), sőt megindult a Lengyelországban állomásozó német erők megtámadása is. Eközben – 1944 nyarán - Európa másik felén, (Franciaországban) partra szállt 2 millió angol-amerikai katona, akik óriási tempóban kezdték visszaszorítani Hitler csapatait. A szövetségesek képesek voltak alig 3 hónap alatt kiűzni a németeket Franciaországból, majd szeptember 11 -én Triernél elérték a német határt is. Ebben a helyzetben Hitler több szövetségese is felismerte: a háború végső vesztesei a fasiszta államok lesznek. 1944-es kiugrási kísérlet – Wikipédia. Olaszország még 1943-ban, Románia 1944 augusztusában lépett ki a harcokból. Ami hazánkat illeti: a szovjetek feltartóztathatatlanul törtek át Románián és 1944 szeptember 23 –án elérték az első magyar várost, Makót is. Magyarország kormányzója, Horthy Miklós döntő lépésre szánta el magát: lemondatta a németbarát miniszterelnököt, Sztójayt és helyére a szövetségesekhez való közeledéssel megbízott Lakatos Gézát ültette.

1944-Es Kiugrási Kísérlet – Wikipédia

A magyar főváros pusztulása azonban korántsem lett volna szükségszerű, Budapest vesztét elsősorban nem a hadászati célszerűség, hanem a politikai presztízs okozta. Szálasi aranyvonatát nyilasok és amerikaiak is fosztogatták Kereken hetvenhárom éve, 1945. január 23-án hosszú szerelvény futott ki a fertőbozi vasútállomásról. Az osztrák határ felé tartó vonat a Magyar Nemzeti Bank csaknem 30 tonna aranykészletén kívül a nyilas kormány kezére került nagy összegű magyar devizatartalékot, becses közgyűjteményi értékeket, így többek között Mátyás király korvináit, továbbá a magyar zsidóktól elrekvirált értékeket vitt a Harmadik Birodalom területére, Szálasi Ferenc, a hatalmát ekkor már csak alig néhány dunántúli megyére kiterjesztő hungarista rezsim "nemzetvezetőjének" utasítására. Nem a villámháború volt a Vörös Hadsereg erőssége Hetvenhárom éve vette kezdetét az Alföld térségében a második világháború egyik legnagyobb páncélos ütközete. Az 1944. október 6. és 31. között zajló, a korábbi terminológiában debreceni páncélos csatának nevezett összecsapás ugyan szovjet győzelemmel végződött, ám Magyarország gyors elözönlésének terve - nem függetlenül az október 15-én és 16-án Budapesten lezajlott eseményektől -, kudarcba fulladt, és az ország még fél évre rendkívül súlyos pusztítással együtt járó utóvédharcok helyszínévé vált.

1944 nyarán a második világháború a vége felé közeledett, a szovjet Vörös Hadsereg már Magyarország területén nyomult előre, amikor Horthy Miklós megpróbált "kiugrani" a háborúból. Horthy Miklós kormányzó az augusztus 23-i román kiugrás keltette káoszban 29-én lemondatta Sztójay Dömét, helyére Lakatos Géza került. E lépéseknek köszönhetően átmenetileg megmenekült a Budapesten összezsúfolódott közel negyedmillió zsidó állampolgár. Immár nyilvánvalóvá vált, hogy Horthy a Szovjetunióval lesz kénytelen tárgyalni. Faragho Gábor tábornok, a csendőrség és a rendőrség felügyelője előzetes fegyverszüneti bizottsága Moszkvába ment, ahol október 8-án kapta meg a feltételeket. Miután ezt Horthy elfogadta, a küldöttek október 11-én aláírták az egyezményt. Ugyanezen a napon a szovjet csapatok átkeltek a Tiszán, elfoglalták Szegedet, Debrecen térségében pedig a háború második legnagyobb páncéloscsatáját vívták a német és magyar alakulatokkal.

Wednesday, 10 July 2024

Hotel Spirit Akció