Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Vörösmarty Mihály Szózat Elemzés
Ebben a leckében a nemzeti ismérvünk egyik alapkövét, a szózatot fogjuk elemezni, remélve, hogy nemzeti identitásotok megismerésében és az érettségire való felkészülésben is segíteni fog nektek. A szózat írója: Vörösmarty Mihály (1800. december 1. -1855. november 19. ) Vörösmarty Mihály neve sokatoknak ismerős. Abban a korszakban, amelyben alkotott (reformkor) nem volt egyszerű kiemelkedni. Olyan kortársai voltak, mint: Kossuth Lajos, Széchenyi István, Petőfi Sándor, Arany János, Bajza József vagy Toldy Ferenc. Órákig tartana felsorolnunk a korszak kiváló alkotóit, de Vörösmarty még is képes volt kiemelkedőt alkotni ebben a magyar történelemben méltán aranykornak nevezhető időszakban. Kiemelkedő alkotásai közé tartozott a Zalán futása című nemzeti eposz. Minden nagy nemzetnek van eposza. A görögök Homéroszt mutogatták, a rómaiak Vergilius Aeneis című művét. Vörösmarty Mihály: Szózat (elemzés) – Oldal 2 a 5-ből – Jegyzetek. Adott volt, hogy a magyarok őstörténetéről is kellene írni egy hasonlót. Ennek megírását Vörösmarty magára vállalta. Másik nagy műve (bár a többi is jelentős), a Szózat.
Vörösmarty Mihály: Szózat (Elemzés) &Ndash; Oldal 2 A 5-Ből &Ndash; Jegyzetek
Az eszményi kor létrejöttének vágya a felvilágosodás szellemében fogant, de az utópista (valamilyen eszményi társadalmi rend leírása, mely csak az illető képzeletében él)-szocialista eszmék is fellelhetők benne. Vörösmarty műve egy egyértelműen egyetemes emberi vágyat fejez ki, mint ahogyan erre az ötödik feltételben is utal. Gondolatok a könyvtárban E költemény egyetlen monológ, filozófiai elmélkedés. Ihletettsége: a költő meglátogatja barátját, Toldy Ferencet az Akadémiai könyvtárban rendezett értekezleten, amely unalmas, s ezért figyelme másra terelődik. A költemény a "nyomorú pórnép" és a "népzsaroló dús" ellentétéből indul ki. A reménytelen kétségbeesés hangja zokog fel, mert ezen a földön mindenki boldogtalan. A könyvektől, a tudománytól kéri számon a "nagyobb rész" boldogságát. Az egyes könyvek is ellentéteket hordoznak magukban, s a "Ment-e a könyvek által a világ elébb? " kérdésére az ironikus igenlő forma határozott tagadást takar. Ijesztő gondolatok torlódnak egymásra, s a költő szájából elhangzik: "egy máglya üszkén elhamvadjanak?
Ezek a kérdések foglalkoztatják a költőt. A 8-9. tagadva bizonyít, amit ismétlésével nyomatékossá tesz: "Az nem lehet", hogy a szabadságtörekvések nem érték el céljukat. "Ész, erő, s oly szent akarat" – a reformkor mottója. A 10-11. két dolog közül lehet választani. Hiszünk a reformkor győzelmében, és nemzetünkre jobb idő köszönt, vagy nem teszünk semmit, és a magyarság kipusztul. A 12. a többi nemzet siratja a magyarságot. A vers az úgynevezett skót balladaformára épül. A félrímekkel ellátott 8 és 6 szótagos jambusi sorok váltakozásaiból felépülő négysoros strófaszerkezet. Maga a forma zaklatott, ellentmondást rejt magában. Az alliterációk gyakorisága, múlt idejű igealakok használata ünnepélyes komolyságot ad a műnek.
Wednesday, 26 June 2024Kézilabda Index Fórum