Lovász László Matematikus

Egy olyan matematikai elmélet kezdett körvonalazódni, amelynek keretében nagy gráfokat az analízisből ismert határérték-számítás módszerével lehetett vizsgálni. Lovász a vezéregyénisége volt ezeknek a kutatásoknak, amelyekbe engem is belevont. Így közelről láthattam a munkastílusát, amely alapvetően meghatározta a későbbi pályafutásomat. Láthattam, hogy Lovász (matematikusoknak csak Laci) víziói hogyan válnak valóra, és segíthettem a részletek kidolgozásában. Számos közös publikációnk született, és az a megtiszteltetés ért, hogy 2012-ben Lacival közösen Fulkerson-díjat kaptunk. " Mondanunk sem kell, Szegedy Balázs is ott van a konferencia előadói között. A Gólyavár nagy előadótermében rengeteg a fiatal arc, ami minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy Lovász László az új generáció képzését is fontos feladatának tekinti. Ahogy Szegedy Balázs fogalmaz, "tudományos munkáját jól érthető könyvekben, jegyzetekben foglalja össze, és inspiráló egyetemi kurzusokat tart. A fiatal matematikusokkal rendkívüli szerénységgel és nyitottsággal törődik.

1. Vita:Lovász László (matematikus) – Wikipédia
2. Lovász Lászlónak ítélték oda az Abel-díjat, a matematikusok Nobeljét | 24.hu
3. Nekik csak Laci – Kiváló matematikusok Budapesten, Lovász László tiszteletére | MTA

Vita:lovász László (Matematikus) – Wikipédia

Jenlegi munkáiról elmondta, hogy Barabási Albert László fizikussal egy közösen elnyert európai uniós pályázaton a nagy hálózatok dinamikájával foglalkoznak. Szerinte a járvány matematikai szempontból is nagy kihívás, kutatócsoportjával az emberek kapcsolati hálóján keresztül a járvány terjedésének dinamikáját vizsgálják. Lovász László elnöksége alatt, 2019 júliusában, hónapok át tartó tárgyalássorozat és tiltakozások után, az Országgyűlés megszavazta azt a Palkovics-tervként emlegetett törvényt, amellyel elvették az MTA-tól az akadémiai kutatóhálózatot, a hazai tudományos élet legfontosabb intézményrendszerét. Erről itt olvashat bővebben. A matematikusok Nobel-díjaként emlegetett Abel-díjat 2002-ben alapították, 7, 5 millió norvég korona (272 millió forint) pénzjutalommal jár, amit a norvég kormány finanszíroz. A díjazottakat a nemzetközileg elismert matematikusból álló Abel Bizottság ajánlása alapján választják ki.

Az 1970-es években a gráfelmélet volt a tiszta matematika egyik első olyan területe, ahol megmutatkoztak a számítási bonyolultság elméletének sajátos problémái és lehetőségei. Lovász egyik legfontosabb eredménye, hogy meghatározta, miként képes a diszkrét matematika megoldani a számítógép-tudomány alapvető elméleti kérdéseit. Később egy alkalommal úgy nyilatkozott, nagyon szerencsés volt, hogy részese lehetett egy olyan időszaknak, amelyben a matematika teljesen együtt fejlődött egy alkalmazási területtel. A számítógép-tudományt megalapozó munkája mellett a magyar matematikus széles körben alkalmazható, hatékony algoritmusokat is kidolgozott. Ezek egyike a róla, illetve az Arjen Lenstra és Hendrik Lenstra testvérpárról elnevezett LLL-algoritmus, amely fogalmi áttörést jelentett a rácsok megértésében. A jelenleg ismert titkosítási rendszerek, amelyek képesek ellenállni egy kvantumszámítógép támadásának, az LLL-algoritmuson alapulnak. Lovász László számos rangos elismerést kapott, köztük az 1999-es Wolf-díjat, az 1999-es Knuth-díjat, a 2001-es Gödel-díjat és a 2010-es Kiotó-díjat.

Lovász Lászlónak Ítélték Oda Az Abel-Díjat, A Matematikusok Nobeljét | 24.Hu

2018-ban Budapest díszpolgárává választották, és abban az évben neki ítélték oda elsőként az Academia Europaea (AE) barcelonai tudásközpontja által alapított Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat, 2020-ban Hazám-díjat kapott. 2021-ben meghatározó jelentőségű munkásságáért elnyerte a matematikusok Nobel-díjaként emlegetett Abel-díjat. Lovász László pedagógusként és ismeretterjesztőként is a matematika közérthetővé, szerethetővé tételén munkálkodik. Meggyőződése, hogy a matematika egyre fokozottabban kerül bele életünkbe, "egy új nyelv, amellyel megpróbáljuk a világot megérteni. Azt a világot, amelyre a korábban kidolgozott fogalmak már nem alkalmasak. " Szeretett tárgyának a tudomány világában elfoglalt helyét így határozta meg: "... a matematika ereje abban rejlik, hogy egyszerre királynő és szolgálóleány: a saját feje után megy, de közben figyel arra, milyen szolgálatot tehet más tudományágaknak". (MTI) (Címlapkép: A díjazottak az állami vezetőkkel. Balról jobbra: Orbán Viktor, Lovász László, Áder János, Vizi E. Szilveszter, Kövér László.

[link] Egy új kutatás szerint az agyunk nem különíti el élesen azokat az agyterületeket, amik az olvasásért, illetve a matematikai gondolkodásért felelnek. Ellenkezőleg: a kettő között jóval szorosabb lehet az összefüggés, mint ahogy azt korábban feltételeztük. 16:25 Hasznos számodra ez a válasz? 9/14 anonim válasza: Az agy (többé-kevésbé) mindenkinél ugyanaz. Ami nem mindegy, az az agy részei közötti kapcsolat, ami főként az embert ért ingerek (mint például a tanulás) hatására épülnek ki. Sajnos viszont az agy "minősége" egyénenként eltérő. Ez kb. olyan, mint amikor házat építesz, akkor nem mindegy, hogy milyen anyagokat használsz. Ezért van az, hogy valaki elsőre megért bizonyos dolgokat, és van, aki századjára sem. Mert az agy "anyaga" nem képes tárolni az információt. 16:27 Hasznos számodra ez a válasz? 10/14 anonim válasza: 100% Én matematikushallgató vagyok és pár hete az egyik professzor azt mondta, hogy Lovász László azért akkora matematikus, mert a többi matematikussal ellentétben neki a memóriája is jó.

Nekik Csak Laci &Ndash; KivÁLÓ Matematikusok Budapesten, LovÁSz LÁSzlÓ TiszteletÉRe | Mta

A díjazottak kiválasztása a nemzetközileg elismert matematikusból álló Abel Bizottság ajánlásán alapul. A bejelentést követően megszólalt Lovász László. "Mindig is az izgatott, hogyan lehet a különböző tudományterületeket összekapcsolni: ezért kezdtem el annak idején az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika összefüggéseivel foglalkozni" – idézte az MTI a matematikust. Az MTA volt elnöke elmondta, hogy az izraeli matematikussal jól ismerik egymást, de nincsenek rendszeres munkakapcsolatban. "Wigdersonnal ugyanannak a területnek a két oldalán állunk, kicsit eltérő fókuszból tekintünk a tudományra" – fejtette ki. A magyar kutató felidézte, hogy a diszkrét matematika és a számítógép-tudomány kapcsolata az 1960-1970-es években alakult ki. "Akkoriban a diszkrét matematika nem volt fősodorbeli része a matematikának, inkább fejtőrös érdekességnek számított" – fogalmazott a tudós, aki ebben az időben Erdős Pál mentoráltjaként foglalkozott a gráfelmélettel. Mint mondta, a diszkrét matematika egymástól elkülönült elemekből álló szerkezeti struktúrákkal foglalkozik.

Magkapta a legrangosabb matematikai elismerést, jelenleg is Amerika legjobb egyetemein tanít, a Microsoft kutatási részlegének munkatársa, számos folyóirat szerkesztője, cikkek és könyvek szerzője. 1948. március 9-én született Budapesten. 1962 és 1966 között a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban az ország első matematika tagozatos osztályába járt, amelyből számos diák vált világhírű tudóssá. Rábai Imre matematika óráin szerezte meg az alapokat, osztályfőnöke, Komlós Gyula hatására vált az osztály összetartó közösséggé. A magyar kombinatorikai iskola két olyan képviselőjével találkozott itt, akik nemcsak szakmailag, hanem emberileg is erősen meghatározták pályáját: Erdős Pállal és Gallai Tiborral. Ezzel a Magyarországon hagyományosan erős matematikai szakág újabb lendületet kapott. Lovász ekkor már sorozatban nyerte a matematikai versenyeket (OKTV, Nemzetközi Matematikai Diákolimpia, Kürschák-verseny). Ezeken kívül a Magyar Televízió "Ki miben tudós? " vetélkedőjét is megnyerte.

Saturday, 18 May 2024

Jeli Arborétum Hétforrás