Balaton Felvidék Kőzete

Balaton-felvidéki tanúhegyek: A Balaton felvidék legnagyobb látványosságai közé sorolhatóak a Balaton-felvidéki tanúhegyek. 9 darab van belőle: Badacsony, a Szent György-hegy, Csobánc, Gulács, Tóti-hegy, Hegyesd, Haláp, Somló, Hegyestű-Monoszló. Csodabogyó tanösvény a Villányi-hegységben A Villányi-borvidéken számos kikapcsolódási lehetőséget találhatunk, de nem csak a borkedvelők találják meg a számukra tetsző programokat, ha nem a túrázók is csodaszép...

• A Fekete-hegy titkának a nyomába eredtünk
• Lóczy Lajos permi vörös homokkő síremléke | A kövek mesélnek
• Íme, az aprócska falu, ahol legyőzték a balatoni turizmus ősi ellenségét - HelloVidék

A Fekete-Hegy TitkáNak A NyomáBa EredtüNk

"Régi álmom volt ez a nagyon jó adottságokkal rendelkező parcella, és ebbe az álomba a gyerekek is belenőttek" – meséli Pálffy Gyula. A Fekete-hegy a Balaton-felvidék legmagasabb és legnagyobb kiterjedésű vulkanikus tanúhegye. A Badacsonynál is magasabb egy kicsit, 448 méter. 4-7 millió éve keletkezett, kőzete bazalt, bazanit és bazalt tufa. A tetején elterülő fennsíkon a tavak szintén vulkanikus tevékenység hatására jöttek létre. "A második világháború óta nem művelték ezt a területet. A 60-as és a 70-es években egyre kevesebben akartak a mezőgazdaságban dolgozni, az emberek elvándoroltak innen, fogyott a falu népessége és fogytak a művelt területek is. Íme, az aprócska falu, ahol legyőzték a balatoni turizmus ősi ellenségét - HelloVidék. A téeszesítés ide már nem futott ki, a hegy szoknyájának aljába kerültek az állami szőlők. A hetvenes években kaszálónak használták ezt a részt, aztán lassan visszavette az erdő. Teljesen elhagyatott lett ez a terület. Nagyapámmal sokat jártunk ide gombázni". Régen a fenti erdős rész is szőlő volt, mutatja a borász. A talaj nagy része fekete erdőtalaj bazalttörmelékkel keveredve.

Lóczy Lajos Permi Vörös Homokkő Síremléke | A Kövek Mesélnek

A Balaton-felvidék jellemző kőzete a vörös homokkő, amely sajátos arculatot kölcsönöz a természeti és az épített környezetnek. Ugyanis a kőzet málladékából keletkezett talaj sok helyen téglavörös színű, amelyen szőlőtőkék nőnek. A vörös homokkövet építkezésre is használták, ezért a régebben épült házak, templomok vörös színűek. Lóczy Lajos permi vörös homokkő síremléke | A kövek mesélnek. Vörösberénytől (a település nevének előtagja a kőzet színére utal) kezdve az egész északi parton végig, Badacsonytomajig vörös a talaj. A közeli vörös homokkőből épített kerítés Kővágóőrsön A Tapolcai-medence a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék közé ékelődik. A korszerű tájbeosztás szerint a Balatoni-medencével együtt a Dunántúli-dombvidékhez sorolják, de helyzete miatt mégis itt jellemezzük. A Tapolcai-medence és a Balaton-felvidék jellegzetes képződményei a környezetükből néhány száz méter magasba emelkedő bazaltvulkánok. 2-3 millió éve az akkori felszínre ömlött a bazaltláva, amely a megszilárdulása után megvédte alatta lévő puhább kőzeteket a szél és a víz pusztító hatásától.

Íme, Az Aprócska Falu, Ahol Legyőzték A Balatoni Turizmus Ősi Ellenségét - Hellovidék

Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A Dunántúli-középhegység elhelyezkedése A Dunántúli-középhegység a Dunántúlon, a Balatontól északra húzódik. A Zala folyótól indul északkelet felé, egészen a Dunakanyarig. Északon a Kisalföld határolja, keleten a Duna, délkeleten az Alföld, délen a Balaton, nyugaton a Zala-folyó. A Dunántúli-középhegység kialakulása A Dunántúli-középhegység anyagának kialakulása a földtörténeti középidőre tehető. Ebben az időben tenger borította a területet, melynek mélyén több ezer méter vastag mészkő és dolomit rakódott le. Később a terület hegységgé emelkedett, majd összetöredezett. Az évmilliók során a magashegység a külső erők pusztításának hatására lealacsonyodott, ma legömbölyített formák, lapos hegyhátak jellemzik. Vulkanikus kőzet. Hazánkban főleg a Visegrádi-hegység alapkőzete. Az évmilliókkal korábban élt fák nagy nyomás alatt megkövesedett, megszenesedett maradványa, mely hasznos energiahordozó. Az alumínium legfontosabb érce. Főleg alumínium-oxidot és -hidroxidot tartalmazó ásványokból, valamint kvarcból és vas-oxidból álló kőzet.

Az, hogy a Fekete-hegyen termelt szőlőből készül. A furmint nem egy mindennapi szőlőfajta. A filoxéria járványt ugyan nem élte túl, de a globális felmelegedést igen, sőt sokkal jobban viseli, mint a többi fajta. A furmint a nagy meleg ellenére meg tudja tartani a savakat. A fajtára jellemző még az is, hogy teljes mértékben meghatározza jellegét a táj, melyen termelik. Ezért lesz más és más a tokaji, a somlói és a Balaton-felvidéki furmint. A Fekete-hegy az, ami különösen meghatározó a szőlő életében. A hegy a Balaton-felvidék legmagasabb és legnagyobb kiterjedésű vulkanikus hegye, mintegy 448 méteres magasságával még Badacsonynál is nagyobb. 4-7 millió éve keletkezett vulkanikus hegy, kőzete bazalt, a bazanit és a bazalt tufa. Pontosan ez adja a köveskáli furmint jellegzetességét, a vulkanikus talaj és a benne fellelhető olivin- és pinellkristályok. Ez a fajta ugyanis mindent magába szív, amit a környezete nyújt számára: a napfényt, a meleget és természetesen a féldrágakövek ásványi anyagait is.

Monday, 10 June 2024

Lidl Kupon Feltöltés