Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Petőfi Sándor Tájköltészete - Házidolgozatok És Segédanyagok
Műfaj Petőfi Sándor Kiskunság című verse romantikus tájleíró költemény, jellemzője lírai személyesség melyet csodálattal tölt el a természetrendje, változatossága és ereje s a végtelenségébe, tágasságába otthonosan olvad bele, érzelmileg telített. Tájköltészeti pályaszakasza az életmű korábban is jelentős témájának folytatása, illetve kiterjesztése, hasonló művek:, Börtönéből szabadult sas lelkem/ Ha a rónák végtelenjét látom"/Az alföld/,, Puszta puszta, te vagy a szabadság képe, / És szabadság, te vagy lelkem istensége! /A csárda romjai/ A Tisza/ A puszta télen/ Szülőföldemen. Beszélő Megkettőzött lírai én (elképzelő-elképzelt alak) ez a fajta beszédhelyzet elbizonytalanítja a megszólalást, hiszen a versben egyszerre megtalálható a nagyvárósba képzelgő költő és az elképzelt alföldi vándor, mint beszélő ez aztjelenti hogy a jelen és a múlt idősíkjai összeolvadnak. Vershelyzet Egy forró nyári napon, kora délelőtt a puszta egy meghatározott pontjáról, belsejétől indul el a nézet a város felé, a képzeletbeli vándorlás délelőttől egészen sötétedésig tart.
Petőfi Sándor: Szülőföldemen (Elemzés) - Youtube
Petőfi Sándor Durva zsarnok, jégszivű tél, Készülj... készülj, a halálra! Jármodat megunta a föld, És ledobja valahára; Szabadság lesz! ím, az ég is Ideszegődött a földhöz, Fegyvertárából, a napbul, Tűznyilakkal rád lövöldöz. Meg fogsz halni, vad, bitor tél! Addig él csak minden zsarnok, Míg magok alattvalói Szabadságot nem akarnak; Hogyha egyszer a raboknak Akaratja ki van mondva, Összeomlik börtön és lánc, S elenyészik híre-hamva. Harcolj, harcolj, föld, a téllel, Ne félj, megbirod, levágod, S szabadságodat kivívod, Tavasz a te szabadságod. Eljön, eljön a szép tavasz, S hoz virágokat kebledre, És szivárványt diadalmi Koszorúnak a fejedre! Nézd, amelynek rabja voltál, A tél maga érzi vesztét, Dúlt arcán megtört szemébül Sűrü könnyek omlanak szét. Hah, ki eddig csupa jég volt, Most hogy olvad, mily gyáván hal!... Nem csoda, hiszen testvér a Gyávaság a zsarnoksággal. Pest, 1848. február Írd meg a véleményed Petőfi Sándor A TÉL HALÁLA című verséről!
PetőFi Sándor SzülőFöldemen Című Versének Elemzése
A magyar költészetben sokan foglalkoznak a magyar táj, a szülőföld és az otthon leírásával, közülük mégis a legkiemelkedőbb, s e témának forradalmi újítója Petőfi Sándor. Lírájában a költői leírás bensőséges, s olyan közvetlen, mintha önmagáról beszélne. A tájfestés eszközeivel egyben sajátos személyes vallomásának is hangot ad. Tájábrázolása egyszerre romantikus és realista. Tájköltészetével újat alakított, megteremtette az új tájeszményt: az Alföld tengersík vidékét mutatja be, verseinek témáit a családi életből, a magyar táj kimeríthetetlen sokszínűségéből merítette. Hangulatára az egyszerűség, szemléletére pedig a demokratizmus volt a jellemző. A hazai tájról és a szülőföldről szóló verseit többnyire a harmadik pályaszakaszában írta. Legkedvesebb tája az Alföld, amely mint lírai téma, az ő felfedezése. Ezekben a versekben megtalálhatók az otthon iránti érzései, a szabadság iránti vágya, és kiderül műveiből az is, hogy a nép életének alapos ismerője. Petőfire jellemző, hogy a külvilágot, így a hazai táj szépségét, annak változatosságát, az otthon melegét, az emberekhez fűződő kapcsolatát egyszerűen ábrázolta.
A ló valóság vagy csak egy nádparipa, játék? Te hogyan gondolod? a régi játék feltoluló emléke után sóhajtva szól itt a refrén: "Cserebogár" Boldogság "gyermek vagyok, gyermek lettem újra! "-érzés keríti hatalmába Él még benne a gyermeki énje. Megmozdul a lelke a múlt iránt. "Megitattam, gyi lovam, gyi: Betyár…" A képzeletbeli lélek nem csak megmozdul, hanem szinte iramodik, szárnyal, száll. 6. Nem tudjuk, mi mindent csinált még a költő, de már este van. "kifáradt már a lovas és a ló", És képzeletben megjelenik a dajka, a régi dajka, altatódalt dúdolva. "Hallgatom s félálomban vagyok már... " –suttogja álmosan a lírai én, alig hallja már, az otthon békéje, melege, emléke elálmosítja. Álmodik-odaálmodja a valóságban már nem létező, de a lelkében, emlékeiben nagyon is ott lévő gyermekkort. A vers üzenete: Az esteli harangszó –nem egyszerűen templomi harang – több annál · Minden felnőttben megszólal a lélek harangszava, hogy emlékezzen, hogy figyelmezessen az idő múlására A "lovas és a ló" - általánosítás ( az élere, az életünk útjára ual) Valamennyien átélhetjük hasonlóan a gyermekkort (nádparipán, fűzfasípot fújva, ) A következő bejegyzésem is Petőfiről szól majd - A szél c. verséről
Tuesday, 14 May 2024Omar Sy Magyar Hangja