Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Hétfokú Hangsor Neve
Ez a szócikk a zenei hangsorról szól. Hasonló címmel lásd még: Skála. Hangsor vagy skála keletkezik, ha valamely dallam hangjait magasságuk szerint sorba rendezzük. A hangsorokat többféleképpen is csoportosíthatjuk. Vannak a modális hangsorok, amik hétfokúak. Ezeknek görög elnevezésük van. Léteznek diatonikus hangsorok is. Ezen hangsorok két foktól egészen hét fokig terjedhetnek. Az egymás melletti hangokból álló diatonikus hangsorok -chord elnevezést, míg azon hangsorok amik nem egymás melletti hangokból építkeznek (tehát nem diatonikus hangsorok) -ton elnevezést kapnak; fokukat pedig a görög számok után kapják. Egy másik csoportosítás szerint dúr és moll jellegük alapján is megkülönböztetjük őket. A kis terccel induló hangsorokat moll, míg a nagyterccel kezdődőeket dúr jellegű hangsoroknak nevezzük. A skála (hangsor) hangjait fokoknak nevezzük. Ezeket a fokokat római számokkal jelöljük. Mivel a skála nyolcadik hangja (hétfokú hangsoroknál) ugyanaz, mint az első hangja, csak egy oktávval (nyolc hanggal) magasabban, első foknak jelöljük.
Hétfokú Hangs Neve
A hétfokú hangsorokat (skálákat, hanglétrákat) tizenkétfokúan szemlélteti ez az ábrázolási mód. A tizenkét fok ( félhang) mindegyikéhez pontosan egy hely tartozik. Jól felhasználható: a hangok távolságának leolvasásához egy skálán belül, és a különböző hangsorok összevetésére. Példaként a C- dúr ábrázolása:... C-d-ef-g-a-hC-d-ef-g-a-hC-d-ef-g-a-hC... Leírás [ szerkesztés] Ha egy skála ( hangsor, hanglétra) hangjait csak egyszerűen felsoroljuk, akkor nem látjuk képszerűen, milyen távolságra vannak az egyes hangok egymástól. Az itt bemutatott ábrázolási mód a tizenkétfokú hanglétra minden fokához, azaz minden "félhang" lépéshez rendel egy-egy helyet. Az ábrázolandó hétfokú hangsor hangjait a szokott egybetűs hangmegnevezés ( "c d e f g a h", "d r m f s l t") vagy pedig "x o +" stb. jelöli. A tizenkétfokú skálának az adott hangsorban részt nem vevő hangjait egy-egy választójel vagy aláhúzás képviseli. A példák különösebb rendszer nélkül következnek egymás után. Céljuk mindössze annak bemutatása, hogyan lehet ezt az ábrázolási módot haszonnal alkalmazni.
Hetfoku Hangs Neve Na
A hétfokú skála hangjai: dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti. Az oktávfenomén, a periodikus ismétlés teszi A hangfokok a felhangok keletkezésének természeti törvénye alapján – egy alaphangból kiindulva, a megadott arányok segítségével – képződnek. A nyugati zenében 12 különböző hangfok van, de általában csak hét fokot használunk. Ez a hét hangfok szelekció, kiválasztás végeredménye. Így alakult ki a hétfokú hangsor rendszere, amelynek a kezdőhangja, alaphangja a dó. Az oktávfenomén, a periodikus ismétlés teszi lehetővé a hangok áttekinthető rendszerét. Az egyik legfontosabb felismerés, szinte kinyilatkoztatás, ami a zene megértéséhez szükséges, az az, hogy a mi zenénk hétfokú. Ez azt jelenti, hogy a hangtér hét fokra, hét hangra van felosztva. A sok dallam, zenemű nagy része, amit ismerünk, ebből a hét hangfokból épül fel. A maradék, másik öt fok ritkábban fordul elő, és alárendelt szerepet játszik a zenében. Tehát, mindig ugyanaz a hét fő hangfok fordul elő a zenében, akármilyen stílusú zenéről is van szó!
Hétfokú Hangsor Neve
Asz B C, 3., az pedig nem más, mint a mi pentaton (dó az első, ré a második, mi a harmadik). Aisz Cisz Disz Eisz Gisz ugyanígy: Cisz Disz Eisz –> Cisz dúr skála –> lá pentaton. Hozzászólás írása You must be logged in to post a comment.
Hétfokú Hangsor Never Say
A diatonikus hangrendszer hangsorai A DIATONIKUS HANGRENDSZER HANGSORAI A "modális" vagy egyházi, valamint a dúr és a moll hangsorok Modális hangsoroknak nevezzük a diatonikus hangrendszer egyes fokairól indított hangsorokat, módusokat. Kezdetben ezeket összefoglalóan egyházi, később görög elnevezéssel dór, fríg, líd, mixolíd hangsoroknak nevezték. Az egyes módusok jellegét leginkább az alaphangtól számított terc nagysága, illetve a VII. foka határozza meg. A diatonikus hangrendszer törzshangjai A diatonikus hangrendszer törzshangjait nemcsak a C' hangról rendezhetjük. A szekundokat tartalmazó lépcsőzetesen fölépülő hangsorok, azaz skálák, a törzshangsor más fokairól is indíthatók. Pl. D-ről A DÚR HANGSOR (latin durus = kemény) A diatonikus hangrendszer legfontosabb 7 fokú hangsora, amelynek hangközrendje: 1–1–1/2 –1–1–1– 1/2 (Két egész, egy fél, három egész, egy fél). Legjellemzőbb rá az alaphang és a 3. hang nagyterc távolsága, valamint a VII. fok vezetőhang szerepe. A dúr hangsor sincs természetesen egyetlen abszolút hanghoz sem kötve, tehát bármely hangjáról indítható.
Jón hangsor [ szerkesztés] Dór hangsor [ szerkesztés] Fríg hangsor [ szerkesztés] Líd hangsor [ szerkesztés] Mixolíd hangsor [ szerkesztés] Eol hangsor [ szerkesztés] Lokriszi hangsor [ szerkesztés] A lokriszi hangsor egy modális hangsor. Előjegyzés nélküli alaphangja a H. Különlegessége, hogy a tonikája és a dominánsa között nem tiszta kvint, hanem szűkített kvint, tritónusz van. A hangsor ti-dó'-ré'-mi'-fá'-szó'-lá'-ti', azaz H-C'-D'-E'-F'-G'-A'-H'. [1] (nincs dal) A modális hangsorok és a tonális hangnemek közti különbség [ szerkesztés] A tonális (a dúr és a moll) hangnemek vezetőhanggal rendelkeznek. A vezetőhang a hangsor hetedik hangja, amely a hangnem alaphangjára vezet. A VII. fok és az I. fok között kis szekund (fél hang) távolság van, ami a dúr esetében a ti-dó és a moll (összhangzatos moll) esetében a szi-lá hangköz. A modális hangsorok a jón (dúr) és a líd hangsoron kívül természetes vezetőhanggal nem rendelkeznek. A mai tonális gondolkozásmód szerint a modális hangsorokat aszerint csoportosíthatjuk, hogy az alaphangra épített hármashangzata (alaphang + terc + kvint) dúr vagy moll jellegű.Wednesday, 26 June 2024Dr Toma Kornél