Kihirdették A 2022-Es Pritker Díj Nyertesét / Melyik Ember Viszi Iskolába A Gyerekeket

Diébédo Francis Kéré, a Burkina Fasó-i születésű, Berlinben élő építész tudja, hogyan kell fenntartható épületeket tervezni ott, ahol szűkében van a lakosság az erőforrásoknak. Kéré oktató és társadalmi aktivista, egyben az első afrikai, aki elnyerte a legrangosabb építészeti elismerésként számon tartott Pritzker-díjat. Hűsítő agyagfal légkondicionáló helyett, eukaliptusszal bélelt fémtető – ez Kéré művészete. A zsűri indoklása szerint Diébédo Francis Kéré az úttörője egy olyan építészetnek, amely fenntartható szélsőséges nélkülözésben élő vidékeken is, különösen Afrikában, azon belül szülőföldjén, Burkina Fasóban. "Tevékenysége egyszerre mérnöki munka és szolgálat, amely számtalan polgár életét és élettapasztalatait teszi könnyebbé a világ egy olyan régiójában, amelyet időnként elfelejtenek" – méltatta Kéré munkásságát kedden Tom Pritzker, a díjat támogató Hyatt Alapítvány elnöke. Kéré nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy "ezekben az időkben, amikor a világjárvány még világosabbá tette a kölcsönös függésünket, és amikor az erőforrások csökkenése egyre több konfliktust generál", látásmódja ilyen elismerésben részesül.

• Index - Belföld - Milyen iskolába vigyük a gyereket?

Hozzátette: reményt adhat, hogy a távoli és jelentéktelennek tűnő kezdetek után is lehetséges a lehető legmesszebbre eljutni. Kéré legtöbb munkája Afrikában – Beninben, Burkina Fasóban, Maliban, Kenyában, Mozamikban, Togóban és Szudánban – valósult meg, de dolgozott Dániában, Németországban, Olaszországban, Svájcban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is. "Bizonyos értelemben újra és újra visszatért a gyökereihez: merített európai építészeti tanulmányaiból, ötvözve azokat szülőföldjének hagyományaival, szükségleteivel és szokásaival" – szólt az építészről az alapítvány. Mint Diébédo Francis Kéré felidézte: "Ott kezdtem, ahol születtem, ahol a népesség növekedése kulcskérdés, és ahol sürgősen szükség van infrastruktúrára. Tartoztam a népemnek, ezért fontos volt számomra, hogy helyben bőségesen elérhető anyagokat használjak, és olyan megközelítéssel építsek, amely kis mértékben terheli a környezetet. Így az épületeim megoldásorientáltak lettek. " "Felismertem, hogy ezek a megoldások térben és időben átemelhetők, mivel minden ember okozta válsághoz fenntartható gondolkodáson alapuló megoldásokra van szükség" – fogalmazott.

Az Egészségügyi és Szociális Jóléti Központ (2014, Laongo, Burkina Faso) falait különböző magasságú, keretezett ablakok mintázata díszíti, hogy az álló orvostól az ülő látogatón át a fekvő betegig mindenki számára festői kilátást nyújtson a tájra. 8/10 Burkina Institute of Technology, photo courtesy of Francis Kéré Kéré tervei szimbolikával átszőttek, Afrikán kívüli munkáira hatással van gandói neveltetése és tapasztalatai. A nyugat-afrikai hagyomány, miszerint egy szent fa alatt eszmét cserélnek, történeteket mesélnek, ünnepelnek és összegyűlnek, mindenütt visszatérő motívum. A Sarbalé Ke at Coachella Valley Music and Arts Festival (2019, Kalifornia, Egyesült Államok) című műve a bissai anyanyelvén az "Ünnepek házát" jelenti, és az odvas baobabfa alakjára utal, amelyet hazájában gyógyhatásai miatt tisztelnek. A Serpentine Pavilion (2017, London, Egyesült Királyság) központi formája szintén egy fa formájából ered, és a falakat háromszög alakú indigószínű modulok alkotják, amely szín az építész kultúrájában az erőt jelképezi.

Kéré 1998-ban létrehozta a Kéré Alapítványt, hogy projektek, partnerségek és adománygyűjtés révén a gandói lakosokat szolgálja; 2005-ben pedig a Kéré Architecture-t Berlinben, Németországban. Kéré a Pritzker Építészeti Díj 51. díjazottja, Burkina Faso és Németország kettős állampolgára. Forrás: sajtóközlemény Szerk. : Hulesch Máté

A Burkina Faso-i Gando-ban született és a németországi Berlinben élő Francis Kéré az építészet folyamatán keresztül közösségeket formál és alakít át. A társadalmi igazságosság és elkötelezettség iránti elkötelezettségén, valamint a helyi anyagok intelligens felhasználásán keresztül a természeti klímához való kapcsolódás és az arra való reagálás érdekében olyan perifériára szorult, korlátozásokkal és nehézségekkel terhelt országokban dolgozik, ahol az építészet és az infrastruktúra hiányzik. Kortárs iskolai intézményeket, egészségügyi létesítményeket, lakásokat, polgári épületeket és köztereket épít, gyakran olyan országokban, ahol az erőforrások törékenyek és a közösség létfontosságú, munkáinak kifejezőereje meghaladja az épület értékét. "Azt remélem, hogy megváltoztatom a paradigmát, arra ösztönzöm az embereket, hogy álmodjanak és kockázatot vállaljanak. Attól még, mert gazdag vagy, nem szabad pazarolnod az anyagot. Attól még, mert szegény vagy, törekedned kell arra, hogy minőséget teremts" – mondja Kéré.

Kéré specialitásai az oktatási, egészségügyi intézmények, a közigazgatási épületek és lakóházak lettek. A zsűri kiemelte azt a Burkina Fasó-i Gandóban 2001-ben elkészült iskolaépületét, amely egyszerre elégít ki alapvető szükségleteket és csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket, mindezt helyi építőanyagok felhasználásával. Egy kenyai műszaki iskola tervezésénél a helyi kőbányából származó anyagokból tervezett hűtőtornyokat, minimalizálva a légkondicionáló berendezések szükségességét, míg a Burkina Műszaki Intézetnél hűsítő agyagfalakat alkalmazott, a fémtetőt pedig eukaliptusszal bélelte. Miután a Burkina Fasó-i parlament épülete a 2014-es felkelés során megsemmisült, Kéré tervezte meg a nemzetgyűlés új otthonát is. A piramis alakú épület külső kialakításával ösztönözné az informális összejöveteleket, egyben az előző rezsim áldozatai előtt is tisztelegne; ez a projekt azonban a jelenlegi bizonytalan körülmények miatt szünetel. A 100 ezer dollárral és egy bronzplakettel járó Pritzker-díjat 1979-ben alapította Jay A. Pritzker üzletember és felesége, Cindy Pritzker.

A jelenleg rendelkezésre álló kutatások arra utalnak, hogy az 1-12. osztályba járó tanulók átlagosan három százalékkal kevesebbet fognak keresni életük során, mintha a 2019/2020-as második félévet is rendesen végigjárták volna. A nemzetgazdaságok kalkulált vesztesége az OECD szerint pedig évi 1, 5 százalékkal kisebb GDP – az évszázad végéig. A hátrányos helyzetű diákok körében még nagyobb jövedelmi lemaradást okozhat az oktatásból való kiesés – az OECD szerint. Azt nem tudom, hogy a miniszterelnökhöz eljutott-e ez a jelentés, és emiatt, vagy amiatt amit mondott – a digitális oktatás nem olyan jó megoldás, mint amikor személyesen történik a tanítás, hiszen a tanároknak nem csak tudást kell átadniuk a gyerekeknek –, hogy az iskoláknak működniük kell. Index - Belföld - Milyen iskolába vigyük a gyereket?. Az viszont biztos, hogy a gyerekek a vírus elleni védekezés minden furcsasága és szokatlansága ellenére is az iskolába járás mellett döntenének.

Index - Belföld - Milyen Iskolába Vigyük A Gyereket?

Totyik Tamás azonban felhívja a figyelmet az említett Emmi rendelet egy ritkábban emlegetett pontjára, miszerint, ha a tanuló hiányzott is az adott tárgy óráinak több mint harmadáról, de van elég érdemjegye, ami alapján év végén le tudják osztályozni, akkor a tantestület dönthet úgy, hogy mégsem kell osztályozó vizsgát tennie. Éppen ezért a PSZ azt kéri a kollégáktól, aki csak teheti, valamilyen úton-módon próbáljon minél több jegyet adni a tanulóknak. A PSZ annyival is próbált a gyerekeknek és a szülőknek segíteni, hogy kértük az oktatásirányítástól: az otthon maradó gyerekek a KRÉTA rendszeren keresztül hétfőtől online bekapcsolódhassanak a tantermi órákba, ám az Emmi és a Klebelsberg Központ (KK) sem fogadta el a javaslatunkat. Annak ellenére sem, hogy nem sért személyiségi jogokat, ha az élő közvetítés közben a tanár és a tábla felé van fordítva a laptop. Reméljük, meggondolják magukat – mondta Totyik Tamás. A PSZ alelnöke tart attól is, hogy a hétfőtől induló rendszer csak tovább mélyíti a különbségeket a magyar társadalomban, mert az eddigi visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy az elit, a jobb módú családok fogják zömmel kimenekíteni az óvodai, iskolai közösségekből a gyermekeiket.

De főleg, mikor gyakorolja a nyomorult azokat a búval bélelt felvételi feladatlapokat, ha a rendes leckétől meg iskolai feladattól alig fér hozzá máshoz. Látom, kezd már kialakulni a katonaság-szindróma: ha nem nézek oda, bambul, lovat rajzol a lap szélére, kioson vécére, veri az öccsét, stikában nyomogatja az új telefonját – amiért még haragudni se tudok, ha látom hétvégén, hogy képes két órát duolingózni egyfolytában és mutogatja, hányas szintre ért el angolból – abból az angolból, amit amúgy suliban nem is tanul. Vagy átmegyek kínai tigrisanyába ugye, és már tízéves korában elkezdem valamiféle felnőtt munkaidő+n óra terheléssel szoktatni az életre, akkor esetleg gyerekként utál meg, vagy felnőttként fog bömbölve mutogatni rám: te az ország egyik legelső gimnáziumába jártál, nekem meg bezzeg, te vagy az oka. Ne kerteljünk, a középiskola baromi fontos, a tudástól a társas kapcsolatokig, a tanulni megtanulás módszertanáig, a kamaszévek normális helyen való átvészeléséig, a lehetőségig, hogy hova tovább.

Friday, 28 June 2024

Macaron Recept Kezdőknek