A Tisza Vers / Kacsafarkú Szender Hernyó

A költemény szerint a két emberöltővel későbbi Vata vezér rel, az Ős-Hit "lázadó"-jával a Dunántúlon esett el. A germanista klerikális terrorral folyvást "Vata féle pogánylázadás" -ként emlegetett magyar ellenállás és szabadságharc valódi magyar megjelölése Vata-szabadságharca!!! Szégyen, hogy 3 évtizeddel az állítólagos rendszerváltás után Vata vezérünk emlékezete – Vata Lázadása, Vata Fölkelése – helyett még mindig a Magyar Világot fölforgató – ezzel török terítékre tékozló – Dózsa (György) pusztulatos örökségét viseli minden városunkban és a legkisebb falvainkban is eggy-eggy utca neve! Attila hun királyunk pedig – akitől az Árpád-ház is származtatja magát – a több, mint fél ezredévvel későbbi Ajtonnyal a Dunáninnen a Hun-Magyar Őshit vértanú bajnokai voltak. Tisza vezseny. Ajtony a Szegeddel – vagyis a Tisza szögével – szemközt a Tisza-Maros szögének, ill. az azon túli területeknek ura volt, amíg Csanád vezér meg nem hódoltatta. Az Ősi Szent Tűz bizonyára ősi szittya tűzhitünkre, talán Zóroasztári Fényhitünkre utal… Tűztemplom Bakuban 1865-ben – A journey from London to Persepolis A " Hun Király bús koporsója " – természetesen Attila királyunk nyughelye, amely a hagyomány szerint (átmeneti) folyóeltereléssel a Tisza medrébe ásott sírba, hármas koporsóban történt… valahol e tájon… a Tisza szögén… A Magyar Folyó pedig természetesen a Tisza, amely eredésétől torkolatáig természetes (kárpáti) határainkon belül marad.

• Tiszasziget
• Tisza vezseny
• Tiszaszolg
• Kacsafarkú szender - Macroglossum stellatarum

Tiszasziget

Fellinger Károly verselését a hagyománytól való eltávolodás már a modern utáni költészet részévé avatja. A ciklusok poétikai arculata inkább egymásba mosódó, semhogy elkülönülő volna. Miskolczi Ferenc: Tisza-parton. Ezért a ciklusoknak elsősorban a szétváló tematika szab arculatot. A kötet négy ciklusra tagolódik – Levehetetlen; János, ha becsengetnek; Képeket másolni; Halni jár belénk –, s a négy ciklusban olvasható 99 vers többsége a fent ismertetett Penge "szerpentin" modelljét követi. Az ilyen és ezekhez hasonló konnotatív stílusú versekről írta még évekkel korábban, azóta néhai Grendel Lajos, hogy "Fellinger Károly a sűrítés, a kihagyásos versbeszéd, a paradoxonok mestere. Néhány sorban is tud feszültséget gerjeszteni, s nem kevés energiát felszabadítani … több verse is arról tanúskodik, hogy nagyon jól tudja, miképpen kell egy igazi költőnek a nyelvet használni annak hétköznapi-pragmatikus tartományán túl. " S írta ezt Fellinger Károly pályájának újra felívelő, második korszakában, amikor kompozíciós megoldásaiban már a nyelvi kifejezés fenti jegyei váltak dominánssá –, noha ezek a maguk rejtőzködő változataiban azért már a korábbi opusaiban is fellelhetők voltak.

Tisza Vezseny

(Bár Országunk megrablói máig sem rendezték adósságaikat, a fosztogatók elszámoltatása is eljő majd. ) A demarkációs vonalak, amelyek mára már több mint egy évszázadra gúnyhatárrá dermedtek, csak a Magyar Föltámadás ra várnak. – Eljön az is! Izrael csaknem 2000 évet várt országára és egy konok magyar(földön termett) zsidó agy meg is álmodta, majd konok népe meg is valósította. Tiszasziget. Ben Gurion az új Izrael első vezetője mondotta: "Nem realista az, aki nem hisz a csodá(k)ban …" Éppen mi, magyarok, a Hit Őrei, Boldog-Asszony népe ne hinnénk a Csodákban?! Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is! A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

Tiszaszolg

Igen, nem tévedés, a lassúságról beszélek, és nem a gyorsaságról. Nem szabad sietni. Fontos nyilván az egyenletes ritmus, hogy ne állj meg egy pillanatra sem, de csak akkor juthatsz célba, ha szinte észrevétlen a változás. Így vállalható a múlt is, amely a végén már nem lesz sehol. Egyszerre csak egy cserép a háztetőn. Valamivel világosabb, aztán úgyis megbarnul. Vagy egy sejt. Egy ránc. Egy letört ág. Egy-egy új sebhely, de csak egymás után. A lényeg, hogy ne túlságosan mohón. Ne hirtelen. Csak egyenként. Csak itt-ott. Csak keveset. Nem kell megzavarni a felületes emlékező nyugalmát. Olyan vagy, mégsem az vagy. HAON - Közeleg a vérszívók ideje. Ám nem veszik észre. Valahogy így tudnám megragadni. Lehull egy emlék. Vagy kihűl egy szó. Ha folyton látnak téged, úgysem leszel idegen. Élni annyi, mint biztonságos lassúsággal változni napról napra. Akivel végig együtt voltál, akkor is rád fog ismerni, ha már nem te vagy. Arra kell vigyáznod, hogy azt szeresse, aki voltál. És egyszer majd mégis az haljon meg, akivé útközben lettél.

Szerzőnk felvidéki költő, aki 1963-ban született Pozsonyban, ám idejének java részét a nyelvhatár szélén fekvő Jókán tölti. Mezőgazdász végzettségű, akit a helytörténet világa is érdekel. Pályája 1986-ban az Iródia közösség, Próbaút című antológiájával kezdődik. Egy 1991-es vallomása szerint a szabadság és a függetlenség, a törvényesség és a tisztesség témái érdeklik. Ennek ellenére költészetében ezek a témák csak áttételesen vannak jelen. Költészetét inkább az egyéni látásmód kimunkálásának az ambíciói motiválják. Tiszaszolg. Fellinger Károly a magyar nyelvterületen kívül is jelen lévő, termékeny alkotó. Franciaországban például két gyűjteménye is napvilágot látott. Gyermekverseket is ír. A Szimering a huszonötödik kötete. Könyvében a már korábban megismert figurák visszatérő tematikai elemeivel találkozunk: az apával, az Istennel és Jánossal, aki mellé ezúttal Juli is odaszegődik. Ám a kisebbségi sors tematikája, ahogy említettem volt, ezúttal is igen visszafogottan jelenik meg. Bizonyára ezért, hogy az egyik, Franciaországban megjelent kötetéről, miközben ottani kritikusa dicsérően írta, hogy munkáinak ereje "[e]lszórt, szétszórt metaforáiban és a nyelvi rengésekben, rezgésekben nyilvánul meg", biográfiai adalékként még hozzáfűzte, hogy "országában mindenki a saját nyelvét beszéli, különösen, ha valaki költő, főleg ha még diaszpórában is él".

hallgata, és szeretett. Fodor Ákos: Példa ahogy a tenger ír a fövenyre: írja-törli, írja-törli mindig ugyanazt – sosem ugyanúgy Pilinszky János: A tengerpartra A tengerpartra kifekszik a tenger, a világ végén pihen a szerelmem, mint távoli nap vakít a szivem, árnyéka vagyunk valamennyien. Szép Ernő: Tiszapart Ült egy szegény halász ember Kettesben a néma csenddel, Ott ül füst nélkül pipázva, A tolvaj hálót vigyázza. Kezdi a hálót emelni, Halat nem tud benne lelni, Póklábak megint leszállnak, Kút kazal fa alva állnak. Áll a nap fenn, áll a felhő, Nem jön fecske, nincs egy szellő, A víz nem látszik hogy folyna, Isten mintha bóbiskolna. Talán el is felejtette, Hogy a Földet teremtette A Tiszát is beletette, A halászt is leültette. A Tisza Teátrum bővíti a szabadtéri színpadok számát Szegeden | Szeged Ma. Szabó Lőrinc: Beszélgetés a tengerrel Reggel óta ülök a parton és nézem a hullámokat. Mint csendes őrült, szakadatlan fecseg a víz, nő és kicsap, aztán függönyként lezuhog a szirtről, ahol heverek, és rögtön új rohamra indul s játékát sohsem únja meg. Minden percben vagy tizenötször idehabzik a végtelen, sebezhetetlen ölelése ugrálva fut a köveken; mint az idő, oly óriás és oly puha az ereje, nézem és oly kicsi vagyok, hogy csak játszani tudok vele.

Hátrafelé is könnyedén repül, egy helyben lebeg és cikázik a levegőben, szemmel szinte nem is követhető a kacsafarkú szender mozgása. A "magyar kolibrit" könnyen magunkhoz csalogathatjuk, és valójában egy lepkéről van szó, amelyet idén az év rovarának választottak. Kacsafarkú szender - Macroglossum stellatarum. Bő nektárt adó, tölcséres virágok körül – legyen az akár balkonládába ültetett petúnia – tavasztól őszig gyakran feltűnik egy jókora, semmi mással össze nem téveszthető rovar. Köpcös, mondhatni "kövér" teste ellenére kolibriket meghazudtoló könnyedséggel lebeg egy helyben táplálkozás közben, és cikázik az emberi szem számára alig követhető módon. A szárnya ilyenkor mintha ködből lenne, teste végén hosszú szőrök (potrohpamacsok) nyílnak legyezőt formázva, innen a neve: kacsafarkú szender. Nemcsak ügyesen, de kitartóan is repül, a Földközi-tenger partján kifejlődött egyedek az északi sarkkörig, sőt jókora nyílt vízen átrepülve Izlandig is eljutnak, déli irányban pedig csak a Szahara állítja meg őket. A szenderhernyók pedig még azokat is elvarázsolják, akik egyébként nincsenek oda az ilyen lényekért: hol szfinxet formálnak, hol pedig feltűnő "farkuknak" köszönhetően egy soklábú, jóllakott tacskóra emlékeztetnek.

Kacsafarkú Szender - Macroglossum Stellatarum

Zömök, kistermetű lepke. Elülső szárnyai sötétbarnák, rajta fekete vonalak futnak keresztbe. A két ivar hasonló. Kacsafarku sender hernyo . Ezt a lepkét a laikusok néha kolibrinek nézik, amikor virágok előtt lebeg, kinyújtott nyelvével nektárt szívogatva. Hernyó: Zöld vagy barna, farki szarvacskája pedig kék. Tápnövénye a galaj. Elterjedés: Európa déli részen és Észak-Afrikában fordul elő, Ázsiában Japánig terjed. Latin neve: Macroglossum stellatarum Fesztávolság: 4-5 cm

Petéket egyesével helyezi el, napsütötte növényekre, miután azt alaposan átvizsgálta hajtásról hajtásra. Akár 200 petét is érlelhet ezért a folyamat hosszú ideig tart. A pete gömbölyded, halványzöld színű, fényes felszínű, átmérője 1 mm körüli. A kis hernyók gyorsan fejlődnek, éjjel-nappal táplálkoznak, nem rejtőznek el a növényen. Vastag, húsos testűek, mint a szenderhernyók általában. Az érett hernyók változatos színűek, de általában hamvaszöldek, kétoldalt a légzőnyílásaik felett egy-egy fehéres, azok alatt sárgás csík húzódik végig. A 8. potroh-szelvényükön felfelé-hátrafelé meredő tüskeszerű nyúlvány látható, amely a szender hernyók jellegzetessége. Az érett hernyó lilásbarnára színeződik, és a talajfelszín közelében, növényi törmelékek között, esetleg kő alatt keres magának bebábozódásra alkalmas helyet, akár nagyobb távolságra is a tápnövényétől A lepkék júniusban bújnak ki bábjukból, ezek utódaiból szeptemberre kel ki a második nemzedék. Meleg években még gyorsabb az átalakulás, és harmadik generáció is lehet.

Saturday, 3 August 2024

Édes Anna Dorog