Boban Markovic Koncert Budapest, Déli Sark Felfedezése

A koreográfia a Mrak című albumra készül, tehát a próbákon a létező felvételt használtuk, ahhoz nem volt szükség arra, hogy élőben zenéljenek. A munkát már a pandémia előtt elkezdtük, a karantén körülbelül félidőben ért bennünket, és amióta kiszabadultunk, folyamatosan dolgozunk rajta. A Parádé bemutatását illetően, a rendező-koreográfusi munkám csúcspontja a darab színpadra állítása lesz. Nem az lesz ebben a feladat, hogy zeneileg összehangoljuk, az izgalmat inkább az tartogatja, hogy mi történik akkor, ha a zenészeket és a táncosokat összeengedjük. Hogyan fognak ők együtt működni, mit tesz hozzá ehhez a színpadkép? Biztos vagyok benne, hogy ettől maga a darab is bizonyos mértékben még alakulhat, formálódhat. – Egy történet köré épül a táncmű? Népek dalai – Március 15. | MédiaKlikk. – A zenei anyag önmagában eklektikus és patchwork-szerűen szerkesztett. Ezek mind piccolo mundó k, miniatűr történetek, és a koreográfia is ennek megfelelően készült. A különálló világok, az életképek hol összeérnek, hol összecsúsznak, hol pedig teljesen különállóak maradnak.

• Népek dalai – Március 15. | MédiaKlikk
• Antarktisz - Felfedezése, története
• Sarki felfedezések és a mögöttük rejlő izgalmak

Népek Dalai – Március 15. | Médiaklikk

Frenák Pál és társulata Secret Off_Man címmel készül premierre. "Ami engem izgatott, hogy hol van az a szabad, kreatív reflexió, amely a bartóki világban aktuálissá válik" - mondta a világhírű koreográfus. Vági Bence rendező-koreográfus a Recirquel IMA című cirque danse produkciójáról és az előadás nyújtotta immerzív színházi élményről beszélt. Az új mű bemutatója a Müpa Sátorban lesz; zenéjét Szirtes Edina Mókus szerezte. "Minden előadáson egy-egy művész-artista kíséri végig a közönséget, mintha egy meditáción lennének". Villányi Dániel zongoraművész arról adott tájékoztatást, hogy április 15-én a Budapest Music Clubban két Bach-szvit mellett egy-egy Bartók- és Prokofjev-szonátát ad elő, utóbbi kapcsán kiemeli: " Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az orosz kultúra remekműveinek semmi köze ahhoz, ami a világpolitikában történik". A Bartók Tavasz keretében valósul meg a régió kiemelkedő világzenei eseménysorozata, a Budapest Ritmo, amelyen április 7. és 10. között fellép például az izraeli-perzsa Liraz, a nyugat-afrikai Amadou & Mariam, a portugál fadoénekes, António Zambujo.

Ennyiben a táncszínházi mű reflektál a zenei anyagra. – Az album címe magyarul sötétséget jelent. Hogyan lesz ebből Parádé? – A mrak elsődleges jelentése szerbül valóban sötétség, de átvitt értelemben sok mást is jelent, többek között azt, hogy nagyon ütős, nagyon jó, nagyon ott van. Az album ennek szellemében készült. A Parádé címet nemcsak azért választottam, mert reményeink szerint egy parádés produkciót készítünk, hanem azért is, mert egy parádé megjelenítéséhez az erős, harsány eszközök és humor társul. A Bartók Tavasz programjairól tematikus blogunkban olvashattok többet.

Az ismeretlen felfedezése és meghódításának gondolata mindig is ott motoszkált az emberek fejében. A sarkok különösen érdekesnek bizonyultak ebből a szempontból, ugyanis ott nincsenek égtájak. Bármerre néz az ember csak is egy irány van: vagy dél vagy észak. Rengetegen megkísérelték a sarkok felfedezését, ám keveseknek sikerült elérni odáig. A verseny folyamatosan jelen volt és egyre inkább kiéleződött a hódítások során! Sarki felfedezések és a mögöttük rejlő izgalmak. Déli sark felfedezése: A legelső expedíciók a sarkkörök felfedezése szempontjából a belga Adrian Gerlache nevéhez fűződnek. Az ő elsőtisztje volt a norvég Amundsen. Hajójuk befagyott a jégbe és hónapokon keresztül ott rostokoltak, ám ők voltak az elsők, akik túlélték a sarki telet és végül épségben hazatértek! 1903-ban újabb expedíció indult, már Amundsen vezetésével, aki ekkor még az Északi-sarkot akarta meghódítani. A szívós Amundsen képtelen volt felhagyni álmával és mivel a felfedezők közül már többen körbe hajózták az északi-sarkvidéket keletről és nyugatról, de még senki sem érte el, így egyértelmű volt, hogy neki is részt kell vennie ebben az izgalmas, sokszor drámai eseményekkel is tűzdelt versenyben.

Antarktisz - Felfedezése, Története

Sok olyan hely van a világon, amely még felfedezésre vár. Ezek közül van, amelyik látogatható, és van, amelyik csak az olyan expedíciók számára nyitott, amelyek kutatás céljából jönnek létre. Akármelyik esetről is legyen szó, jó tisztában lenni a dolgokkal. A Déli-sark például egy olyan hely, amely rengeteg embernek felkelti a figyelmét. Tudni érdemes, hogy a Déli-sarkon uralkodó hőmérséklet sokkal alacsonyabb és zordabb, mint az Északi-saroké. Éppen ezért is van az, hogy az emberek nem nagyon élnek ezen a környéken a rendkívül szélsőséges időjárási viszonyok miatt. Antarktisz - Felfedezése, története. A Déli-sark inkább az expedícióknak ad otthont. Az ilyenek során nagyon sok minden kiderül a Föld élővilágával és rejtélyeivel kapcsolatban. Hogyha Ön is kíváncsi lenne ezekre, akkor sok forrás áll a rendelkezésére, csak az a dolga, hogy válogasson közülük. Az ismeretterjesztő dokumentumfilmektől kezdve a hiteles szakmai könyveken át a kalandregényekig, vagy esetleg a történelmi dokumentumokig mindenhonnan szerezhet információkat.

Sarki Felfedezések És A Mögöttük Rejlő Izgalmak

Bellingshausen (orosznevén Faggyej Bellingszgauzen) és Mihail Lazarev 1819. július 16-án, 185 évvel ezelőtt indultak az Antarktiszra, és 1821. augusztus 5-én, 751 napos út után érkeztek vissza Kronstadtba. Fabian von Bellingshausen Az első ember, aki az Antarktiszon partra szállt, az amerikai John Davis kapitány volt: 1821. február 7-én tette lábát a jeges földrészre. Még ugyanezen év nyarán fókavadászok özönlötték el a szárazföldet, s e "fókabőr-láz" majdnem a medvefókák kihalásához vezetett. 1780 és 1892 között több mint 1100 fóka- és bálnavadász hajó fordult meg az antarktiszi partoknál. Hátravolt még a déli mágneses pólus meghatározása, ami James Clark Rossnak 1831-ben sikerült is, jóllehet magát a pontot nem tudta elérni. Az első tudományos kutató, aki lábnyomát Antarktiszon hagyta, Carsten Borchgrevnik norvég biológus volt 1895-ben. A történet szerint úgy lett ő az első, hogy csónakjából a vízbe ugrott, hogy ott ülő társait is megelőzhesse. Roald Amundsen Miután a kontinens partvonalát meghatározták, a kutatók érdeklődése a földrész belseje felé fordult.

Ajánlatkérés

Thursday, 15 August 2024

30 Napos Időjárás Tata